Vissza |
Orth, János: Az egészségápolás feladata, célja és rendeltetése. pp. 1-100.
Cholnoky, Jenő: Badacsony Szigligettel. pp. 1-6.
Cholnoky, Jenő: Budapest. pp. 1-9.
Harte, Bret: Die Erbin von Red Dog und andere Erzählungen. pp. 1-36.
Harte, Bret: Eine Sage aus Sammtstadt und andere Erzählungen. Kolligátum. pp. 1-170.
Cholnoky, Jenő: Jelentés a balatoni önműködő vízjelző készülékek eredményéről ; A tihanyi mérésről ; A Balaton színeiről. pp. 147-154.
Cholnoky, Jenő: Khinai utazásom utfelvételéről [!Kínai utazásom útfelvételéről]. pp. 1-6.
Cholnoky, Jenő: Magyarország geografiai helyzete. pp. 1-10.
Cholnoky, Jenő: A Tiszameder helyváltozásai. pp. 1-45.
Székely, Sándor: Tréfás népdalok csúfolódó versikék, gyermekdalok és játékok dajkarímek és tálalós mesék. pp. 1-120.
Cholnoky, Jenő: A nagy magyar Alföld tudományos tanulmányozása. pp. 87-92.
Cholnoky, Jenő: A talajvizek és a közegészség : Krebs Vilmos értekezésének ismertetése. pp. 1-19.
Trumpp, Joseph; Lange, Fritz: A test hibás alakjainak keletkezése és elkerülése : a kerek hát, a gerincoszlop elferdülésének, a magas csipő [!csípő] és magas vállnak, az x és o lábnak, a ludtalpnak stb. keletkezése és elkerülése : orvosoknak, orvosnövendékeknek és laikusoknak. pp. 1-136.
Rubner, Miksa: A tápanyagok és a táplálkozás tana. pp. 1-142.
Cholnoky, Jenő: Erdőn, mezőn, sivatagon át. pp. 1-112. (0019)
A Magyar Tudományos Akadémia 1860. oct. 12. tartott ünnepélyes köz ülésének s az oct. 13. tartott Széchenyi-ünnepélynek tárgyai. pp. 1-122. (1860)
A Magyar Tudományos Akadémia 1874. május 31-én tartott XXXIV-dik közülésének tárgyai. pp. 1-82. (1874)
Weber, Johann Rudolf: Gyakorló-könyv a népiskolai énektanításhoz : III-ik füzet. pp. 1-127. (1875)
Sándor, Domonkos; Horváth, Gyula: Gyakorló-könyv a népiskolai énektanításhoz : Weber J. R. berni zeneigazgató rendszere nyomán : 2. füzet : [nyomtatott kotta]. pp. 1-88. (1875)
Székely, Sándor: Szerelmi népdalok : I. Boldog szerelem ; II. Boldogtalan szerelem. pp. 1-114. (1875)
Kőváry, Béla: Göcseji népdalok. pp. 1-112. (1876)
A Magyar Tudományos Akadémia 1886. évi május 9-én tartott XLVI-dik közülésének tárgyai. pp. 1-70. (1886)
Cholnoky, Jenő: Az árvízek előrejelzéséről. pp. 97-112. (1896)
Cholnoky, Jenő: Vándorlásaim a Mennyei Birodalomban : [népszerű előadás a Társulatnak 1898. deczember 3-ikán tartott estélyén. pp. 169-192. (1898)
Cholnoky, Jenő: Dél-Mandsuország orotektonikai viszonyainak rövid összefoglalása. pp. 223-235. (1899)
Cholnoky, Jenő: Kurze Zusammenfassung der orotektonischen Verhältnisse der südlichen Mandschurei. pp. 277-291. (1899)
Cholnoky, Jenő: Kurze Zusammenfassung der wissenschaftlichen Ergebnisse meiner Reise in China und in der Mandschurei in den Jahren 1896-1898 : 6. Mai 1899. pp. 251-261. (1899)
Szeremlei, Sámuel: 1. A thrákok és a boreásontúliak. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 223-224. (1900)
Szeremlei, Sámuel: 1. Hód és Vásárhely. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 421-450. (1900)
Szeremlei, Sámuel: 1. [fejezet] : a földkéreg változása s a jégár korszak emlékei nálunk : a felső rétegek alakulása s tanulmányozása : a kir. földtani intézet fölvételei : artézi kutaink rétegsorozata : az itteni ősvilág termékei : ősvilági állataink : özönvizi és áradványi rétegeink képződése : a Tisza és ennek ősvilági helyzete : ősfolyóink. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 181-190. (1900)
Szeremlei, Sámuel: 1. [fejezet] : a határ a középkorban : későbbi alakulása : szabályoztatása Károlyi Sándor alatt : újabb csorbítása : kiterjedése a múlt század elején, később és most : földrajzi fekvés és szomszédos határok : alkatrészek egyenként: Vásárhely, Hód, Fecskés, Sámson, Csomorkány, Erzsébet, Veres- vagy Pereskutas, Tótkutas, Szőllős. Férged, Szent-Király, Batida, Gorzsa, Rétikopáncs, Solt, Mártély, Körtvélyes, Derek-egyháza, Rárós, Mágocs, Újváros : a határ felosztása: nyomás, tanyai földek, a puszta és a rét : ezek dűlői. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 3-31. (1900)
Szeremlei, Sámuel: 10. A gepidák korszaka. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 371-383. (1900)
Szeremlei, Sámuel: 10. Mártély. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 461-481. (1900)
Szeremlei, Sámuel: 11. Az avarok korszaka. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 384-401. (1900)
Szeremlei, Sámuel: 11. Rárós. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). p. 481. (1900)
Szeremlei, Sámuel: 12. A szlávok és bolgárok korszaka. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 401-407. (1900)
Szeremlei, Sámuel: 12. Szőlős és a Tatár-sáncz. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 481-488. (1900)
Szeremlei, Sámuel: 13. Az ős magyarok korszaka. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 407-420. (1900)
Szeremlei, Sámuel: 2. Az agathyrsok. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 225-231. (1900)
Szeremlei, Sámuel: 2. Batida. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). p. 451. (1900)
Szeremlei, Sámuel: 2. [fejezet] : a régibb kő kor : az ős-ember és ide költözése : emberi telepeink az újabb kő korban : az ős-ember életmódja, lakása steff : a vidék kő kori leletei : a szentesi és a határbeli kő kori emlékek : a Sziget és Kopáncs e korbeli leletei : a határbeli leletek egybevetése a távolabbiakkal : a kő kori ember itteni kultúrája, halmaink s az e korbeli temetkezések : kő korszak időszámítása. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 191-207. (1900)
3. A domborzati viszonyok. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 117-145. (1900)
3. A kelták. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 232-239. (1900)
Szeremlei, Sámuel: 3. Csomorkány. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). p. 452. (1900)
Szeremlei, Sámuel: 3. [fejezet] : a réz kor emlékei a vidéken és nálunk : a bronz használata e vidéken : bronz kori kultúra hazánkban : a bronz és kőkor leletei ugyanazon időből is találhatók, mindazáltal nálunk külön kőkorszak is létezett : további bronz leletek a vidéken és határunkban : nagy változatosság ezekben : helyi kultúránk e korban : bronz kori földműveink és telepeink : e kor időszámítása : a vas kor kezdete nálunk. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 208-222. (1900)
Szeremlei, Sámuel: 4. A dákok vagy géták. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 239-243. (1900)
Szeremlei, Sámuel: 4. A föld minősége, állatok és növények. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 146-164. (1900)
Szeremlei, Sámuel: 4. Erzsébet. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). p. 453. (1900)
Szeremlei, Sámuel: 5. A jazygok vagy jászok korszaka. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 244-247. (1900)
Szeremlei, Sámuel: 5. Fecskés. Fejér-tó. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 453-455. (1900)
Szeremlei, Sámuel: 5. Éghajlat, időjárás, egészségi állapot. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 164-177. (1900)
Szeremlei, Sámuel: 6. A jászok és dákok itteni közös története. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 247-255. (1900)
Szeremlei, Sámuel: 6. Férged. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). p. 455. (1900)
Szeremlei, Sámuel: 7. A jazygok, mint uralkodó faj, története. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 256-266. (1900)
Szeremlei, Sámuel: 7. Gorzsa. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 456-458. (1900)
Szeremlei, Sámuel: [7/1. fejezet] : földrajzi további tájékozás Jazggiábun : városunknem Ziridana, hanem Lizisis határára esik : nemcsak a jazyg városok, hanem a jazyg néptörzsek is jelöltetnek a térképen : e néptörzsek műveltségi állapota, jellemzése s régiség leletei. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 266-271. (1900)
Szeremlei, Sámuel: [7/2. fejezet] : a népek élete a római birodalomban és Jazggiában : a jászok rabló hadjáratai Pannoniában : a rómaiak védekezései : a jászok részvéte a markomann háborúban : harczaik a Duna jegén és a kvádok szövetségében Esztergom táján : béke Márk Aurél császárral : Zantikos fejedelem : a harcz megújulása Pertinax és Kommodus császárok alatt : az újabb békében külön kikötés a jászokra nézve : a jazggok újabb nyugtalankodásai. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 271-280. (1900)
Szeremlei, Sámuel: [7/3. fejezet] : a dák lázadás : a barbárok mindenfelől a birodalom ellen törnek : a góthok előnyomulása Decius és Gallus császárok korában : klaudius császár feltartóztatja a barbárság áradatát : Dácia elvész a birodalomra nézve : Dacia Ripensis keletkezése : góthok szövetsége Aurelianus császárral : a császárok a vándornépeket ide-oda telepítgetik : Karus és Diokletianus a nyugtalan góthokat megfenyítik : a jászok ereje megfogyatkozik : vandálok letelepedése és megveretése a Maros mentén : a góthok és jazygok háborúi Konstantinus ellen : megveretésök : a góthok a jazygok földét elhagyják s megzaboláztalnak. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 281-288. (1900)
Szeremlei, Sámuel: 8. A góthok korszaka. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 289-301. (1900)
Szeremlei, Sámuel: 8. Kopáncs. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 458-460. (1900)
Szeremlei, Sámuel: [8/1. fejezet] : a hunok az egész keletet felforgatják : a zűrzavarban a jazggok és góthok a rómaiak ellen támadnak : Valens császár Drinápolynál csatát veszt : Gratianus és Theodosius császárok azonban a barbár hadakat megfékezik : haláluk után a góthok elhatalmasodnak s az itt lakó vandalokat is magokhoz kapcsolják : Alarich vidékünkön keresztül nyomul Pannoniába s azt pusztasággá változtatja, majd Stilikó vitézsége daczára Rómát elfoglalja. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 302-309. (1900)
Szeremlei, Sámuel: 9. A hunok korszaka. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 309-317. (1900)
Szeremlei, Sámuel: 9. Mágocs. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 460-461. (1900)
Szeremlei, Sámuel: [9/1. fejezet] : a hun birodalom súlypontja nem Pannóniában volt hanem a nagy magyar Alföldön, mely földrajzi fekvésénél s természeti sajátságainál fogva e nép szükségeinek és nemzetközi álláspontjának legjobban megfelelt: a jazygok a hunoknak meghódolnak : Roa hun király : Atilla birodalma. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 317-324. (1900)
Szeremlei, Sámuel: [9/2. Átilla székhelye] : Priskós-ék Atilla táborában. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 333-334. (1900)
Szeremlei, Sámuel: [9/2. Átilla székhelye] : a követséget Átilla magához rendeli. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 331-333. (1900)
Szeremlei, Sámuel: [9/2. Átilla székhelye] : az északi út. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 334-347. (1900)
Szeremlei, Sámuel: [9/2. Átilla székhelye] : befejezés. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 358-370. (1900)
Szeremlei, Sámuel: [9/2. Átilla székhelye] : előzmények. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 325-331. (1900)
Szeremlei, Sámuel: [9/2. Átilla székhelye] : megérkezés a székhelyre s ennek mai állapota. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 349-357. (1900)
Szeremlei, Sámuel: [9/2. Átilla székhelye] : ujra [!újra] találkozás Átillával. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 347-349. (1900)
Szeremlei, Sámuel: Előszó. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 3-14. (1900)
Szeremlei, Sámuel: a. A határ vízrajza általában. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 32-43. (1900)
Szeremlei, Sámuel: b. A folyók. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 43-50. (1900)
Szeremlei, Sámuel: c. Az erek és fokok. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 51-82. (1900)
Szeremlei, Sámuel: d. A csatornák. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 82-86. (1900)
Szeremlei, Sámuel: e. A tavak. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 86-117. (1900)
1. [fejezet] : A művelődési és néprajzi viszonyok általános jellemzése. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 223-227. (1901)
1. [fejezet] : Szent István Csanádot küldi Ahtum ellen. — Az oroszlámosi harcz. — Csanád-vár és környéke az országhoz visszacsatollatik. — Gellért püspök. — Sz. István itteni adományai a bakony-béli és zalai monostoroknak és egyebeknek. —- Vatta lázadása a keresztyénység ellen s annak elfojtása. — Endre király e vidéket Béla herczegnek ajándékozza. —-Gellért vértanú tetemei határunkon át szállíttatnak Csanádra. — Ez alkalommal több rendbeli csudák esnek a holttesttel. — A csudák befolyása a nép lelkére. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 3-11. (1901)
10. [fejezet] : A király jobb útra térése. — A kunok Hódon táboroznak, mely e czélra igen alkalmas fekvéssel bírt. — Itt támadja meg őket a király. — A régiek hogy' írták e hely nevét? — Hogy' és miért estek tévedésbe az újabbkori írók ? — Az egykori oklevelek hogy' írják azt ? — A Hód-tó hogy' keveredett a leírásokba? — Azok, kik a harcz színhelyét Erdélybe vitték és tévedésük. — Kik maradtak meg városunk mellett ? — A hódi csatában nagy érdekek állottak koczkán. — A magyar vezérek és bajnokok hős-tettei a harcz mezején. — A kunok leveretnek. — A hadak állása Lichner szerint. — A területi nehézségek e hadállás ellenében. — Kun halmok nálunk nem léteznek. — Az ütközet a Hód mezején kezdődött. — A küzdelem átmegy a Szigetbe, majd a Tarján-végbe és a mártélyi síkra, hol a koczka eldől. — Itt van a Kurgan. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 78-97. (1901)
11. [fejezet] : A kivert ellenség a tatárokkal együtt ismét betör a hazába, de visszaveretik. — Mennyiben volt e vidék a kunoké ? — Ezek elterjedése. — László király ragaszkodik hozzájok. — Itteni szállásaik. — További rakonczátlankodásaik. — A király meggyilkoltatása. — A haza nyomorúságában a kunok szerepe. — Az ököljog virágjában. — A Csákok bitor halalma. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 97-103. (1901)
12. [fejezet] : A közállapotok romlottsága Károly R. király alatt. — A Szeri Pósák itteni birtokai és garázdálkodása. — Becsei Imre nemzetsége. — Bírja Batidát és Gorzsát. — Mártély a zalavári apátság kezéi. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 103-111. (1901)
13. [fejezet] : A pápák adóztatják a keresztyén világot. — Ezek adószedői hazánkban. — Miket jegyeztek fel lajstromukba Hódról, Vásárhelyről, Szent-Királyról? — A Gyáli Kakasok Szent-Királyon. — A Csanád nemzetség osztálylevele s birtokai a határban és vidékünkön. — A Szeri Pósák, Mártély, Leng és Gurt falvak. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 112-123. (1901)
14. [fejezet] : A helyzet Nagy Lajos király alatt megjavul, — Zsigmond alatt újra összezavarodik. — Ennek viszonya IX. Bonifáczius pápával. — A pápa búcsut engedélyez Szent- Király falu temploma javára. — Ennek földesurai. — Tembesiné. — A hód-vásárhelyi uradalom a Herczeg és Tamási családok kezén. — A réti falvakat Solti Dávid bírja. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 124-136. (1901)
15. [fejezet] : A határrészek birtokosai Zsigmond után. — A hód-vásárhely uradalom földesurai, a Tamásiak, a Héderváriak és a Szekcsei Herczegek. — Pör és egyezség ezek közt. — Az uradalom a Hunyadi János kezébe megy át: kit azonban Herczeg püspök atltól koholt oklevél alapján meg akar fosztani. — Hunyadi az országgyűléstől kér igazságot. — A helyszíni tárgyalás és a végzés. — Hunyadi beigtatása, sok birtoka s alföldi tartózkodása. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 137-147. (1901)
16. [fejezet] : Hunyadi Hód-Vásárhelytől megfosztatik s ezt Bothos A. leányai kapják. — Más példák a megyéből az erőszakos birtok foglalásra. — Csáki Ferencz ellen az Ekeud-tó perében batidai. szent-királyi és kopáncsi tanuk is hallgattatnak ki. — Kakas Pál intézkedései szent-királyi birtokairól. — Hunyadi és Szilágyi rendeletei Szent-király tárgyában a vásárhelyiekhez. — Varjuhegyí, Haniki és Sáry Péter perelnek a faluért. — Kenderesi foglalja el annak felét. — Szent-király a lippai vár javadalmai közé soroztatik. — Majd Szentiványi nyeri el. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 147-156. (1901)
17. [fejezet] : Hód-Vásárhelyet a király Hunyadi Jánosnak visszaajándékozza. — Az erről szóló oklevél lényeges tartalma. — Özvegye és Szilágyi Mihály öröklik a Hunyadi-féle birtokokat. — Az államfők gyakori tartózkodása üz alföldön. — Mátyás király tillja a vásárhelyieket Szenl-király elfoglalásától. — A város újabb hatalmaskodása. — A király szigorúan megfenyegeti a várost. — Ennek mentsége. — Intézkedés a határ kiigazítása tárgyéiban. — G. Horváth Gergely, mint a város új földesura, ennek ellenszegül.— Egyezség Horváth és Szentiványi közt. — A király elajándékozgaija itteni javait: de édes anyja ez ellen tiltakozik. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 156-167. (1901)
18. [fejezet] : A király a Héderváriaknak újra levelet ád a város felől. — A Jaksicsok itteni terjeszkedése s erőszakoskodásuk T. Varjasi ellenében. — Ez Bizercivel együtt Fecskést bírja. — Versengés Földvár feleit. — A csomorkányiak Szénásra rontanak. — A király vizsgálatot rendel ez ügyben. — Szent-király földesurai, Szentiványi, Budai, Székely és Kápolnai ellenségeskedéseik s kiegyezésök. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 168-175. (1901)
19. [fejezet] : Összeesküvés a király ellen. — Mátyás a hozzá hű maradtakat, köztük Országh M.-t és Ongor Jánost jutalmazza. — Ezek kapják határunk nagy részéi is. — A rokonok és korábbi birtokosok óvás tétele, ennek eredménytelensége. — A csanádi püspök s a többi egyháziak itteni terjeszkedése. —- Országos és vármegyei dolgok. — Dóczi P. városunk földesura. Pozsegai János panaszai Dóczi P. ellen. — Ennek joga Földvárhoz. — A földvári zendülés. Ennek szerzői és vizsgálata. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 176-188. (1901)
2. [fejezet] : Birtoklás, település, nép-osztályok, szolgák, urak, hatósági és közbátorsági viszonyok. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 227-241. (1901)
2. [fejezet] : Géza király itteni adományozásai a benczések javára. — Az elajándékozott halastavak. — Ezek határai s egyéb helyek. — A benczések és a jámbor adományozó. — A vidék néptelensége és kezdetleges kulturája. — A kunok betörése és dúlásaik az alvidéken. — László király megveri őket s egy részöket itt letelepíti. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 11-17. (1901)
20. [fejezet] : Fecskés, Rárós és Szőllős urai. — Zeleméri Mártha követelése a körtvélyesi, solti sib. birtokból. Mátyás király a hód-vásárhelyi uradalmat elidegeníti. — Korvin János és a margitszigeti apáczák birtokai e tájon. — A háború dúlásai; — e miatt a várost más helyre telepítik. — Falvaink pusztulása. — Az apáczák hatalmaskodásai. — Vizsgálat Derek-egyházán. — Versengés a Kék-tó felett. — Az apáczák újabb erőszakosságai Mágocson. — Bizerei János Körtvélyest, Soltot, Libeczet, Mágocsot stb. Keserű I. alnádornak eladja. — Porkoláb M. is megveti lábát Mágocson. — Pető János és György a Pósafi-jószágokat kapják, s őket is beigtatják, Mágocs, Kutas, Derek-egyháza stb. birtokába; mi ellen az Ongor-örökösök tiltakoznak. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 188-203. (1901)
21. [fejezet] : Az ország nyomora. — Gyólai Körtvélyest Dóczi Jánosnak eladja. — Az apáczák újabb támadása Mágocs ellen. — Viszályuk Porkolábbal. — Ennek újabb szerzeményei. — Dózsa a pórnépet táborába gyűjti. — A paraszt háború, iszonyatosságai.— Vidékünk, Csáki püspök és Telegdi kincstartó gyászos sorsuk. — A lakolás. — A köz erkölcsök nem javulnak. — Pestyéni G. panasza a vásárhelyi földesurak ellen, Perényi nádor vizsgálatot rendel ez ügyben. — Losonczi Zs. özv. Szakoliné és Hagymási — Losonczi László szerencséje. — Móré László Rét- Kopáncson erőszakoskodik. — Komlósi Fer. intézkedése Fecskésről és Földvárról. — Mágocsi Gáspárt Brandenburgi Gy. gyulai várnagyává teszi. — Földesuraink garázdálkodásai. — Országos sikkasztások. — A nemesség és a délvidék megrontása. — A harczképesseg csökkenése. — A török előnyomulása. — Mohács. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 204-219. (1901)
3. [fejezet] : Népfajok, embertani és egészségi viszonyok. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 242-251. (1901)
3. [fejezet] : Álmos herczeg a dömösi zárdát alapítja s azt ő és fia, Béla. bőséges javadalmakkal látja el. — Az uradalom itteni birtokai: Körtvélyes, Kopáncs, Citei, Damag, Eter, Geiche, Geu, Heradi, Ingu, Lingu, Tapai. — A vidék kulturális képe. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 18-24. (1901)
4. [fejezet] : Az isten-ítéletek Váradon. — Ezek eredete, mivolta, alkalmazása. törvényes rendezése, eltörlése. —A Váradi Regestrum.— Kopáncs a Váradi Regestrumban.—A Váradi Regestrum helységei. — Solt a Váradi Regestrumban. — Törvénytevő helyek vidékünkön. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 24-33. (1901)
4. [fejezet] : Lakás, építkezés, ruházat, ékszerek, fegyverek, használati eszközök, élelmezés. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 251-257. (1901)
5. [fejezet] : Foglalkozás, halászat, állattenyésztés, földmívelés, szöllő- és gyümölcstermelés, ipar és kereskedés. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 257-266. (1901)
5. [fejezet] : Határunk falvai a korban. — A Csák nemzetség itteni birtokai közé Kopáncs és Hód is tartoznak. — Csák Miklós végrendelete. — Különbség a Hód nevű birtokok közt.— A hódi szabadosok s ezek állapota.— Miklós pótvégrendelete Hód és más ingatlan javai tárgyában. — Hód a Csák fiak közt osztályra megy. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 34-42. (1901)
6. [fejezet] : E vidéken korona birtokok voltak. — A kunok ide érkezése s a mongolok elöl menekülése. — A kun települők nem férnek össze a magyarokkal, — de a király szívesen fogadja őket. —• A mongolok és kunok dühöngéseik. — A vidékbeli lakosság és nemesség veszedelme. — A tatár seregek vidékünkön egyesülnek. — A búvó-helyek nem adnak menekülést. — Perg és Egres sorsa. — Helyi mondák és elnevezések a tatár-járásról. — Az ország szomorú sorsa s pusztulása. — A mongolok elköltözése. — Nyomukban az éhség, sáska és végső nyomorúság lépnek. — Béla helyreállítja országát. — A kunok emlékei határunkban és a vidéken. — A visszatelepített kunok itt alkalmas helyet találtak, de vadságukból igen lassan léptek ki. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 43-55. (1901)
6. [fejezet] : Vallás, egyház, szellemi élei és erkölcsök. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 266-282. (1901)
7. [fejezet] : A Csanád nemzetség birtokai e vidéken s határjárás ezeken. — Csomorkány köztök lehetett. — A nemzetség tagjai osztályos egyezségre lépnek. — A birtokok közt határunkba tartozó több alig volt. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 55-60. (1901)
8. [fejezet] : A Kalán nemzetség előkelősége és elágazása. — A margitszigeti zárda. — Nana comes és neje, mint a. zárda pártfogói. — Szűz Szent Margit király leány. — Nána birtokai vidékünkön, Csongrádmegyében, a Tisza mentén, határunkban és ennek szomszédságában. — A vidék pusztult állapota és kulturális visszaesése. — A kunok része ebben. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 60-70. (1901)
9. [fejezet] : Trónvillongás. — A Csákok és a kunok pártállása. — A főurak rakonczáilankodása. — Országos fejetlenség. — Csák Péter. — A kunok László király hadjárataiban. — Megfékezésük iránt a pápa is biztost küld. — Országos intézkedések e részben. — Lakhelyeik és zablátlanságuk. — László király is velök tart. — A kunok lázongása és dúlása a Tisza mentén. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 71-78. (1901)
Apácza-egyház vagy Apácza-kuta falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 286-288. (1901)
Bagd falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 289. (1901)
Barcz falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 290-291. (1901)
Batida falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 291-300. (1901)
Bere falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 300-301. (1901)
Bod-anya-egyháza falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 301. (1901)
Csomorkány. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 301-316. (1901)
Csorvás-egyháza falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 316-317. (1901)
Derek-egyház falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 317-323. (1901)
Domándi Mihály-telek puszta. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 323. (1901)
Eresztő-telek puszta. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 323. (1901)
Erzsébet vagy Szent-Erzsébet falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 323-329. (1901)
Fecskés vagy Mogyorós-Fecskés falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 329-334. (1901)
Férged falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 335-338. (1901)
Földvár falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 338-343. (1901)
Füldeáki puszta. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 343. (1901)
Gellért-egyháza, vagy Gellért-kuta. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 344-345. (1901)
Gorsa falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 345-348. (1901)
Gurg vagy Gurt puszta. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 349. (1901)
Három-lábú puszta. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 350. (1901)
Hód vagy Hold-falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 350-362. (1901)
Hód-Vásárhely város. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 362. (1901)
Kera puszta. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 365. (1901)
Kopáncs vágy Rét-Kopáncs falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 365-371. (1901)
Korhány falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 371-373. (1901)
Kotucz-háza falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 378-379. (1901)
Kutas, l. Peres-Kutas és Tót-Kutas. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 379. (1901)
Kápolna falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 363-365. (1901)
Kéktó és Kéktó-Rárós : l. Rárós alatt. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 365. (1901)
Kökényes falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 373. (1901)
Körtvélyes falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 373-378. (1901)
Leng falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 379-380. (1901)
Libecz falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 381-383. (1901)
Monyorós-Fecskés : l. Fecskés. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 398. (1901)
Mágocs falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 383-392. (1901)
Mártély vagy Adorján-Martyr falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 392-398. (1901)
Omlás puszta. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 398. (1901)
Panád puszta. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 399-401. (1901)
Peres-Kutas vagy Veres-Kutas falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 401-406. (1901)
Rárós falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 406-410. (1901)
Solt falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 412-415. (1901)
Somogy-teleke puszta. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 415. (1901)
Sz. Erzsébet : l. Erzsébet. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 417. (1901)
Szent-Albert puszta. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 416-417. (1901)
Szent-Király falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 417-431. (1901)
Szent-Míhály-utczája falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 431. (1901)
Szílas-egyháza puszta. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 432-434. (1901)
Szöllös vagy Mező-szöllős. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 434-437. (1901)
Sámson falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 410-412. (1901)
Sóstó-egyháza puszta. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 416. (1901)
Tarján falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 437-438. (1901)
Tompa falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 439-440. (1901)
Tárkán falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 437. (1901)
Tót-Kutas falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 440-442. (1901)
Uj-város falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 446. (1901)
Ur-népe falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 442-446. (1901)
Varjas falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 447-448. (1901)
Veres-egyház falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 474-476. (1901)
Vásárhely vagy Hód-Vásárhely m.-város. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 448-474. (1901)
Ábrány falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 285-286. (1901)
Ördöngös-egyháza puszta. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 398-399. (1901)
Cholnoky, Jenő: Die Bewegungsgesetze des Flugsandes. pp. 106-143. (1902)
Cholnoky, Jenő: A Medárdus napi időváltozásáról. pp. 1-13. (1902)
Cholnoky, Jenő: A Medárdus napi időváltozásáról. pp. 157-164. (1902)
Cholnoky, Jenő: Titkári jelentés. pp. 1-9. (1902)
Cholnoky, Jenő: A futóhomok mozgásának törvényei. pp. 6-38. (1902)
Cholnoky, Jenő: Az Alföld : 6 előadás. pp. 1-7. (1903)
Cholnoky, Jenő: A csapadék eloszlásának egyik fontos földrajzi hatásáról. pp. 322-334. (1903)
Cholnoky, Jenő: Árva vára. pp. 1-6. (1903)
Cholnoky, Jenő: Mukden. pp. 298-310. (1904)
Cholnoky, Jenő: A Föld-globus és annak használás-módja : különös tekintettel a Magyar Földrajzi Intézet R. T. gyártotta globusokra. pp. 1-26. (1905)
Quirós, Constancio Bernaldo de: Büntetőjogi társadalomtan. pp. 1-80. (1906)
Thót, László: Del derecho público de Hungría. pp. 3-14. (1906)
Thót, László: Il diritto penale ungherese. pp. 1-59. (1906)
Angiolella, Gaietano: Kriminálanthropologia kézikönyve. pp. 1-71. (1906)
Szeremlei, Samu: 16. [fejezet] : Új úrbéri rendeletet adnak ki, mellyel a jobbágyok terheit súlyosbítják : Azok visszautasítják a rendeletet s vetetlenül hagyják a földeket : A bírák a vármegye és Károlyi Antalné közbenjárását kérik, Ferenc gróf pirongatja őket : Ezek a kath. templom költségeire s egyéb, a jobbágyságra hárított terhekre utalnak : A papok közbenjárnak : Végre engedett a földesúr : Ennek hasznai az új úrbéri rendeletből : A városba kath.ok és lutheránusok telepíttetnek : A ref. egyház kivonja magát a város kormányzása alól : A váci püspök egyházlátogatása : A lakosság kath. templom építésre szorittaik : A kath. szertartások kormányi hatalommal terjesztetnek : Városháza építtetik : A nép elégedetlen Báthorival s ezt a bíróságból kihagyja : Az uraság törvénybíróvá teszi : Panaszok az uradalmi tisztek ellen : 1756—1768. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 324-342. (1907)
Szeremlei, Samu: 19. [fejezet] : Botrány a János szobor megcsonkitása miatt : A ref. egyházi elöljárók gyanúba vétetnek : Az itélet : Inséges évek : Bankócédulák behozatala : Francia háború terhei : Hamis hiresztelések a város hűségtelensége felől : Ujabb hadi segély, nagy drágaság : A kisutcai nagy tűz : A segélyezés : Tolvajságok elharapódzása : A pénzérték csökkentés : A vármegye elégedetlenségben tör ki : Ferenc császár meginti : Ujabb ínség, a tisztviselők nyomora, adóemelés, zúgolódás : A földesúr jótéteményei : Az ujvárosi földbérlet : A nagy fergeteg : Nagy árviz : Inség, oláhok letelepedése : A francia háborúban részt vett katonák haza bocsátása, Simonyi ezredes : A földesuraság a lelkészektől megtagadja a földet, a várostól megvonja a dézmabérletet, s szerfelett terheli a közönséget : A dézmaper : A megyénél nem találnak támogatásra, a helytartótanácsnál sem : Kereset a földesúri jogtalan terheltetések ellen : A vármegye igazságszolgáltatása : Kiengesztelődés az urasággal : 1797—1816. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 405-430. (1907)
Szeremlei, Samu: 21. [fejezet] : Ferdinánd kir. herceg a városban : Árviz : Csók Mózes jegyző : Az uradalom jótékonysága : Viszály a réti kilenced és a legeltetés miatt : A tarjáni tűzvész és segélyezések : A tolvajokat Berhidai megfékezi : Pereskedés az urasággal az árvagyámság, a szállási szőllők és a korcsmák bérlete miatt : Ferdinánd kir. herceg újabb látogatása : Örökváltsági tárgyalások : A református egyház kultúrtörekvései : Orkánok, jégeső, drágaság és a tabáni tűzvész : Az újraépítés szabályozási terve Uj városháza : Az erzsébeti hóesés, árvíz és szűk esztendő : A nagy kolera föllépése : Óvóintézkedések : Babarczy alispán : A köz-rémület : Vacsi Albert főbíró : A betegekkel és holtakkal való elbánás : Katonafogdosás : A szőllőskertek és a hosszú-ut pere : B. Orczy királyi biztos : A szegedi hetelés megszüntetése : A kisutcai nagy tűzvész, a szabályozási eljárás : Újabb ínség és drágaság : 1822—1836. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 455-489. (1907)
Szeremlei, Samu: 23. [fejezet] : Az árviz és a város küzdelme ez ellen : A pusztulás és az óvóintézkedések : A megye a Tisza szabályozását sürgeti : A sártói töltés helyreállítása : A város hanyagságát Basa Lajos szolgabíró megtöri : Inség és közsegélyek : A város kultúrintézményeket követel a földesuraságtól : hiába : Az elszaporodott tolvajok ellen rögtön-biróságot állítanak : A legelő elkülönítési per folytatása s egyezséggel való befejezése : 1845—1847. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 525-544. (1907)
Szeremlei, Samu: 4. [fejezet] : A török alatt községeink ujra felélednek és gyarapodnak : A város nagyobb és nagyobb bérleti összegekért birja azokat : Aztán török bérlők kezére jutunk : a püspökök is dézmát szednek : a Móré-féle birtokokat a király Zay és társainak adományozza : Cs. Kende P. és Mágocsy Gáspár Vásárhely, Kéktórárós és R. kopáncs ügyében óvást tesznek : Miksa király az erdélyi fejedelmet a tiszai részekből kiszorítja, de az anyaország nem csatolta vissza magához, csak földesuraink utján maradt fen a kapcsolat : a Losonczy lányok felujítják jogaikat a városhoz : Mágocsy G. Ujvárost és P.kutast birja : Mosóczy püspök dézmálása : Városunk és községeink ismét pusztulásra jutnak : a kóbor katonák és hajduk zsarolásai : ez utóbbiak állandó réme az országnak, de minden párt szemében szükséges rosszak : 1568-1592. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 66-77. (1907)
Szeremlei, Samu: 5. [fejezet] : Gorsa és Batida a Barcsay kezén : Szinán nagyvezér : a krimi tatárok és a szultán serege pusztitva vonulnak át vidékünkön : Báthory Zs. fejedelem Rudolffal szövetkezik : A ráczok és hajduk dulásai : Harcz e vidéken, Csanád, Makó, Temesvár alatt : Szeged Lippa magyar kézre jutnak : Temesvár oltalmára s az alvidék elpusztítására a tatárok ide visszarendeltetnek : Nyáry Pál Vásárhelyt birtokba veszi : Csomorkány, Férged, Tótkutas, Szőllős, Fecskés, P.kutas, Gorsa végkép elpusztíttatnak : Az erdélyi fennhatóság e vidéken helyre áll : A fejedelmek adományozásai miatt az országgyűléseken panaszkodnak : Rudolf király Férgedet, Makót Szokoli Péternek adja a Losonczy-uradalmakat pedig Forgács Zsigmondnak : Vásárhelyt magána tartja fenn : Tényleges birtokos a török : Rácz Márton hajdui dulják a várost : a hajduk további ismertetése : Teljes felfordultság e vidéken : Bocskay fölkelése : Erdélyhez kapcsoltatunk : 1593-1608. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 78-91. (1907)
Cholnoky, Jenő: A Balaton télen. Kolligátum. pp. 1-21. (1907)
Rocco, Arturo: De la notion du droit subjectif de punir. pp. 1-24. (1907)
Thót, László: Die allgemeinen bestimmungen des nicaraguanischen strafrechts. pp. 175-200. (1907)
Szeremlei, Samu: Előszó : a III-dik kötethez. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 3-6. (1907)
Cholnoky, Jenő: A deliblati homokpuszta. pp. 1-11. (1907)
Thót, László: A harmadik iskola : büntetőjogbölcseleti tanulmány. pp. 1-36. (1907)
Pessina, Henrik: A kiengesztelési elmélet történeti fejlődése : büntetőjogbölcseleti tanulmány. pp. 1-44. (1907)
1. Közmívelődés általában : egyesületi élet. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 1-24. (1911)
Szeremlei, Samu: 10. Állattenyésztés. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 233-260. (1911)
Szeremlei, Samu: 11. Földmívelés. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 261-281. (1911)
Szeremlei, Samu: 12. Halászat. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 282-294. (1911)
Szeremlei, Samu: 13. Az ipar története általában. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 295-318. (1911)
Szeremlei, Samu: 14. Az egyes iparágak történetei. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 319-395. (1911)
Szeremlei, Samu: 15. Adás-vevés, kereskedelem, mértékek. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 396-411. (1911)
Szeremlei, Samu: 16. Az erkölcs és a fenyíték története. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 412-450. (1911)
Szeremlei, Samu: 2. A határ birtokjogának és területének története. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 25-58. (1911)
Szeremlei, Samu: 3. A belterület története. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 59-81. (1911)
Szeremlei, Samu: 4. A nemzetiségek áramlása : egyes családok beköltözése és származása. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 82-113. (1911)
Szeremlei, Samu: 5. A népesség hullámzása és fejlődése. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 114-132. (1911)
Szeremlei, Samu: 6. A közegészség. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 133-152. (1911)
Szeremlei, Samu: 7. Lakás, építésmód, bútorok. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 153-169. (1911)
Szeremlei, Samu: 8. A viselet és élelmezés. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 170-200. (1911)
Szeremlei, Samu: Vagyoni és kereseti viszonyok : cselédügyek, árak. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 201-232. (1911)
Szeremlei, Samu: Mágocs. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 781-791. (1913)
Szeremlei, Samu: Mártély. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 791-798. (1913)
Szeremlei, Samu: Panád. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 798-799. (1913)
Szeremlei, Samu: Peres (vagy Veres)-Kutas. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 799-808. (1913)
Szeremlei, Samu: Rárós vagy Kéktórárós. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 808-816. (1913)
Szeremlei, Samu: Solt. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 822-825. (1913)
Szeremlei, Samu: Szent-Albert. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). p. 825. (1913)
Szeremlei, Samu: Szent-Erzsébet, Erzsébet alatt, Szent-Király. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 825-829. (1913)
Szeremlei, Samu: Szőllős, vagy Mezőszőllős. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 829-832. (1913)
Szeremlei, Samu: Sámson. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 816-822. (1913)
Szeremlei, Samu: Tótkutas. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 832-839. (1913)
Szeremlei, Samu: Ujváros. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 840-847. (1913)
Szeremlei, Samu: Veresegyház. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 847-852. (1913)
Szeremlei, Samu: Úrnépe. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 839-840. (1913)
Murray, Johann Andreas: Apparatus medicaminum : tam simplicium quam praeparatorum et compositorum in praxeos adiumentum consideratus.
Frecskay, János: Asztalosmesterség.
Frecskay, János: Bodnár- vagy kádármesterség.
Frecskay, János: Bádogosmesterség.
Frecskay, János: Bőrgyártás.
Frecskay, János: Csizmadia-, czipész- és vargamesterség.
Frecskay, János: Esztergályosmesterség.
Frecskay, János: Fametszés, formametszés és rézmetszés.
Frecskay, János: Fazekasmesterség.
Frecskay, János: Gyertyamártás és szappanosmesterség.
Frecskay, János: Hangszerművesség.
Frecskay, János: Kefekötőmesterség.
Frecskay, János: Kerékgyártó-mesterség.
Frecskay, János: Kosárkötőmesterség.
Frecskay, János: Kovácsmesterség.
Frecskay, János: Kárpitosmesterség.
Frecskay, János: Könyvkötőmesterség.
Frecskay, János: Könyvnyomtatás.
Frecskay, János: Kötélgyártómesterség.
Frecskay, János: Kőműves- és kőfaragómesterség.
Frecskay, János: Lakatosmesterség.
Frecskay, János: Molnármesterség.
Frecskay, János: Mázoló-, lakkozó- és szobafestő-mesterség.
Frecskay, János: Mészáros és hentesmesterség.
Frecskay, János: Nyerges- és szijgyártómesterség.
Frecskay, János: Rézműves- és rézöntőmesterség.
Lukácsy, Miklós: Szinházunk [színházunk] villamos világitása [világítása].
Frecskay, János: Szűcs-mesterség.
Frecskay, János: Takács-mesterség.
Frecskay, János: Ácsmesterség.
A mezőgazdasági hitelszövetkezetekről.
Frecskay, János: Ötvös-mesterség.
Glisson, Francis: De rachitide, sive morbo puerili, tractatus.
Schleiss, Bernhard Joseph: Abhandlung vom Podagra.
Sammlung der auserlesensten und neuesten Abhandlungen für Wundärtzte.
Erxleben, Johann Christian Polykarp: Anfangsgründe der Chemie.
Murray, Johann Andreas: Apparatus medicaminum : tam simplicium quam praeparatorum et compositorum in praexeos adiumentum consideratus.
Stoll, Maximilian: Dissertationes medicae in Universitate Vindobonensi habitae ad morbos chronicos pertinentes et ex Max Stollii [...] praelectionibus potissimum conscriptae.
Plenk, Joseph Jakob: Lehre von den Hautkrankheiten.
Koch, Christian Martin: Sammlung auserlesener Abhandlungen zum Gebrauch für praktische Aerzte.
Koch, Chrstian Martin: Sammlung auserlesener Abhandlungen zum Gebrauch für praktische Aerzte.
Jacquin, Joseph Franz von: Lehrbuch der allgemeinen und medicinischen Chymie : zum Gebrauche seiner Vorlesungen.
Frank, Johann Peter: De curandis hominum morbis epitome praelectionibus academicis dicata.
Hösle, Johann Georg von: Lehrsätze der Geburtshilfe.
Hufeland, Christoph Wilhelm von: Die Kunst das menschliche Leben zu verlängern.
Ulrich, Johann Konrad: Analysis des Brownischen Systems der Heilkunde zur möglichen Übereinkunft darüber.
Koch, Christian Martin: Sammlung auserlesener Abhandlungen zum Gebrauch für praktische Aerzte.
Sammlung auserlesener Abhandlungen zum Gebrauch für praktische Aerzte.
Frank, Johann Peter: Interpretationes clinicae observationum selectarum, quas ex diariis suis academicis ad propriam epitomen de curandis hominum morbis illustrandam collegit Joannes Petrus Frank.
Quarin, Joseph von: Animadversiones practicae in diversos morbos.
Kraus, Ludwig August: Kritisch-etymologisches medicinisches Lexikon für die in der Sprache der Aerzte am häufigsten vorkommenden Wörter griechischen Ursprungs.
Braun, Ludwig: Über die Erkenntnis und Behandlung des Pemphigus.
Geiger, Philipp Lorenz: Handbuch der Pharmacie zum Gebrauche bei Vorlesungen und zum Selbstunterrichte für Ärzte, Apotheker und Droguisten.
Csikosh, Franz Jeremias: Almanach des Baron Wacquant Geozelles 62. Linien Infanterie Regiments.
Piorry, Pierre Adolphe: Diagnostik und Semiotik : mit vorzüglicher der neuesten mechanisch-nosognost Hülfsmittel.
Rayer, Pierre François Olive: P. Rayer's [...] theoretisch-practische Darstellung der Hautkrankheiten in drei Bänden.
Hufeland, Christoph Wilhelm von: Enchiridion medicum, oder Anleitung zur medizinischen Praxis : Vermächtniss einer funfzigjährigen Erfahrung.
Rayer, Pierre François Olive: P. Rayer's [...] theoretisch-practische Darstellung der Krankheiten in drei Bänden.
Rayer, Pierre François Olive: P. Rayer's [...] theoretisch-practische Darstellung der Hautkrankheiten in drei Bänden.
Fuchs, Conrad-Heinrich: Die krankhaften Veränderungen der Haut und ihrer Anhänge : in nosologischer und therapeutischer Beziehung in drei Abtheilungen.
Fuchs, Conrad-Heinrich: Die krankhaften Veränderungen der Haut und ihrer Anhänge, in nosologischer und therapeutischer Beziehung : in drei Abtheilungen.
Fuchs, Conrad-Heinrich: Die krankhaften Veränderungen der Haut und ihrer Anhänge, in nosologischer und therapeutischer Beziehung : in drei Abtheilungen.
Giraudeau de Saint-Gervais, Jean: Die syphilitischen Krankheiten : mit vergleichender Prüfung ihrer verschiedenen Heilmethoden und besonderer Würdigung der Behandlung ohne Mercur.
Rayer, Pierre François Olive: Die Krankheiten der Nieren und die Veränderungen der Harnsecretion : in ihren Beziehungen zu den übrigen örtlichen und allgemeinen Affectionen.
Schultz, Benedict: Diagnostik der Hautkrankheiten in tabellarischer Ordnung : nach Herba's Vorlesungen.
Humboldt, Alexander von: Kosmos : Entwurf einer physischen Weltbeschreibung.
Zeissl, Hermann: Compendium der Pathologie und Therapie der primär-syphilitischen und einfach venerischen Krankheiten.
Cicero, Marcus Tullius: M. Tullii Ciceronis topica, partitiones oratoriae, de optimo genere oratorium.
Oettinger, Eduard Maria: Kunst in vierundzwanzig Stunden ein vollendeter Gentleman zu werden : Kurze Briefe an meinen langen Vetter.
Pompéry, János: Clarissa ; Zwei Frauenherzen.
Schröter, Johann Friedrich: Pfennig-Encyklopädie der Anatomie oder bildliche Darstellung der gesammten menschlichen Anatomie nach Rosenmüller, Loder, Carl Bell, Gordon, Bock etc.
Gonzales, Emmanuel: Der Menschenjäger oder Der Blinde.
Humboldt, Alexander von: Kosmos : Entwurf einer physischen Weltbeschreibung.
Sickel, Theodor: Beiträge zur Diplomatik : 1. zur Urkunden Ludwig's des Deutschen bis zum Jahre 859.
Bidermann Hermann, Ignaz: Die ungarischen Ruthenen, ihr Wohngebiet, ihr Erwerb und ihre Geschichte : Teil 1.
Bidermann Hermann, Ignaz: Die ungarischen Ruthenen : ihr Wohngebiet, ihr Erwerb und ihre Geschichte : Teil 2.
Aigner, Lajos: Az elegiáról : koszorúzott pályamű.
Pócsi Zombath, M.: Gróf Széchenyi István viszonya az 1848-diki törvényes átalakuláshoz.
Tatár, Péter: A vitéz Toronyi Tamás, vagy : Vég-Gyula várának története és eleste : kilencz képpel.
Mignet, François Auguste: Franklin élete.
Börne, Ludwig: Ausgewählte Skizzen und Erzählungen.
Hunfalvy, János: Franz-Josefs Quai und die Kettenbrücke.
Hunfalvy, János: Magyarország és Erdély : Ferencz-József-rakpart s a lánczhid [Lánchíd!].
Rohling, August: Der Talmudjude : zur Beherzigung für Juden und Schriften aller Stände.
Benedek, Albert: Gyöngyösi István költői tárgyalása és nyelve Kemény János czimű költeményében.
Kuliffay Edéné Beniczky, Irma: A divat szélsőségei : műveltség- és erkölcs-történeti kútfők nyomán.
Laboulaye, Édouard: Lengyelország első felosztása.
Sickel, Theodor: Beiträge zur Diplomatik 6.
Sickel, Theodor: Beiträge zur Diplomatik 7.
E. Illés, László: A magyar ipar és az iparpártolás feladata : állapotaink és teendőink az iparügy terén.
Az aradi tornaegylet választmányának jelentése az 1880. évi működéséről.
Gerecze, Péter: Kazinczy Ferenc vallási és bölcselmi nézetei.
Sickel, Theodor: Beiträge zur Diplomatik 8.
Márki, Sándor: Csála és vára : felolvasta a Kölcsey-egyesület történelmi szakosztályában.
Kuliffay Edéné Beniczky, Irma; Falke, Jakob von: A művészet a házban : Falke munkája után.
Jablonszky, János: Amerika, Ausztrália leirása [leírása!] és a felfedezések rövid története : a reál- és polgári iskolák számára.
Szöllősy, Károly: Az aradi Szent-Háromság szobor története.
Szöllősy, Károly: Az aradi deákok száz év előtt.
Scholtz, Albert: Európa és Ázsia : a 2. osztály számára.
Jablonszky, János: Ázsia, Áfrika [Afrika!] és a mathematikai [!matematikai] földrajz vázlata a reál- és polgári iskolák harmadik osztálya számára.
Scholtz, Albert: Afrika, Amerika és Ausztrália ; Physikai [!fizikai] és mathematikai [!matematikai] földrajz : a harmadik osztály számára.
Jablonszky, János: Földrajz a reál- és polgári iskolák használatára : a Magyar Birodalom és a Földközi tenger mellékének leírása.
Breán, Kázmér: Szófűzési sajátságok a bécsi és müncheni codexekben : nyelvészeti tanulmány.
Purgly, Jánosné; Mülek, Lajos: Az aradi Polgári Jótékony Nőegylet évi kimutatása és tagjainak névjegyzéke : alapíttatott 1841-ik évben.
Jablonszky, János: Földrajz a reáliskola negyedik osztálya számára.
Scholtz, Albert: Magyarország s a Földközi tengert környező országok.
Scholtz, Albert: Politikai földrajz a gymnasiumok hetedik osztálya számára és magánhasználatra.
Jablonszky, János: Földrajz a reáliskolák első és második osztálya számára.
Rácz, Károly: Urasztalához készűlet [készület] : az uri szent vacsorában elöször [először] részesűlni [részesülni] szándékozók számára.
Navratil, Imre: Sebészeti adatok.
Kis, Sándor: A kuruczvilág költészete : 1., Rákóczy előtti korszak.
Major, Károly: A magyar ezópi meseírás története : irodalomtörténeti tanulmány.
Jancsó, Benedek: A monographia ügyében.
Machovich, Gyula: A szabadkőművesség elleni szövetkezet kézikönyve és a magyarországi szabadkőművesek névsora.
Szadilek, János: A Margit-legenda nyelvezete : nyelvtörténelmi tanulmány.
Sardá y Salvany, Felix: A liberalismus bün [!bűn] : égető kérdések.
Winkler, József: A mi dekatholizalt egyetemünk.
Karacs, Teréz: A régi magyar szinészetről [színészetről].
Veszprémi, Vilmos: Rájnis és kora : tanulmány.
Kölln, Gyula: Újhelyi Dayka Gábor jellemrajza és költészete.
Horváth, József: A Debreczeni magyar grammatika.
Malonyay, Dezső: Vörösmarty drámái.
Ernyei, István: Simai Kristóf élete és munkái.
Dózsa, József: Czakó Zsigmond élete és művei.
Szigethy, Lajos: Nagy-ajtai Cserei Mihály élete és históriája.
Richter, W.: A görögök és rómaiak játékai.
Kármán, Mór: A tanárképzés és az egyetemi oktatás : paedagogiai tanulmány.
Thirring, Gusztáv: Budapest gyermekegészségügyi viszonyai.
Cholnoky, Jenő: Útazási [!utazási] jelentés Mandsuországból : 1897. aug. 31-től - decz. 11-ig : Peking, 1897. decz. 11-én.
Márki, Sándor: Erzsébet, Magyarország királynéja 1867-1898.
Szeged története : első kötet : a legrégibb időtől a XVIII század végéig.
Szeged története : második kötet : a XVIII század végétől az 1879 évi árvízig.
Vitézvári báró Simonyi József obester-generális élete, vagy : A legvitézebb huszár : 13 szép képpel.
Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére 1.
Frecskay, János: Kalaposmesterség.
Szeged története : negyedik kötet : oklevéltár, név- és tárgymutató.
Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére 2.
Mangold, Lajos: A magyarok oknyomozó történelme : 4., javított kiadás.
Malusev, Sándor: Szabadka sz. kir. város Czim- és Lakjegyzéke.
Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére 3.
Mangold, Lajos: A magyarok oknyomozó történelme : a középtanodák VIII. osztálya számára : 5., javított kiadás.
Sitzler, Jakob: III. Melische und Chorische Dichter.
Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére 4.
Frecskay, János: Mesterségek szótára : aranyozó- és aranyverőművesség.