Tallózás Gyűjtemény szerint

Vissza
Export [feed] Atom [feed] RSS 1.0 [feed] RSS 2.0
Találatok száma ezen a szinten: 392.

Cikk, tanulmány, mű

Orth, János: Az egészségápolás feladata, célja és rendeltetése. pp. 1-100.

Cholnoky, Jenő: Badacsony Szigligettel. pp. 1-6.

Cholnoky, Jenő: Budapest. pp. 1-9.

Harte, Bret: Die Erbin von Red Dog und andere Erzählungen. pp. 1-36.

Harte, Bret: Eine Sage aus Sammtstadt und andere Erzählungen. Kolligátum. pp. 1-170.

Cholnoky, Jenő: Jelentés a balatoni önműködő vízjelző készülékek eredményéről ; A tihanyi mérésről ; A Balaton színeiről. pp. 147-154.

Cholnoky, Jenő: Khinai utazásom utfelvételéről [!Kínai utazásom útfelvételéről]. pp. 1-6.

Cholnoky, Jenő: Magyarország geografiai helyzete. pp. 1-10.

Cholnoky, Jenő: A Tiszameder helyváltozásai. pp. 1-45.

Székely, Sándor: Tréfás népdalok csúfolódó versikék, gyermekdalok és játékok dajkarímek és tálalós mesék. pp. 1-120.

Cholnoky, Jenő: A nagy magyar Alföld tudományos tanulmányozása. pp. 87-92.

Cholnoky, Jenő: A talajvizek és a közegészség : Krebs Vilmos értekezésének ismertetése. pp. 1-19.

Trumpp, Joseph; Lange, Fritz: A test hibás alakjainak keletkezése és elkerülése : a kerek hát, a gerincoszlop elferdülésének, a magas csipő [!csípő] és magas vállnak, az x és o lábnak, a ludtalpnak stb. keletkezése és elkerülése : orvosoknak, orvosnövendékeknek és laikusoknak. pp. 1-136.

Rubner, Miksa: A tápanyagok és a táplálkozás tana. pp. 1-142.

Cholnoky, Jenő: Erdőn, mezőn, sivatagon át. pp. 1-112. (0019)

A Magyar Tudományos Akadémia 1860. oct. 12. tartott ünnepélyes köz ülésének s az oct. 13. tartott Széchenyi-ünnepélynek tárgyai. pp. 1-122. (1860)

A Magyar Tudományos Akadémia 1874. május 31-én tartott XXXIV-dik közülésének tárgyai. pp. 1-82. (1874)

Weber, Johann Rudolf: Gyakorló-könyv a népiskolai énektanításhoz : III-ik füzet. pp. 1-127. (1875)

Sándor, Domonkos; Horváth, Gyula: Gyakorló-könyv a népiskolai énektanításhoz : Weber J. R. berni zeneigazgató rendszere nyomán : 2. füzet : [nyomtatott kotta]. pp. 1-88. (1875)

Székely, Sándor: Szerelmi népdalok : I. Boldog szerelem ; II. Boldogtalan szerelem. pp. 1-114. (1875)

Kőváry, Béla: Göcseji népdalok. pp. 1-112. (1876)

A Magyar Tudományos Akadémia 1886. évi május 9-én tartott XLVI-dik közülésének tárgyai. pp. 1-70. (1886)

Cholnoky, Jenő: Az árvízek előrejelzéséről. pp. 97-112. (1896)

Cholnoky, Jenő: Vándorlásaim a Mennyei Birodalomban : [népszerű előadás a Társulatnak 1898. deczember 3-ikán tartott estélyén. pp. 169-192. (1898)

Cholnoky, Jenő: Dél-Mandsuország orotektonikai viszonyainak rövid összefoglalása. pp. 223-235. (1899)

Cholnoky, Jenő: Kurze Zusammenfassung der orotektonischen Verhältnisse der südlichen Mandschurei. pp. 277-291. (1899)

Cholnoky, Jenő: Kurze Zusammenfassung der wissenschaftlichen Ergebnisse meiner Reise in China und in der Mandschurei in den Jahren 1896-1898 : 6. Mai 1899. pp. 251-261. (1899)

Szeremlei, Sámuel: 1. A thrákok és a boreásontúliak. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 223-224. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 1. Hód és Vásárhely. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 421-450. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 1. [fejezet] : a földkéreg változása s a jégár korszak emlékei nálunk : a felső rétegek alakulása s tanulmányozása : a kir. földtani intézet fölvételei : artézi kutaink rétegsorozata : az itteni ősvilág termékei : ősvilági állataink : özönvizi és áradványi rétegeink képződése : a Tisza és ennek ősvilági helyzete : ősfolyóink. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 181-190. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 1. [fejezet] : a határ a középkorban : későbbi alakulása : szabályoztatása Károlyi Sándor alatt : újabb csorbítása : kiterjedése a múlt század elején, később és most : földrajzi fekvés és szomszédos határok : alkatrészek egyenként: Vásárhely, Hód, Fecskés, Sámson, Csomorkány, Erzsébet, Veres- vagy Pereskutas, Tótkutas, Szőllős. Férged, Szent-Király, Batida, Gorzsa, Rétikopáncs, Solt, Mártély, Körtvélyes, Derek-egyháza, Rárós, Mágocs, Újváros : a határ felosztása: nyomás, tanyai földek, a puszta és a rét : ezek dűlői. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 3-31. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 10. A gepidák korszaka. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 371-383. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 10. Mártély. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 461-481. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 11. Az avarok korszaka. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 384-401. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 11. Rárós. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). p. 481. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 12. A szlávok és bolgárok korszaka. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 401-407. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 12. Szőlős és a Tatár-sáncz. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 481-488. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 13. Az ős magyarok korszaka. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 407-420. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 2. Az agathyrsok. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 225-231. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 2. Batida. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). p. 451. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 2. [fejezet] : a régibb kő kor : az ős-ember és ide költözése : emberi telepeink az újabb kő korban : az ős-ember életmódja, lakása steff : a vidék kő kori leletei : a szentesi és a határbeli kő kori emlékek : a Sziget és Kopáncs e korbeli leletei : a határbeli leletek egybevetése a távolabbiakkal : a kő kori ember itteni kultúrája, halmaink s az e korbeli temetkezések : kő korszak időszámítása. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 191-207. (1900)

3. A domborzati viszonyok. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 117-145. (1900)

3. A kelták. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 232-239. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 3. Csomorkány. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). p. 452. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 3. [fejezet] : a réz kor emlékei a vidéken és nálunk : a bronz használata e vidéken : bronz kori kultúra hazánkban : a bronz és kőkor leletei ugyanazon időből is találhatók, mindazáltal nálunk külön kőkorszak is létezett : további bronz leletek a vidéken és határunkban : nagy változatosság ezekben : helyi kultúránk e korban : bronz kori földműveink és telepeink : e kor időszámítása : a vas kor kezdete nálunk. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 208-222. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 4. A dákok vagy géták. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 239-243. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 4. A föld minősége, állatok és növények. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 146-164. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 4. Erzsébet. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). p. 453. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 5. A jazygok vagy jászok korszaka. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 244-247. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 5. Fecskés. Fejér-tó. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 453-455. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 5. Éghajlat, időjárás, egészségi állapot. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 164-177. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 6. A jászok és dákok itteni közös története. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 247-255. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 6. Férged. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). p. 455. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 7. A jazygok, mint uralkodó faj, története. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 256-266. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 7. Gorzsa. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 456-458. (1900)

Szeremlei, Sámuel: [7/1. fejezet] : földrajzi további tájékozás Jazggiábun : városunknem Ziridana, hanem Lizisis határára esik : nemcsak a jazyg városok, hanem a jazyg néptörzsek is jelöltetnek a térképen : e néptörzsek műveltségi állapota, jellemzése s régiség leletei. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 266-271. (1900)

Szeremlei, Sámuel: [7/2. fejezet] : a népek élete a római birodalomban és Jazggiában : a jászok rabló hadjáratai Pannoniában : a rómaiak védekezései : a jászok részvéte a markomann háborúban : harczaik a Duna jegén és a kvádok szövetségében Esztergom táján : béke Márk Aurél császárral : Zantikos fejedelem : a harcz megújulása Pertinax és Kommodus császárok alatt : az újabb békében külön kikötés a jászokra nézve : a jazggok újabb nyugtalankodásai. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 271-280. (1900)

Szeremlei, Sámuel: [7/3. fejezet] : a dák lázadás : a barbárok mindenfelől a birodalom ellen törnek : a góthok előnyomulása Decius és Gallus császárok korában : klaudius császár feltartóztatja a barbárság áradatát : Dácia elvész a birodalomra nézve : Dacia Ripensis keletkezése : góthok szövetsége Aurelianus császárral : a császárok a vándornépeket ide-oda telepítgetik : Karus és Diokletianus a nyugtalan góthokat megfenyítik : a jászok ereje megfogyatkozik : vandálok letelepedése és megveretése a Maros mentén : a góthok és jazygok háborúi Konstantinus ellen : megveretésök : a góthok a jazygok földét elhagyják s megzaboláztalnak. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 281-288. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 8. A góthok korszaka. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 289-301. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 8. Kopáncs. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 458-460. (1900)

Szeremlei, Sámuel: [8/1. fejezet] : a hunok az egész keletet felforgatják : a zűrzavarban a jazggok és góthok a rómaiak ellen támadnak : Valens császár Drinápolynál csatát veszt : Gratianus és Theodosius császárok azonban a barbár hadakat megfékezik : haláluk után a góthok elhatalmasodnak s az itt lakó vandalokat is magokhoz kapcsolják : Alarich vidékünkön keresztül nyomul Pannoniába s azt pusztasággá változtatja, majd Stilikó vitézsége daczára Rómát elfoglalja. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 302-309. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 9. A hunok korszaka. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 309-317. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 9. Mágocs. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 460-461. (1900)

Szeremlei, Sámuel: [9/1. fejezet] : a hun birodalom súlypontja nem Pannóniában volt hanem a nagy magyar Alföldön, mely földrajzi fekvésénél s természeti sajátságainál fogva e nép szükségeinek és nemzetközi álláspontjának legjobban megfelelt: a jazygok a hunoknak meghódolnak : Roa hun király : Atilla birodalma. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 317-324. (1900)

Szeremlei, Sámuel: [9/2. Átilla székhelye] : Priskós-ék Atilla táborában. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 333-334. (1900)

Szeremlei, Sámuel: [9/2. Átilla székhelye] : a követséget Átilla magához rendeli. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 331-333. (1900)

Szeremlei, Sámuel: [9/2. Átilla székhelye] : az északi út. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 334-347. (1900)

Szeremlei, Sámuel: [9/2. Átilla székhelye] : befejezés. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 358-370. (1900)

Szeremlei, Sámuel: [9/2. Átilla székhelye] : előzmények. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 325-331. (1900)

Szeremlei, Sámuel: [9/2. Átilla székhelye] : megérkezés a székhelyre s ennek mai állapota. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 349-357. (1900)

Szeremlei, Sámuel: [9/2. Átilla székhelye] : ujra [!újra] találkozás Átillával. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 347-349. (1900)

Szeremlei, Sámuel: Előszó. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 3-14. (1900)

Szeremlei, Sámuel: a. A határ vízrajza általában. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 32-43. (1900)

Szeremlei, Sámuel: b. A folyók. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 43-50. (1900)

Szeremlei, Sámuel: c. Az erek és fokok. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 51-82. (1900)

Szeremlei, Sámuel: d. A csatornák. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 82-86. (1900)

Szeremlei, Sámuel: e. A tavak. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 86-117. (1900)

1. [fejezet] : A művelődési és néprajzi viszonyok általános jellemzése. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 223-227. (1901)

1. [fejezet] : Szent István Csanádot küldi Ahtum ellen. — Az oroszlámosi harcz. — Csanád-vár és környéke az országhoz visszacsatollatik. — Gellért püspök. — Sz. István itteni adományai a bakony-béli és zalai monostoroknak és egyebeknek. —- Vatta lázadása a keresztyénység ellen s annak elfojtása. — Endre király e vidéket Béla herczegnek ajándékozza. —-Gellért vértanú tetemei határunkon át szállíttatnak Csanádra. — Ez alkalommal több rendbeli csudák esnek a holttesttel. — A csudák befolyása a nép lelkére. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 3-11. (1901)

10. [fejezet] : A király jobb útra térése. — A kunok Hódon táboroznak, mely e czélra igen alkalmas fekvéssel bírt. — Itt támadja meg őket a király. — A régiek hogy' írták e hely nevét? — Hogy' és miért estek tévedésbe az újabbkori írók ? — Az egykori oklevelek hogy' írják azt ? — A Hód-tó hogy' keveredett a leírásokba? — Azok, kik a harcz színhelyét Erdélybe vitték és tévedésük. — Kik maradtak meg városunk mellett ? — A hódi csatában nagy érdekek állottak koczkán. — A magyar vezérek és bajnokok hős-tettei a harcz mezején. — A kunok leveretnek. — A hadak állása Lichner szerint. — A területi nehézségek e hadállás ellenében. — Kun halmok nálunk nem léteznek. — Az ütközet a Hód mezején kezdődött. — A küzdelem átmegy a Szigetbe, majd a Tarján-végbe és a mártélyi síkra, hol a koczka eldől. — Itt van a Kurgan. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 78-97. (1901)

11. [fejezet] : A kivert ellenség a tatárokkal együtt ismét betör a hazába, de visszaveretik. — Mennyiben volt e vidék a kunoké ? — Ezek elterjedése. — László király ragaszkodik hozzájok. — Itteni szállásaik. — További rakonczátlankodásaik. — A király meggyilkoltatása. — A haza nyomorúságában a kunok szerepe. — Az ököljog virágjában. — A Csákok bitor halalma. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 97-103. (1901)

12. [fejezet] : A közállapotok romlottsága Károly R. király alatt. — A Szeri Pósák itteni birtokai és garázdálkodása. — Becsei Imre nemzetsége. — Bírja Batidát és Gorzsát. — Mártély a zalavári apátság kezéi. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 103-111. (1901)

13. [fejezet] : A pápák adóztatják a keresztyén világot. — Ezek adószedői hazánkban. — Miket jegyeztek fel lajstromukba Hódról, Vásárhelyről, Szent-Királyról? — A Gyáli Kakasok Szent-Királyon. — A Csanád nemzetség osztálylevele s birtokai a határban és vidékünkön. — A Szeri Pósák, Mártély, Leng és Gurt falvak. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 112-123. (1901)

14. [fejezet] : A helyzet Nagy Lajos király alatt megjavul, — Zsigmond alatt újra összezavarodik. — Ennek viszonya IX. Bonifáczius pápával. — A pápa búcsut engedélyez Szent- Király falu temploma javára. — Ennek földesurai. — Tembesiné. — A hód-vásárhelyi uradalom a Herczeg és Tamási családok kezén. — A réti falvakat Solti Dávid bírja. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 124-136. (1901)

15. [fejezet] : A határrészek birtokosai Zsigmond után. — A hód-vásárhely uradalom földesurai, a Tamásiak, a Héderváriak és a Szekcsei Herczegek. — Pör és egyezség ezek közt. — Az uradalom a Hunyadi János kezébe megy át: kit azonban Herczeg püspök atltól koholt oklevél alapján meg akar fosztani. — Hunyadi az országgyűléstől kér igazságot. — A helyszíni tárgyalás és a végzés. — Hunyadi beigtatása, sok birtoka s alföldi tartózkodása. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 137-147. (1901)

16. [fejezet] : Hunyadi Hód-Vásárhelytől megfosztatik s ezt Bothos A. leányai kapják. — Más példák a megyéből az erőszakos birtok foglalásra. — Csáki Ferencz ellen az Ekeud-tó perében batidai. szent-királyi és kopáncsi tanuk is hallgattatnak ki. — Kakas Pál intézkedései szent-királyi birtokairól. — Hunyadi és Szilágyi rendeletei Szent-király tárgyában a vásárhelyiekhez. — Varjuhegyí, Haniki és Sáry Péter perelnek a faluért. — Kenderesi foglalja el annak felét. — Szent-király a lippai vár javadalmai közé soroztatik. — Majd Szentiványi nyeri el. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 147-156. (1901)

17. [fejezet] : Hód-Vásárhelyet a király Hunyadi Jánosnak visszaajándékozza. — Az erről szóló oklevél lényeges tartalma. — Özvegye és Szilágyi Mihály öröklik a Hunyadi-féle birtokokat. — Az államfők gyakori tartózkodása üz alföldön. — Mátyás király tillja a vásárhelyieket Szenl-király elfoglalásától. — A város újabb hatalmaskodása. — A király szigorúan megfenyegeti a várost. — Ennek mentsége. — Intézkedés a határ kiigazítása tárgyéiban. — G. Horváth Gergely, mint a város új földesura, ennek ellenszegül.— Egyezség Horváth és Szentiványi közt. — A király elajándékozgaija itteni javait: de édes anyja ez ellen tiltakozik. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 156-167. (1901)

18. [fejezet] : A király a Héderváriaknak újra levelet ád a város felől. — A Jaksicsok itteni terjeszkedése s erőszakoskodásuk T. Varjasi ellenében. — Ez Bizercivel együtt Fecskést bírja. — Versengés Földvár feleit. — A csomorkányiak Szénásra rontanak. — A király vizsgálatot rendel ez ügyben. — Szent-király földesurai, Szentiványi, Budai, Székely és Kápolnai ellenségeskedéseik s kiegyezésök. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 168-175. (1901)

19. [fejezet] : Összeesküvés a király ellen. — Mátyás a hozzá hű maradtakat, köztük Országh M.-t és Ongor Jánost jutalmazza. — Ezek kapják határunk nagy részéi is. — A rokonok és korábbi birtokosok óvás tétele, ennek eredménytelensége. — A csanádi püspök s a többi egyháziak itteni terjeszkedése. —- Országos és vármegyei dolgok. — Dóczi P. városunk földesura. Pozsegai János panaszai Dóczi P. ellen. — Ennek joga Földvárhoz. — A földvári zendülés. Ennek szerzői és vizsgálata. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 176-188. (1901)

2. [fejezet] : Birtoklás, település, nép-osztályok, szolgák, urak, hatósági és közbátorsági viszonyok. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 227-241. (1901)

2. [fejezet] : Géza király itteni adományozásai a benczések javára. — Az elajándékozott halastavak. — Ezek határai s egyéb helyek. — A benczések és a jámbor adományozó. — A vidék néptelensége és kezdetleges kulturája. — A kunok betörése és dúlásaik az alvidéken. — László király megveri őket s egy részöket itt letelepíti. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 11-17. (1901)

20. [fejezet] : Fecskés, Rárós és Szőllős urai. — Zeleméri Mártha követelése a körtvélyesi, solti sib. birtokból. Mátyás király a hód-vásárhelyi uradalmat elidegeníti. — Korvin János és a margitszigeti apáczák birtokai e tájon. — A háború dúlásai; — e miatt a várost más helyre telepítik. — Falvaink pusztulása. — Az apáczák hatalmaskodásai. — Vizsgálat Derek-egyházán. — Versengés a Kék-tó felett. — Az apáczák újabb erőszakosságai Mágocson. — Bizerei János Körtvélyest, Soltot, Libeczet, Mágocsot stb. Keserű I. alnádornak eladja. — Porkoláb M. is megveti lábát Mágocson. — Pető János és György a Pósafi-jószágokat kapják, s őket is beigtatják, Mágocs, Kutas, Derek-egyháza stb. birtokába; mi ellen az Ongor-örökösök tiltakoznak. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 188-203. (1901)

21. [fejezet] : Az ország nyomora. — Gyólai Körtvélyest Dóczi Jánosnak eladja. — Az apáczák újabb támadása Mágocs ellen. — Viszályuk Porkolábbal. — Ennek újabb szerzeményei. — Dózsa a pórnépet táborába gyűjti. — A paraszt háború, iszonyatosságai.— Vidékünk, Csáki püspök és Telegdi kincstartó gyászos sorsuk. — A lakolás. — A köz erkölcsök nem javulnak. — Pestyéni G. panasza a vásárhelyi földesurak ellen, Perényi nádor vizsgálatot rendel ez ügyben. — Losonczi Zs. özv. Szakoliné és Hagymási — Losonczi László szerencséje. — Móré László Rét- Kopáncson erőszakoskodik. — Komlósi Fer. intézkedése Fecskésről és Földvárról. — Mágocsi Gáspárt Brandenburgi Gy. gyulai várnagyává teszi. — Földesuraink garázdálkodásai. — Országos sikkasztások. — A nemesség és a délvidék megrontása. — A harczképesseg csökkenése. — A török előnyomulása. — Mohács. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 204-219. (1901)

3. [fejezet] : Népfajok, embertani és egészségi viszonyok. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 242-251. (1901)

3. [fejezet] : Álmos herczeg a dömösi zárdát alapítja s azt ő és fia, Béla. bőséges javadalmakkal látja el. — Az uradalom itteni birtokai: Körtvélyes, Kopáncs, Citei, Damag, Eter, Geiche, Geu, Heradi, Ingu, Lingu, Tapai. — A vidék kulturális képe. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 18-24. (1901)

4. [fejezet] : Az isten-ítéletek Váradon. — Ezek eredete, mivolta, alkalmazása. törvényes rendezése, eltörlése. —A Váradi Regestrum.— Kopáncs a Váradi Regestrumban.—A Váradi Regestrum helységei. — Solt a Váradi Regestrumban. — Törvénytevő helyek vidékünkön. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 24-33. (1901)

4. [fejezet] : Lakás, építkezés, ruházat, ékszerek, fegyverek, használati eszközök, élelmezés. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 251-257. (1901)

5. [fejezet] : Foglalkozás, halászat, állattenyésztés, földmívelés, szöllő- és gyümölcstermelés, ipar és kereskedés. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 257-266. (1901)

5. [fejezet] : Határunk falvai a korban. — A Csák nemzetség itteni birtokai közé Kopáncs és Hód is tartoznak. — Csák Miklós végrendelete. — Különbség a Hód nevű birtokok közt.— A hódi szabadosok s ezek állapota.— Miklós pótvégrendelete Hód és más ingatlan javai tárgyában. — Hód a Csák fiak közt osztályra megy. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 34-42. (1901)

6. [fejezet] : E vidéken korona birtokok voltak. — A kunok ide érkezése s a mongolok elöl menekülése. — A kun települők nem férnek össze a magyarokkal, — de a király szívesen fogadja őket. —• A mongolok és kunok dühöngéseik. — A vidékbeli lakosság és nemesség veszedelme. — A tatár seregek vidékünkön egyesülnek. — A búvó-helyek nem adnak menekülést. — Perg és Egres sorsa. — Helyi mondák és elnevezések a tatár-járásról. — Az ország szomorú sorsa s pusztulása. — A mongolok elköltözése. — Nyomukban az éhség, sáska és végső nyomorúság lépnek. — Béla helyreállítja országát. — A kunok emlékei határunkban és a vidéken. — A visszatelepített kunok itt alkalmas helyet találtak, de vadságukból igen lassan léptek ki. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 43-55. (1901)

6. [fejezet] : Vallás, egyház, szellemi élei és erkölcsök. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 266-282. (1901)

7. [fejezet] : A Csanád nemzetség birtokai e vidéken s határjárás ezeken. — Csomorkány köztök lehetett. — A nemzetség tagjai osztályos egyezségre lépnek. — A birtokok közt határunkba tartozó több alig volt. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 55-60. (1901)

8. [fejezet] : A Kalán nemzetség előkelősége és elágazása. — A margitszigeti zárda. — Nana comes és neje, mint a. zárda pártfogói. — Szűz Szent Margit király leány. — Nána birtokai vidékünkön, Csongrádmegyében, a Tisza mentén, határunkban és ennek szomszédságában. — A vidék pusztult állapota és kulturális visszaesése. — A kunok része ebben. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 60-70. (1901)

9. [fejezet] : Trónvillongás. — A Csákok és a kunok pártállása. — A főurak rakonczáilankodása. — Országos fejetlenség. — Csák Péter. — A kunok László király hadjárataiban. — Megfékezésük iránt a pápa is biztost küld. — Országos intézkedések e részben. — Lakhelyeik és zablátlanságuk. — László király is velök tart. — A kunok lázongása és dúlása a Tisza mentén. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 71-78. (1901)

Apácza-egyház vagy Apácza-kuta falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 286-288. (1901)

Bagd falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 289. (1901)

Barcz falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 290-291. (1901)

Batida falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 291-300. (1901)

Bere falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 300-301. (1901)

Bod-anya-egyháza falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 301. (1901)

Csomorkány. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 301-316. (1901)

Csorvás-egyháza falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 316-317. (1901)

Derek-egyház falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 317-323. (1901)

Domándi Mihály-telek puszta. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 323. (1901)

Eresztő-telek puszta. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 323. (1901)

Erzsébet vagy Szent-Erzsébet falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 323-329. (1901)

Fecskés vagy Mogyorós-Fecskés falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 329-334. (1901)

Férged falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 335-338. (1901)

Földvár falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 338-343. (1901)

Füldeáki puszta. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 343. (1901)

Gellért-egyháza, vagy Gellért-kuta. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 344-345. (1901)

Gorsa falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 345-348. (1901)

Gurg vagy Gurt puszta. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 349. (1901)

Három-lábú puszta. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 350. (1901)

Hód vagy Hold-falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 350-362. (1901)

Hód-Vásárhely város. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 362. (1901)

Kera puszta. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 365. (1901)

Kopáncs vágy Rét-Kopáncs falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 365-371. (1901)

Korhány falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 371-373. (1901)

Kotucz-háza falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 378-379. (1901)

Kutas, l. Peres-Kutas és Tót-Kutas. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 379. (1901)

Kápolna falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 363-365. (1901)

Kéktó és Kéktó-Rárós : l. Rárós alatt. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 365. (1901)

Kökényes falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 373. (1901)

Körtvélyes falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 373-378. (1901)

Leng falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 379-380. (1901)

Libecz falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 381-383. (1901)

Monyorós-Fecskés : l. Fecskés. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 398. (1901)

Mágocs falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 383-392. (1901)

Mártély vagy Adorján-Martyr falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 392-398. (1901)

Omlás puszta. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 398. (1901)

Panád puszta. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 399-401. (1901)

Peres-Kutas vagy Veres-Kutas falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 401-406. (1901)

Rárós falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 406-410. (1901)

Solt falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 412-415. (1901)

Somogy-teleke puszta. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 415. (1901)

Sz. Erzsébet : l. Erzsébet. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 417. (1901)

Szent-Albert puszta. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 416-417. (1901)

Szent-Király falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 417-431. (1901)

Szent-Míhály-utczája falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 431. (1901)

Szílas-egyháza puszta. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 432-434. (1901)

Szöllös vagy Mező-szöllős. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 434-437. (1901)

Sámson falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 410-412. (1901)

Sóstó-egyháza puszta. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 416. (1901)

Tarján falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 437-438. (1901)

Tompa falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 439-440. (1901)

Tárkán falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 437. (1901)

Tót-Kutas falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 440-442. (1901)

Uj-város falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 446. (1901)

Ur-népe falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 442-446. (1901)

Varjas falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 447-448. (1901)

Veres-egyház falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 474-476. (1901)

Vásárhely vagy Hód-Vásárhely m.-város. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 448-474. (1901)

Ábrány falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 285-286. (1901)

Ördöngös-egyháza puszta. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 398-399. (1901)

Cholnoky, Jenő: Die Bewegungsgesetze des Flugsandes. pp. 106-143. (1902)

Cholnoky, Jenő: A Medárdus napi időváltozásáról. pp. 1-13. (1902)

Cholnoky, Jenő: A Medárdus napi időváltozásáról. pp. 157-164. (1902)

Cholnoky, Jenő: Titkári jelentés. pp. 1-9. (1902)

Cholnoky, Jenő: A futóhomok mozgásának törvényei. pp. 6-38. (1902)

Cholnoky, Jenő: Az Alföld : 6 előadás. pp. 1-7. (1903)

Cholnoky, Jenő: A csapadék eloszlásának egyik fontos földrajzi hatásáról. pp. 322-334. (1903)

Cholnoky, Jenő: Árva vára. pp. 1-6. (1903)

Cholnoky, Jenő: Mukden. pp. 298-310. (1904)

Cholnoky, Jenő: A Föld-globus és annak használás-módja : különös tekintettel a Magyar Földrajzi Intézet R. T. gyártotta globusokra. pp. 1-26. (1905)

Quirós, Constancio Bernaldo de: Büntetőjogi társadalomtan. pp. 1-80. (1906)

Thót, László: Del derecho público de Hungría. pp. 3-14. (1906)

Thót, László: Il diritto penale ungherese. pp. 1-59. (1906)

Angiolella, Gaietano: Kriminálanthropologia kézikönyve. pp. 1-71. (1906)

Szeremlei, Samu: 1. [fejezet] : A török és a Fekete ember dulásai e vidéken : Zápolyainak hódolunk, de Ferdinándnak is vannak hivei : Ezek János királyt, mikor városunk felé utazik, megtámadják : Végre is a törökkel szövetkezett János marad ura az alföldnek : Pestyéni Gergely földesur : Az urak egymás jószágait dulják : János hatalma megszilárdul : Jaksics Márk végrendelkezése Csomorkány és Sámson felől : özv. Porkolábné és fiai a nyulszigeti apáczákkal és a csanádi káptalannal Mágocs és Libecz felett versengenek : Jaksics Márk megváltoztatja végrendeletét, melynek azonban unokatestvére, Demeter ellenmond : Verbőczi halasztó itélete Csomorkány, Kutas és Sámson ügyében : Márk ezeket nejének zálogositja el és bocsátja birtokába, kinek számára Úrnépét is megszerzi : Márk halála után rokonai megtámadják az özvegy jogát : Pestényi országbiró itéletileg megfosztja őt és leányait a birtoktól : a Porkoláb fiuk uj adománylevele Mágocs és Libecz birtokáról : János király egyeduralkodása e vidéken : Ebbe Ferdinánd is beleegyezik : 1526-1538. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 3-26. (1907)

Szeremlei, Samu: 10. [fejezet] : A király hazánkból a törököt kiüzi, ez pedig Bécset elfoglalni törekszik : a török vereségei : Bercsényi és Tököli : utóbbik táborozása a délvidéken : Ezt a mozgó hadseregek s különösen a császáriak dulják és nyomorgatják : a tatárok Szentesen : A császáriak Szegedet támadják : Bécsben az alföld visszafoglalására keritik a sort : Szegedről a törököt kiverik : Bercsényit annak kapitányává nevezik ki : Veteráni a tatárokat határunkban megveri : A város a császáriak hatalma alá kerül, de a török és Tököli is adózásra szoritja : A drágaság : Eleségszállitásaink : Mindenfelül zsarolnak, de kivált a németek : Caraffa katonai kormánya alá jutunk : A király katonáit a rablástól tiltja : A város lakosai messze kiterjesztik a határt : a Semseyek földesurasága : A király hatalma mindinkább megerősödik itt : A Csomaközyek Batidán : A dézma felett a váczi püspök és a császáriak összetüznek : A gyulai török pasa is adót követel : A török, a császáriak és Tököli hadjáratai e vidéken : Utóbbiak kegyetlenkedései városunkban : Tököli elhagyja e vidéket : A város Bercsényi védő szárnyaira bízza magát s a pusztákért is neki adózik : Sámson és Fecskés birtokjogát a Semseyek ujra rendezik : A török végső erőfeszitései az alföld megtarthatásáért : e czélból Tökölit is ujra ide rendeli : A császáriak ujabb, iszonyu pusztitásai : A szultán az alföldet Gyulavár élelmezésére szoritja; de ez a császáriaknak szállit eleséget : A török dühöngése e miatt : A lakosság elmenekül a török-határ rablók elől s üresen hagyja a várost : Az egész vidék pusztaságra jut a katonai zsarolások és kegyetlenkedések miatt : a kuruczok szorultsága e vidéken : Gyula várát visszafoglalják a töröktől : 1683-1695. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 167-187. (1907)

Szeremlei, Samu: 11. [fejezet] : A kormány áruba veti a visszafoglalt országrészt s a régi tulajdonosokat igazolásra szolitja fel : Intézkedés Mágocs és Fecskés eladása felől : Dvornikovics püspök keresni kezdi itteni jószágait : A zentai győzelem : A tiszamarosi határőrség : A karlovici béke : Csongrád- és Csanádmegyék visszakapcsoltatnak Magyarországhoz : A kormány intézkedése ezek benépesítése tárgyában : A katonai parancsnokok a nép kimélésére utasittatnak : A szegény jobbágyság tódul e vidékre : Vásárhelyt is ujra megülik : A község megalakul, gyorsan növekedik s Bercsényivel egyezkedik a taksára : Ez a külföldi pénzeket kitiltja a forgalomból : A megszállott puszták : A csanádi és váci püspökök itteni javaikat elfoglalják, ezeket betelepiteni és a vármegyét helyreállitani iparkodnak : Az uj szerzeményi bizottság és a kincstári ispánság korlátolják a püspöki foglalásokat : A katonai garázdálkodások megszünnek : Bercsényi a felkelést szítja : A kormány a várost Schlicknek adja el : Ennek következtetében összeirást készitenek s az adománylevelet is kiállitják róla : Schlick átveszi a várost : Ezt azonban időközben tévedéséből a Német Lovagrendnek is eladják : Ez is felesketteti a várost a maga hűségére : Az ujszerzeményi bizottság a pusztának nagyobb részét a déznával együtt a csanádi püspöknek engedi át : A Rákóczy forradalom kitörése : A rácok a vidéket dulják, de városunkat kimélik : Rákóczy megfenyitésökre Bottyánt rendeli ki, a délvidék oltalmát pedig Károlyira bizza : A város a felkelést támogatja, de a császáriakkal is jó lábon áll : Bercsényi rendelkezése Csongrádmegye hadi jutaléka felül : A forradalmi és a császári hadműveletek vidékünkön : Károlyi a városból a gyevi révet őrizteti : Városunk a szomszéd községek népét kitelepítik : Schlick hazatérésre és a császár hüségére inti a lakosságot : A város Rabutint élelmezi, Tótkomlós pedig a kuruc tábornak szolgál : Bercsényi megszámoltatja a várost s ennek taksáját felemeli : A várostés vidékét Csajághy kurucai védik : Eleség-szállitás Rákóczy főseregének : A kurucok garázdálkodása a városban : ennek hirszolgáltatásai a felkelőség részére : a Hadjárat a nagy hideg és pestis miatt megakad : Bottyán meglakoltatja az ellenünk törő rácokat, majd hirtelen elhal : 1693-1790. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 188-215. (1907)

Szeremlei, Samu: 12. [fejezet] : Bercsényi a várost haszonbérbe adja Károlyinak : Ez Halász Péter által behajtja a hátralékot, enged a taksából s pártfogásába veszi a várost : Ujabb szállitások a szolnoki vár s a kurucok részére : A császáriak is körülfogják a várost, Tököli rác vezér pedig megrabolja : Károlyi megköti a sztamári békét s megtartja csongrádi uradalmát : Schlick is ragaszkodik földesuri jogaihoz s védi a várost a katonai terheltetések ellen : A város a püspöki dézmát bérbe veszi : A város a szegedi katonai hatóság és kincstári ispánság kormánya alatt : Schlick a mártélyi foglalást megakadályozza : A város gyarpodik s tornyot épit : A céhek alakulása : Pap Gy. biró Károlyi földesuraságát támogatja : Adózunk mind a két urnak : A Viczmándyak Körtvélyest eladják : Nádasdy csanádi püspök kézhez veszi itteni javait s ezek egy részét a városnak bérbeadja : Bécsben a vármegye visszakapcsolását s szervezését hátráltatják : Adóösszeirást rendeznek : A birák panaszkodnak ez ellen s megeléglik a kétfelé való fizetést : Schlick eltiltja a várost a Károlyinak való-fizetéstől : Ez karhatalommal veszi be rajta követelését : Herbeville oltalomlevele a városnak : A város szállitásai a török háboruban Jenő herceg részére : A város Károlyi földesurasága ellen Bécsben panaszt emel : Károlyi a város előtt bizonyitgatja a maga jogait : Schlick emeli a taksát, egyszersmind a bárosnak ajánlatot tesz, hogy váltsa meg magát a jobbágyság alól : Károlyi tüntet loyalitásával : A birák titkon neki is fizetnek : A lakosság e miatt nyilt lázadásban tör ki s kezd szétoszolni : A dézma haszonbérletétől megfoszlatik : A csanádi püspök határunk nagyobb részét a várossal együtt magának követeli s ezt visszaakarja kapcsoltatni Csanádmegyéhez : Althan váci püspök szintén magának követeli Csongrádmegyét, Szegedet, Vásárhelyt s ennek kikapcsolása ellen óvást emel : A város földesurainak támogatása mellett uj templomot épit : A lakosság ujra fellázad a Károlyinak való adózás ellen s biráit börtönre hányja : Schlick katonai erőt rendel Károlyi követelései ellen a város oltalmára : Ez végre tudatja Károlyival, hogy neki többet fizetni nem fog : Károlyit Bécsből is eltiltják a város adóztatásától : 1709-1720. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 216-236. (1907)

Szeremlei, Samu: 13. [fejezet] : Károlyi Pálfy utján követeli magának a várost : Ez elutasitja s a város megvételét ajánlja : Schlickkel az alkudozás megkezdődik : A váci püspök óvást tesz a város templomépítése ellen : Schlick és Károlyi segitik abban : Pap Gy. biztatja Károlyit a megvételre : Ennek neje ellenzi azt : Maga a király jár közbe, de Schlick készfizetést követel : Károlyi kölcsönt vesz fel s csongrádmegyei uradalomra megköti az alkut : Csöndességre és hüségre inti a várost és belenyugvásra nejét : Jasztrabskyt és Pap Györgyöt küldi a városba : Ez biztositékot követel régi szabadsága felől, nem vállal jobbágyi szolgálatot, megegyezik vele a taksára s a p. dézmához ragaszkodik : Károlyi megbántódása a király és az országgyülés által : A vallásszabadsággal megnyeri magának a lelkeket : A király, ámbár az adásvétel jogosságához kétségek férnek, kiadja az adománylevelet : Ennek tartalma : Pénzhiány a kincstárnál és Károlyinál : Utóbbiknak a város is segitségére megy : Károlyi vásárjogot szerez a városnak, kiadja a templom szabadalomlevelét s a várost Széplaky tisztségére bizza : Pap György mellőztetése : Károlyi ismételt izben beiktattatja magát az uradalomba, minek többen ellene mondanak : Károlyi a város pusztáihoz igyekszik jogot szerezni, de mindenfelől utját állják : A jogvédelemről gondoskodik s különösen készül a Német Rend ellen : Akadályok Bécsben : A Rend egyezkedési ajánlata : Károlyi végre elfogadja azt s kifizeti a Rendet : Kiegyezés Harruckern-nel és a csanádi püspökkel : A b. Zayak keresete : A lakosság nem akar a jobbágyi állapothoz szokni : Izgatják és szétoszolni készül : Károlyi emeli a taksát s lassanként földesuri haszonvételéhez és hatalmához szoktatja a lakosságot, melynek a pusztákat használatában hagyja : A város templomot és iskolát épit : Károlyi pátriárkhális viszonyt tart vele, de mindig több-több terhet ró rá : Készül a külországi háboruhoz : A Pero-féle lázadás kezdete : Matulai ismertetése : A nép nyiltan beszél a fölkelésről s ezzel rokonszenvez : Károlyi hadi készületeit félremagyarázza : A lázadás kitörése s elfojtása : A lakoltatás : A város ettől megmenekszik : 1721-1736. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 237-267. (1907)

Szeremlei, Samu: 14. [fejezet] : Károlyi a várost zálogba akarja vetni : Kiegyezik a makai határra a csanádi püspökkel : A birák az elzálogositás ellen : Eleségszolgáltatás a török háborura : A pestis kitörése : A helytartónács [!helytartótanács], a vármegyék és Szeged intézkedései : Biráink az óvintézkedéseket elhanyagolják : A pestis Ujutcán föllép : Az alispán rendelkezései a ragály korlátozása tárgyában : A lakosság ezek ellen fellázad : Károlyi Ferencet királyi biztosnak nevezik ki : Az ellenszegülés megtörése : A helytartótanács intézkedései a városra nézve : A hadi szállitásokra szoritják a lakosságot : A város költségei a pestis alkalmából : Ennek megszűnése : Az eleségszállitások és fuvarszolgáltatások kimutatása : Neipperg tábornok oltalomlevelet ad a városnak : A magvaszakadtak hagyatéka felett Károlyi Sándorral a város meghasonlik : A megye beavatkozása : A taksa ötezer forintra emeltetik : Megdöbbenés városszerte és kiegyezés a földesuri haszonvételekre : Az uradalmat Károlyi Ferenc veszi át, ujabb egyezség köttetik 5500 Frt mellett : Az osztrák örökösödési háború hatása városunkra : Ezt a Károlyi ezred hadfogadó helyévé teszik : A vásárhelyiek a cibakházi katonai lázadást elfojtják : Károlyi Sándor halála : Althan püspök látogatása s óvása a ref. templom ellen : Orosháza és Komlós megtelepitése miatt a lakosság károsul : Összeütközések a határok bizonytalansága következtében : Ezek törvényes uton kitüzetnek : A Török-Czeglédi-féle versengés : A város a nemesek letelepedése ellen : Zavargás az "örökös jobbágyság" miatt : A város a földesuri haszonvételekre ujabb alkut köt s biztositja a "taksás jobbágyságot" Károlyi a várost a kath. templom épitésére szólitja fel : Erőszakoskodás a vesztőhelyen a varát ellen : A gróf biztosító levelet ád a városnak a ref. vallás gyakorlására, a város viszont költséget ajánl a kath. templom épitésére : A reformátusokat Algyőről kiüldözik s ezek nálunk telepednek le : 1737-1752. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 268-294. (1907)

Szeremlei, Samu: 15. [fejezet] : A túri egyházi botrány : Törő gondnok és Pető Ferenc szövetkeznek : Utóbbik Törökországban konspirál és itthon összeesküvőket toboroz : Rákóczy, Bercsényi és a kurucság emlékei : Országos elégületlenség : Bujdosó és Jenei izgatásai : Halász Zsigmond és Vértesi szentandrási biró : Törő és Pető fegyverfogásra megegyeznek : Halasról az összeesküvést felfedezik : Ennek terve : Petőt az indulás percében elhagyja bátorsága : A felkelők Tárra vonulnak Kőrösi és Becsei vezérlete alatt : Utóbbit azonnal elfogják : Törő visszahuzódik : Jenei menekül : A felkelők Túrkevén elfogatnak s Szolnokra és Vásárhelyre kisértetnek : Az udvari kamara első értesülései : A csongrádi és hevesi alispánok, Károlyi Ferenc és Barkóczi püspök jelentései : A szolnoki sókamara és Szeged város tudositásai : Az udvari kamara katonai erőt küld ki : A királynő külön törvényszéket rendel : A foglyok Budára vitetnek és velük együtt a birák is : Károlyi is kompromittálva volt : Buzgólkodása Halász és Vértesi nyomozásában : A debreceni álhirek : Batthyány nádor józan felfogása : Szaplonczai és a vásárhelyi lelkészek is gyanu alatt : A foglyok vallomásai : Ujabb elfogatások : Szőnyi lelkész verses munkája a város mentségére : Az udvar az értelmi főszerző után nyomoztat : Kath. propaganda a foglyok között : Báthori főbiró hitehagyása : Az itéletés a végrehajtás : A királynő annak a városra vonatkozó részét enyhiti : Kaszárnya épitést rónak rá : Jutalmazások : A lakosság fél a kaszárnyaépitéstől : Szaplonczai, Szőnyi és a vármegye közremüködése a város felmentése érdekében : Küldöttség a királynőhöz : A kancellár Károlyi közbenjárását ajánlja : A várost megakarják fizettetni : Károlyi elszánja magát a közbenjárásra : Tanácsokat ád s lépéseket tesz a megyénél, nádornál stb. : A helytartótanács és a királynő nem engednek s a makacs város ellen vizsgálatot rendelnek : Szabadulás a büntetéstől : 1753-1753. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 295-323. (1907)

Szeremlei, Samu: 16. [fejezet] : Új úrbéri rendeletet adnak ki, mellyel a jobbágyok terheit sú­lyosbítják : Azok visszautasítják a rendeletet s vetetlenül hagyják a földeket : A bírák a vármegye és Károlyi Antalné közbenjárását kérik, Ferenc gróf pirongatja őket : Ezek a kath. templom költségeire s egyéb, a jobbágyságra hárított terhekre utalnak : A papok közbenjárnak : Végre engedett a földesúr : Ennek hasznai az új úrbéri rende­letből : A városba kath.ok és lutheránusok telepíttetnek : A ref. egyház kivonja magát a város kormányzása alól : A váci püspök egyházlátogatása : A lakosság kath. tem­plom építésre szorittaik : A kath. szertartások kormányi hatalommal terjesztetnek : Városháza építtetik : A nép elégedetlen Báthorival s ezt a bíróságból kihagyja : Az uraság törvénybíróvá teszi : Panaszok az uradalmi tisztek ellen : 1756—1768. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 324-342. (1907)

Szeremlei, Samu: 17. [fejezet] : Mária Terézia rendezi a jobbágyság sanyaru helyzetét : A város zúgolódik az úrbéri szabályozás miatt : A nyomtatott urbáriumnak nem hisznek : Az ügy a vármegyén : Ár­víz : A város méltatlan eljárása Szőnyi Benjámin ellenében : Per a Zayakkal a város birtokáért : A Károlyiak ezért fizetnek : A város panaszt emel a földesurak ellen : Andrási királyi biztos : A királynő jóakaratú rendelete : A város urbáriuma elkészül : Ennek tartalma : A földesúr és a város elégedetlensége : Zavargások a földmérésnél : Általános békétlenség : A lázongók követeket küldenek Bécsbe : Ezek a szédelgő Páriz-Pápai befolyása alatt a népet az "igazi urbáriom"-mal még jobban félrevezetik : A lakosság új urbáriumot követel : A vármegye tisztviselői képtelenek a lázongást elfojtani : Teljes anárkhia : A tanács közbelépésére Andrási a népet kihallgatja, a vezéreket pedig elfogatja : A birák magok sincsenek az új renddel megelégedve, Andrási a panaszokat a megyéhez utasítja : Károlyi a kancellárnak ir : A lázadás vezéreit börtönre és száműzetésre ítélik : A város Andrási közbenjárása mellett egyezkedik földesurával : A helytartótanács rendelete az egyezség tárgyában : A megye elégedetlensége : Ujabb szerződés a megye helybenhagyásával : A jobbágyok pa­naszára végre a királynő kedvezőleg intézi el az urbárium ügyét : Telepítések a Lóger és Lakhat városrészekbe : 1768—1778. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 343-375. (1907)

Szeremlei, Samu: 18. [fejezet] : A Básthyak pere Károlyi ellen : Az ügyet egyezség utján intézik el : A helytartótanács és a városi tisztviselők a ref. egyház ellen támadnak : Az uradalom a csatorna tervével kudarcot vall : A város a robotmegváltással csak nehezen barátkozik meg : A jobbágyi szolgáltatásokat nem akarja végezni a lakosság : Török háboru : Városunk újon­cokkal és élelmiszerékkel segíti az uralkodót : Rendetlen­ségek és hiányok a szállításoknál : Gazdáink jóléte : Kaszap nemeslelküsége és gazdagsága : Az 1790-iki szükség s a következő évi bőség : A jobbágyság ugarföldeket kér : A bordézmánál behozott újítás miatt a város zúgolódik, de a helytarlótanács a földesúrnak ad igazat : Az uraság az uj templomnak nem ad telket : Zavarok a biróválasztásnál : Károlyi József jóindulata a város irányában : Az új földesúr egyezséget köt a Viczmándyakkal : Három terméketlen év : A város intézkedései a segélyezés ügyében : Az uj templom épitésének folytatása : A francia háború hadi szükségleteinek szolgáltatása a lakosság részéről : 1778—1796. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 376-404. (1907)

Szeremlei, Samu: 19. [fejezet] : Botrány a János szobor megcsonkitása miatt : A ref. egy­házi elöljárók gyanúba vétetnek : Az itélet : Inséges évek : Bankócédulák behozatala : Francia háború terhei : Hamis hiresztelések a város hűségtelensége felől : Ujabb hadi segély, nagy drágaság : A kisutcai nagy tűz : A segélyezés : Tolvajságok elharapódzása : A pénzérték csökkentés : A vármegye elégedetlenségben tör ki : Ferenc császár meginti : Ujabb ínség, a tisztviselők nyomora, adóemelés, zúgolódás : A földesúr jótéteményei : Az uj­városi földbérlet : A nagy fergeteg : Nagy árviz : In­ség, oláhok letelepedése : A francia háborúban részt vett katonák haza bocsátása, Simonyi ezredes : A földes­uraság a lelkészektől megtagadja a földet, a várostól meg­vonja a dézmabérletet, s szerfelett terheli a közönséget : A dézmaper : A megyénél nem találnak támogatásra, a helytartótanácsnál sem : Kereset a földesúri jogtalan terheltetések ellen : A vármegye igazságszolgáltatása : Kiengesztelődés az urasággal : 1797—1816. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 405-430. (1907)

Szeremlei, Samu: 2. [fejezet] : Szulejmán a tiszántuli tartományt János-Zsigmondnak ajándékozza : A Körös-Maros köze kormányzója Fráter György püspök lesz, tényleg azonban a török csapatok özönlik el : Hivatalosan hol Magyarországhoz, hol Erdélyhez számitják : A Jaksics uradalmakon Fráter és Petrovics kapkodnak : A török e vidéket hadi és közigazgatási tekintetben szervezi : Csak Gyula vára áll még, honnét zsarolják vidékünket : Vásárhely a Pestyéni örökösöknek adományoztatik, tényleg azonban a defterbe beiratik, ezzel a Szultán birodalmába bekebeleztetik s járási székhelylyé tétetik : Mindamellett Körtvélyes és zsolt, nemkülönben Vásárhely, Rárós és Rétkopáncs birtoka felett a Parlagi és Zeleméri, - továbbá a Pestyéni, Móré és Losonczy családok törvénykeznek : Egyidejüleg Izabella is kormányhatalmat gyakorol itt : A bátori egyezség által Magyarhonhoz kapcsoltatunk : Fráter ujabb kisérlete a Jaksics uradalmak elnyerése tárgyában : a bátori egyezség a törököt felbősziti : Szeged veszedelme : Vármegyénket harcz dulja : a birtokos nemesség elmenekül : a vármegye feloszlik : a közigazgatás megmaradt szervei : a káptalani és püspöki jószágok közprédára jutnak : a földesurak a távolban is biztosítják itteni jogaikat : Móré Kata, a Pestyéniek és Losonczy István, ki mielőtt hősi halált halna, leányaira örökitteti Vásárhelyt : Községeink állapota ez időben : Egyetlen erősségünk Gyula vára, mely a királyi, földesuri és püspöki adókat behajtja s melynek tartozékaivá tétetünk : a birtokos nemesség ez ellen fellázad : a király a hütlenek javait s a gazdátlan birtokokat el ajándékozgatja ágocsy G.P.-Kutast, Ujvárost és Mágocsot, Olcsárovics Csomorkányt és Tótkutast nyerik - Csomorkány, Földvár és Fecskés urai : Osztály a Jaksics örökösök közt - Sámson és T.-Kutas Dóczynénak esik : a tiszántuli urak elszakadnak a királytól és Erdéllyel egyesülnek : 1539-1556. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 27-48. (1907)

Szeremlei, Samu: 20. [fejezet] : Panaszok orvoslása az igazságkeresők utján : A négyszeri szántás behozatala és a robotváltság korlátozása : Rákos a községi számadások megvizsgálását kívánja s kikel a város­házi gazdálkodás ellen : Zavargás a birótételkor : Rákost elfogják és kitiltják a városból : A helytartótanács a panaszkodóknak ád igazat : Rákost újra elfogják és megcsapják : Nagy drágaság : A nép a bírák ellen fellázad s kedve szerinti elöljárókat választ : A kancellária a szántás és jövet-menet perben a lakosság javára dönt : A lakosság Budára és Bécsbe Dus Istvánt küldi fel panaszaival : A vármegye az urasági tiszteknek kedvez : A király rendel­kezik a községi számadások megvizsgálása, a választások, Berezeg Ferenc s a foglyok szabadon bocsátása tárgyában : A vármegyén húzzák-halasztják az ügyet : Rákos és Dus a szentesiekkel ismét Bécsbe utaznak : Lánczyt kérik kor­mánybiztosnak : A vármegye megvizsgálja és elintézi a panaszokat s a számadásokat is megvizsgáltatja : A fölségkérvény elintézése is rábizatik : Az igazságkeresők kétségbe vonják a királyi leirat igazi eredetét : A helytartótanács újabb vizsgálatot rendel : Rákos és Dus ismét kihallgatáson a királynál s a jobbágyság nagy elnyomatása, saját üldöztetésök és Berezeg felöl panaszt tesznek : Itthon börtönbe vettetnek : A város viszálya az uradalmi lisztekkel : Kristó és Nagy György a fölséghez utaznak, de Pesten letartóztattatnak : A megye hanyagsága s a lakosság újabb sérelmei : Az igazságkeresők a tanácscsal egyetértve a legelő és robotügyben újabb panaszokat terjesztenek fel, a nép követeli a foglyok szabadon bocsátását : Katona fogdosás : A higgadtabb elemek felülkerekednek : A tanács gyarló­sága : Feladja a küzdelmet : Az igazságkeresők jellemzése : 1816—1822. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 431-454. (1907)

Szeremlei, Samu: 21. [fejezet] : Ferdinánd kir. herceg a városban : Árviz : Csók Mózes jegyző : Az uradalom jótékonysága : Viszály a réti ki­lenced és a legeltetés miatt : A tarjáni tűzvész és segélye­zések : A tolvajokat Berhidai megfékezi : Pereskedés az urasággal az árvagyámság, a szállási szőllők és a korcsmák bérlete miatt : Ferdinánd kir. herceg újabb látogatása : Örökváltsági tárgyalások : A református egyház kultúrtörekvései : Orkánok, jégeső, drágaság és a tabáni tűz­vész : Az újraépítés szabályozási terve Uj városháza : Az erzsébeti hóesés, árvíz és szűk esztendő : A nagy kolera föllépése : Óvóintézkedések : Babarczy alispán : A köz-rémület : Vacsi Albert főbíró : A betegekkel és holtakkal való elbánás : Katonafogdosás : A szőllőskertek és a hosszú-ut pere : B. Orczy királyi biztos : A szegedi hetelés megszüntetése : A kisutcai nagy tűzvész, a szabályozási el­járás : Újabb ínség és drágaság : 1822—1836. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 455-489. (1907)

Szeremlei, Samu: 22. [fejezet] : Mozgalom az úrbéri földek ügyében : A zsellérek követe­lései az urasággal szemben : Némelyek a királytői kérik a törvény megmagyarázását s legelői és egyéb panaszaik orvos­lását : A helytartótanács és a vármegye az uradalmat utasítják a visszatartott földek kiosztására : Gosztonyi Sándor ügyész és Klauzál Gábor megyei küld. elnök : A lakosság nem bízik a tisztviselőkben : A vármegye a helytartó­tanácstól a törvény magyarázatát kivonja : A helytartó­tanács ezt megteszi : Az elégületlenek szaporodnak, a vá­rosi tisztújításon győznek, a nép nyomorának enyhítéséért esedezik : A maradvány földek kiosztatnak : A nép a tanácsba nyomul, ez kibővíti magát. Elégedetlenség a föld­osztással : Nagy A. János : Az uradalom szertelen köve­telései és túlkapásai : A helytartótanács és József nádor a város pártjára kelnek : Tárgyalás Horváth Lászlóval és Szabó Lászlóval a legelő elkülönítés tárgyában : Klauzál a várost egyezkedésre inti : A Török és Szilágyi nemzetségek követelései a határból : A lakosság a bírák ellen zúgolódik, s az örökváltságot kívánja : A helytartótanács a vármegyét a város birtokjogait és úrbéri viszonyait tárgyazó régi iratok kiadására utasítja : Az ellenzék győzelme a megyén s a Károlyiak visszavonulása : Képtelen és zavaros kívánal­mak : A vármegye a helytartótanácsi rendeletet félreteszi : A város és uraság perei a korcsmák, a szakmányszántás és a legelői juhszinek ügyében : A király beavatkozása : A legelő elkülönítési egyezkedés meghiúsulása : A megye ez ügynél ellenszegül a helytartótanácsnak : A város ország­gyűlés elé viszi a legelőügyet : A király a földesurak párt­jára kél s a várost az erőszaktól eltiltja : Az ügyet per útjára terelik : A város az úriszéken a pert elveszti, a vár­megye ez ítéletet megsemmisíti : Küldöttség a királyhoz : A város örökváltsági újabb kísérlete s ennek meghiusúlta : Bene József főispáni helytartó : A korcsmapert a város megnyeri 1836—1845. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 490-524. (1907)

Szeremlei, Samu: 23. [fejezet] : Az árviz és a város küzdelme ez ellen : A pusztulás és az óvóintézkedések : A megye a Tisza szabályozását sür­geti : A sártói töltés helyreállítása : A város hanyag­ságát Basa Lajos szolgabíró megtöri : Inség és közsegélyek : A város kultúrintézményeket követel a földesuraságtól : hiába : Az elszaporodott tolvajok ellen rögtön-biróságot állítanak : A legelő elkülönítési per folytatása s egyezséggel való befejezése : 1845—1847. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 525-544. (1907)

Szeremlei, Samu: 3. [fejezet] : Fecskés, Vásárhely, Csomorkány, Ujváros, Mágocs, Derekegyháza, Rárós és Kopáncs uj urai : Vásárhelyhez Zay, Liszthy és Viczmándy szereznek jogot : a gyulai vártisztek hatósága és követelései nálunk : Községeink és földesuraink az adóösszeirások szerint : Csulai Kende Péter, Szokoli Gy. és Varkocs T. követeléseik : Miksa ujabb adományozásai Csomorkány, Sámson és Kutas tárgyában : Telegdy I. összeírása : Kerecsényi ujabb zsarolásai : Miksa Tiszántult elfoglalja János-Zsigmondtól, kinek oltalmára Hasszán, majd maga Szulejmán császár jönnek : Utóbbik a Körös-Maros közét János-Zs.-nak vissza adja s Gyula vára ellen Petrev pasát küldi : a birtokos nemesség ismét elmenekül : a királyi vezérek az utba eső vidék előzetes elpusztitását rendelik : Kerecsényi és Mágocsy várkapitányok ezt ellenzik : az előnyomuló tatárok Szőllősön elsánczolják táborukat : s innét kiindulva dulják fel és öldösik a vidéket : iszonyu kegyetlenségeik alatt városunk és falvaink is megsemmisülnek - Gyula vára török kézre jut : 1556-1566. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 49-65. (1907)

Szeremlei, Samu: 4. [fejezet] : A török alatt községeink ujra felélednek és gyarapodnak : A város nagyobb és nagyobb bérleti összegekért birja azokat : Aztán török bérlők kezére jutunk : a püspökök is dézmát szednek : a Móré-féle birtokokat a király Zay és társainak adományozza : Cs. Kende P. és Mágocsy Gáspár Vásárhely, Kéktórárós és R. kopáncs ügyében óvást tesznek : Miksa király az erdélyi fejedelmet a tiszai részekből kiszorítja, de az anyaország nem csatolta vissza magához, csak földesuraink utján maradt fen a kapcsolat : a Losonczy lányok felujítják jogaikat a városhoz : Mágocsy G. Ujvárost és P.kutast birja : Mosóczy püspök dézmálása : Városunk és községeink ismét pusztulásra jutnak : a kóbor katonák és hajduk zsarolásai : ez utóbbiak állandó réme az országnak, de minden párt szemében szükséges rosszak : 1568-1592. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 66-77. (1907)

Szeremlei, Samu: 5. [fejezet] : Gorsa és Batida a Barcsay kezén : Szinán nagyvezér : a krimi tatárok és a szultán serege pusztitva vonulnak át vidékünkön : Báthory Zs. fejedelem Rudolffal szövetkezik : A ráczok és hajduk dulásai : Harcz e vidéken, Csanád, Makó, Temesvár alatt : Szeged Lippa magyar kézre jutnak : Temesvár oltalmára s az alvidék elpusztítására a tatárok ide visszarendeltetnek : Nyáry Pál Vásárhelyt birtokba veszi : Csomorkány, Férged, Tótkutas, Szőllős, Fecskés, P.kutas, Gorsa végkép elpusztíttatnak : Az erdélyi fennhatóság e vidéken helyre áll : A fejedelmek adományozásai miatt az országgyűléseken panaszkodnak : Rudolf király Férgedet, Makót Szokoli Péternek adja a Losonczy-uradalmakat pedig Forgács Zsigmondnak : Vásárhelyt magána tartja fenn : Tényleges birtokos a török : Rácz Márton hajdui dulják a várost : a hajduk további ismertetése : Teljes felfordultság e vidéken : Bocskay fölkelése : Erdélyhez kapcsoltatunk : 1593-1608. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 78-91. (1907)

Szeremlei, Samu: 6. [fejezet] : A török ereje meggyöngül a végbeli csapatok portyázásai szaporodnak : Vásárhelyt Várday Kata cserébe adja Lugosynak nagymadai birtokaiért : az erdélyi fejedelmek a hajdú vitézeknek kedveznek s Batidát Cserepesnek, Férgedet Kovácsnak ajándékozzák : Viczmándy Kristóf Szentkirályról és Rárósról jövedelemet huz, az óbudai apáczák Veresegyházát és Derekegyházát követelik : Móricz Márton mágocshoz tart igényt : Bethlen Gábor Vásárhelyt a lippai adózástól felmenti s a hajdúk ellenében Mehemet paas oltalmára bizza : ez megfenyegeti a hajdúkat : Lippa török kézre jut : Makó, Szeged, Vásárhely visszatérnek a magyar király kormánya alá : utóbbiak panaszai Bercsényi Imre és a csanádi püspök ellen : Mehemet a vásárhelyiek sérelmei miatt panaszt emel Bethlen előtt : Bercsényi és a többi földesurak sulyos helyzete : Bethlen ujabb adományozásai Batidáról, Pana s Kovászdiról : Móriczot megfosztja javaitól : A vásárhelyieket a váczi dézma alól akarja mentesiteni : a vidék a nagykárolyi értekezleten tisztáztatni akarja, hogy melyik állam kötelékéhez tartozik? Kovács és Szénási hajdutisztek foglalásai : Móricz ujabb szerzeményei : a váczi és csanádi püspök dézmaszedési joga Csongrád megye területén : Ennek népességi viszonyai : a magyar királyi és földesuri befolyás erősbül : A város az utazó katonacsapatoktól szenved : A vidék nyomora és a város elpusztulása : Bethlen háboruja II. Ferdinánd ellen : Dallos püspök a vásárhelyiek dézmájáról : a város gyarapodása : Győrfy J. joga Körtvélyes, Solt, Mágocs, Kétlebecz, Veresegyház, Barcz és Leng irányában : Móricz birtoklásáról erdélyi vizsgálat : a Rákóczyak joga a Mágocsy-féle birtokhoz : a Cserepesyek Batidáról ujabb adománylevelet nyernek : a csongrádmegyei községek lassu fejlödése : 1608-1634. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 92-112. (1907)

Szeremlei, Samu: 7. [fejezet] : A magyarhoni kormány befolyása vidékünkön mindinkább erősbül : Bercsényi adománylevelet szerez Vásárhelyre, Pereskutasra, Monyorósfecskésre : A régibb tulajdonosok elhallgatnak : A vidék közjogi viszonyai Rákóczy György és vetélytársa, a porta és a magyar királylyal szemben ismét összezavarodnak : A város ujra elpusztul, de csakhamar helyreáll : A végbeli tisztek elfoglalják és védik a várost : Ilosvayné Körtvélyes, Szőllős, Mágocs, Kétlebecz, Leng használata ellen óvást emel : A város Szentkirályt az Őry növérektől megszerzi Keglevich M.tól pedig Mágocsot, Pereskutast, Ujvárost és Körtvélyest bérli : Bercsényiné sérelmével : A vásárhelyiek és makaiak gyülölködése a szomszéd rácz telepesek ellen : Ali bég e miatt panaszt tesz : Turóczy, Jakucs és Csanády Csomorkányt és Fecskést kapják : Széll Mihály Batidát, Csárpát, Derekegyházát, Gorsát, Fecskést, Mártélyt, Szőllőst veszi birtokába : Kerekes János Batida és Gorsára, K. Kis Péter és András Fecskés s Orosháza, D. Erdélyi G. Férgedre, a Kereszegi kisek szintén Férgedre erdélyi, Kovács, Zólyomi, Török Bálint Fecskésre, Lelére, Csárpára, Tótkutas és Pereskutasra magyarhoni adományt kapnak : A török tiltakozása : Szentesi harc s a vidék elpusztulása : A korona befolyása növekszik : Csongrádmegye Heveshez csatoltatik : Vásárhely Csongrádmegye kötelékébe lép, de Borsod is magáénak követeli : Visszakapcsoltatás Borsodhoz s adózás a magyar királynak : 1635-1649. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 113-132. (1907)

Szeremlei, Samu: 8. [fejezet] : A nemesek foglalásai s a hajdúk zsarolásai : Vásárhely Borsodmegye előtt tesz panaszt : a Bercsényiek hirnevének alászállása : Bercsényi Miklós Vásárhelyt zálogba adja : azt Ráróssal, Szenterzsébettel, Szentalberttel és Kéklópusztával együtt Pap János foglalja el : Hegyesyné is számot tart Vásárhelyre : Széll M,, Török B., Széky P., Hatvani és Keglevich birtokszerzéseik : Balassa Imre, Batida ura ellen, Makripodáry püspök óvást tesz : A végházak őrsége továbbra is az alföldre jár rabolni : Itt minden törvényes rend felbomlik : A véghelyek fizetetlensége és rablásoktól eltiltása : A délvidék megyéi egymással szövetkezve a jobbágyságot fegyverzik fel : Kende Gábor zsarolásai Vásárhelyen és egyébütt : A török előnyomulása e vidéken : A vasvári béke után a magyar katonai rablások ismét megkezdődnek városunkban is : Borsodmegye ezeket a kassai országgyülésen panaszolja el : a város Wesselényi nádorhoz fordul orvoslatért, aki a fosztogatásokat keményen eltiltja : A város terjeszkedése : Elfoglalja Szentalbert, Szenterzsébet, Rárós, Igló, Tótkutas, Szenttornya pusztákat, mi ellen Török B., Széll M. és Pálfy püspök óvást tesznek : Utóbbik visszaköveteli a püspökség régi birtokait s az uj földesurak bitorlásai ellen védekezik : A város Soltot, Kéklóráróst, Rétkopáncsot használja : Viczmándy e miatt tiltakozik és fenyegetődzik : Makripodáry püspök is ujra követeli itteni régi jószágait s Pereskutast és Mágocsot, a csanádi püspök javait, magának adományoztatja : A város Sámsont, Tótkutast, Körtvélyest, Férgedet és Tömpöst, Fecskést, Csomorkányt, Orosházát birja : Bercsényi M. Széll Miklósra bizza itteni jószágait : de ezekhez most mások tartanak igényt : a Básthyak, Csanádyak és Lórántfy Zsuzsánna Csomorkányhoz és Fecskéshez szereznek jogot : Dobóczy és Széll M. Gorsát, Széky P. Derekegyházát, Szőllősy Sámsont, Tótkutast, Körtvélyest, Hatvani Soltot, Keglevich Algyőt és Mindszentet birják : 1650-1666. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 133-149. (1907)

Szeremlei, Samu: 9. [fejezet] : Básthyné óvása a város terjeszkedése ellen : Bercsényi a Vajér-melléki perben Básthyné hatalmaskodását megtorolja : Hasonlóan jár el Rárós ügyben Pap János ellen : Földvárt, Orosházát és Ráczkevit a királytól fölkéri : Csanády J. óvása Csomorkány tárgyában : Bonyodalom Mártély birtoka felett Balajthy, Zichy és az Eszerházyak miatt : Szokoli G. a várost és tartozékait a pálos szerzeteseknek majd Dévényi Ferencznek adja el : A végbeli katonák kirabolják az alföldet : Spankau és a vármegyék intézkedései ez ellen : Bercsényi föllépése a városunkat rabló Cserépy ellen : Borsodmegye erélyes igazságszolgáltatása : Csáky Ferencz is oltalmára kél pusztai földesurainknak : Kaszás István Bercsényi föllépésére számüzetik : a Wesselényi-féle összeesküvés : a kuruczok az alföldre bujdosnak : Pereskutast és Csárpát a csanádi püspök visszakapja : Makó a királynak adózik : Balassa J. fosztogatási Férgeden s vidékén : A földesurak Bercsényi kivételével adót innét már nem huzhatnak : A város zálogba teszi Férgedet, Körtvélyest és Csomorkányt : Utóbbik érdekében a Csanádyak óvást emelnek : Básthy J. a maga csomorkányi, fecskési és orosházi birtokait a vásárhelyieknek adja át : Solt, Rétkopáncs és Batida is ezek birtokában : A város a borsodmegyei adót nem akarja fizetni, miért az panaszt emel ellenünk : a város viszont Borsodmegye ellen panaszkodik : A város foglalásai ellen Janka P. és Szücs Gy. tiltakoznak : A katonai fosztogatások tovább tartanak : ez ellen a farkiak városunkba menekülnek : Balassa J. Férged miatt fenyegetődzik, s Sós Balázst küldi a város megsarczolására : ez Balassa B.nak és Básthy J.nak haszonbért fizet : Tököli J. felkelése : a rabló katonák városunkat és az alföldet elözönlik : Az országgyülés megbélyegzi a rabló végbelieket : az alföld és a város hátat fordit a német kormánynak s Tökölihez pártol : e példát Borsod- Csongrád-megye s Bercsényi M. is követik, : a kurucz országgyülés adónkat leszállitja : 1667-1682. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 150-166. (1907)

Cholnoky, Jenő: A Balaton télen. Kolligátum. pp. 1-21. (1907)

Rocco, Arturo: De la notion du droit subjectif de punir. pp. 1-24. (1907)

Thót, László: Die allgemeinen bestimmungen des nicaraguanischen strafrechts. pp. 175-200. (1907)

Szeremlei, Samu: Előszó : a III-dik kötethez. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 3-6. (1907)

Cholnoky, Jenő: A deliblati homokpuszta. pp. 1-11. (1907)

Thót, László: A harmadik iskola : büntetőjogbölcseleti tanulmány. pp. 1-36. (1907)

Pessina, Henrik: A kiengesztelési elmélet történeti fejlődése : büntetőjogbölcseleti tanulmány. pp. 1-44. (1907)

1. Közmívelődés általában : egyesületi élet. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 1-24. (1911)

Szeremlei, Samu: 10. Állattenyésztés. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 233-260. (1911)

Szeremlei, Samu: 11. Földmívelés. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 261-281. (1911)

Szeremlei, Samu: 12. Halászat. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 282-294. (1911)

Szeremlei, Samu: 13. Az ipar története általában. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 295-318. (1911)

Szeremlei, Samu: 14. Az egyes iparágak történetei. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 319-395. (1911)

Szeremlei, Samu: 15. Adás-vevés, kereskedelem, mértékek. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 396-411. (1911)

Szeremlei, Samu: 16. Az erkölcs és a fenyíték története. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 412-450. (1911)

Szeremlei, Samu: 2. A határ birtokjogának és területének története. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 25-58. (1911)

Szeremlei, Samu: 3. A belterület története. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 59-81. (1911)

Szeremlei, Samu: 4. A nemzetiségek áramlása : egyes családok beköltözése és származása. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 82-113. (1911)

Szeremlei, Samu: 5. A népesség hullámzása és fejlődése. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 114-132. (1911)

Szeremlei, Samu: 6. A közegészség. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 133-152. (1911)

Szeremlei, Samu: 7. Lakás, építésmód, bútorok. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 153-169. (1911)

Szeremlei, Samu: 8. A viselet és élelmezés. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 170-200. (1911)

Szeremlei, Samu: Vagyoni és kereseti viszonyok : cselédügyek, árak. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 201-232. (1911)

Szeremlei, Samu: Mágocs. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 781-791. (1913)

Szeremlei, Samu: Mártély. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 791-798. (1913)

Szeremlei, Samu: Panád. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 798-799. (1913)

Szeremlei, Samu: Peres (vagy Veres)-Kutas. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 799-808. (1913)

Szeremlei, Samu: Rárós vagy Kéktórárós. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 808-816. (1913)

Szeremlei, Samu: Solt. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 822-825. (1913)

Szeremlei, Samu: Szent-Albert. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). p. 825. (1913)

Szeremlei, Samu: Szent-Erzsébet, Erzsébet alatt, Szent-Király. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 825-829. (1913)

Szeremlei, Samu: Szőllős, vagy Mezőszőllős. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 829-832. (1913)

Szeremlei, Samu: Sámson. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 816-822. (1913)

Szeremlei, Samu: Tótkutas. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 832-839. (1913)

Szeremlei, Samu: Ujváros. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 840-847. (1913)

Szeremlei, Samu: Veresegyház. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 847-852. (1913)

Szeremlei, Samu: Úrnépe. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 839-840. (1913)

Teljes mű

Murray, Johann Andreas: Apparatus medicaminum : tam simplicium quam praeparatorum et compositorum in praxeos adiumentum consideratus.

Frecskay, János: Asztalosmesterség.

Frecskay, János: Bodnár- vagy kádármesterség.

Frecskay, János: Bádogosmesterség.

Frecskay, János: Bőrgyártás.

Frecskay, János: Csizmadia-, czipész- és vargamesterség.

Frecskay, János: Esztergályosmesterség.

Frecskay, János: Fametszés, formametszés és rézmetszés.

Frecskay, János: Fazekasmesterség.

Frecskay, János: Gyertyamártás és szappanosmesterség.

Frecskay, János: Hangszerművesség.

Frecskay, János: Kefekötőmesterség.

Frecskay, János: Kerékgyártó-mesterség.

Frecskay, János: Kosárkötőmesterség.

Frecskay, János: Kovácsmesterség.

Frecskay, János: Kárpitosmesterség.

Frecskay, János: Könyvkötőmesterség.

Frecskay, János: Könyvnyomtatás.

Frecskay, János: Kötélgyártómesterség.

Frecskay, János: Kőműves- és kőfaragómesterség.

Frecskay, János: Lakatosmesterség.

Frecskay, János: Molnármesterség.

Frecskay, János: Mázoló-, lakkozó- és szobafestő-mesterség.

Frecskay, János: Mészáros és hentesmesterség.

Frecskay, János: Nyerges- és szijgyártómesterség.

Frecskay, János: Rézműves- és rézöntőmesterség.

Lukácsy, Miklós: Szinházunk [színházunk] villamos világitása [világítása].

Frecskay, János: Szűcs-mesterség.

Frecskay, János: Takács-mesterség.

Frecskay, János: Ácsmesterség.

A mezőgazdasági hitelszövetkezetekről.

Frecskay, János: Ötvös-mesterség.

Glisson, Francis: De rachitide, sive morbo puerili, tractatus.

Schleiss, Bernhard Joseph: Abhandlung vom Podagra.

Sammlung der auserlesensten und neuesten Abhandlungen für Wundärtzte.

Erxleben, Johann Christian Polykarp: Anfangsgründe der Chemie.

Murray, Johann Andreas: Apparatus medicaminum : tam simplicium quam praeparatorum et compositorum in praexeos adiumentum consideratus.

Stoll, Maximilian: Dissertationes medicae in Universitate Vindobonensi habitae ad morbos chronicos pertinentes et ex Max Stollii [...] praelectionibus potissimum conscriptae.

Plenk, Joseph Jakob: Lehre von den Hautkrankheiten.

Koch, Christian Martin: Sammlung auserlesener Abhandlungen zum Gebrauch für praktische Aerzte.

Koch, Chrstian Martin: Sammlung auserlesener Abhandlungen zum Gebrauch für praktische Aerzte.

Jacquin, Joseph Franz von: Lehrbuch der allgemeinen und medicinischen Chymie : zum Gebrauche seiner Vorlesungen.

Frank, Johann Peter: De curandis hominum morbis epitome praelectionibus academicis dicata.

Hösle, Johann Georg von: Lehrsätze der Geburtshilfe.

Hufeland, Christoph Wilhelm von: Die Kunst das menschliche Leben zu verlängern.

Ulrich, Johann Konrad: Analysis des Brownischen Systems der Heilkunde zur möglichen Übereinkunft darüber.

Camper, Petrus: Petri Camperi summi medici dissertationes decem, quibus ab illustribus Europae, praecipue Galliae, Academiis palma adjudicata : cum tabulis in aere expressis.

Koch, Christian Martin: Sammlung auserlesener Abhandlungen zum Gebrauch für praktische Aerzte.

Sammlung auserlesener Abhandlungen zum Gebrauch für praktische Aerzte.

Frank, Johann Peter: Interpretationes clinicae observationum selectarum, quas ex diariis suis academicis ad propriam epitomen de curandis hominum morbis illustrandam collegit Joannes Petrus Frank.

Quarin, Joseph von: Animadversiones practicae in diversos morbos.

Kraus, Ludwig August: Kritisch-etymologisches medicinisches Lexikon für die in der Sprache der Aerzte am häufigsten vorkommenden Wörter griechischen Ursprungs.

Braun, Ludwig: Über die Erkenntnis und Behandlung des Pemphigus.

Koch, Karl August: Die zweckmässigste Diät und Lebensordnung für Hämorrhoidalkranke : ein Noth- und Hülfsbüchlein für alle, welche an Hämorrhoidalbeschwerden, an blinden, fliessenden oder schleimigen Hämorrhoiden leiden.

Geiger, Philipp Lorenz: Handbuch der Pharmacie zum Gebrauche bei Vorlesungen und zum Selbstunterrichte für Ärzte, Apotheker und Droguisten.

Csikosh, Franz Jeremias: Almanach des Baron Wacquant Geozelles 62. Linien Infanterie Regiments.

Piorry, Pierre Adolphe: Diagnostik und Semiotik : mit vorzüglicher der neuesten mechanisch-nosognost Hülfsmittel.

Rayer, Pierre François Olive: P. Rayer's [...] theoretisch-practische Darstellung der Hautkrankheiten in drei Bänden.

Hufeland, Christoph Wilhelm von: Enchiridion medicum, oder Anleitung zur medizinischen Praxis : Vermächtniss einer funfzigjährigen Erfahrung.

Rayer, Pierre François Olive: P. Rayer's [...] theoretisch-practische Darstellung der Krankheiten in drei Bänden.

Rayer, Pierre François Olive: P. Rayer's [...] theoretisch-practische Darstellung der Hautkrankheiten in drei Bänden.

Fuchs, Conrad-Heinrich: Die krankhaften Veränderungen der Haut und ihrer Anhänge : in nosologischer und therapeutischer Beziehung in drei Abtheilungen.

Fuchs, Conrad-Heinrich: Die krankhaften Veränderungen der Haut und ihrer Anhänge, in nosologischer und therapeutischer Beziehung : in drei Abtheilungen.

Fuchs, Conrad-Heinrich: Die krankhaften Veränderungen der Haut und ihrer Anhänge, in nosologischer und therapeutischer Beziehung : in drei Abtheilungen.

Giraudeau de Saint-Gervais, Jean: Die syphilitischen Krankheiten : mit vergleichender Prüfung ihrer verschiedenen Heilmethoden und besonderer Würdigung der Behandlung ohne Mercur.

Velten, Karl Jakob: De pomphis : dissertatio inauguralis medica quam consensu et auctoritate gratiosi medicorumordinis in alma literarium universitate Friderica Guilelma ut summi in medicina et chirurgia honores.

Rayer, Pierre François Olive: Die Krankheiten der Nieren und die Veränderungen der Harnsecretion : in ihren Beziehungen zu den übrigen örtlichen und allgemeinen Affectionen.

Müller, Joseph: Systematische Darstellung des Medizinal-Wesens in den deutsch-illyrischen, böhmisch-galizischen und italienischen Provinzen des österreichischen Kaiserstaates nach authentischen Quelle.

Schultz, Benedict: Diagnostik der Hautkrankheiten in tabellarischer Ordnung : nach Herba's Vorlesungen.

Humboldt, Alexander von: Kosmos : Entwurf einer physischen Weltbeschreibung.

Zeissl, Hermann: Compendium der Pathologie und Therapie der primär-syphilitischen und einfach venerischen Krankheiten.

Cicero, Marcus Tullius: M. Tullii Ciceronis topica, partitiones oratoriae, de optimo genere oratorium.

Oettinger, Eduard Maria: Kunst in vierundzwanzig Stunden ein vollendeter Gentleman zu werden : Kurze Briefe an meinen langen Vetter.

Pompéry, János: Clarissa ; Zwei Frauenherzen.

Schröter, Johann Friedrich: Pfennig-Encyklopädie der Anatomie oder bildliche Darstellung der gesammten menschlichen Anatomie nach Rosenmüller, Loder, Carl Bell, Gordon, Bock etc.

Gonzales, Emmanuel: Der Menschenjäger oder Der Blinde.

Humboldt, Alexander von: Kosmos : Entwurf einer physischen Weltbeschreibung.

Sickel, Theodor: Beiträge zur Diplomatik : 1. zur Urkunden Ludwig's des Deutschen bis zum Jahre 859.

Bidermann Hermann, Ignaz: Die ungarischen Ruthenen, ihr Wohngebiet, ihr Erwerb und ihre Geschichte : Teil 1.

Bidermann Hermann, Ignaz: Die ungarischen Ruthenen : ihr Wohngebiet, ihr Erwerb und ihre Geschichte : Teil 2.

Aigner, Lajos: Az elegiáról : koszorúzott pályamű.

Pócsi Zombath, M.: Gróf Széchenyi István viszonya az 1848-diki törvényes átalakuláshoz.

Tatár, Péter: A vitéz Toronyi Tamás, vagy : Vég-Gyula várának története és eleste : kilencz képpel.

Mignet, François Auguste: Franklin élete.

Börne, Ludwig: Ausgewählte Skizzen und Erzählungen.

Hunfalvy, János: Franz-Josefs Quai und die Kettenbrücke.

Hunfalvy, János: Magyarország és Erdély : Ferencz-József-rakpart s a lánczhid [Lánchíd!].

Rohling, August: Der Talmudjude : zur Beherzigung für Juden und Schriften aller Stände.

Benedek, Albert: Gyöngyösi István költői tárgyalása és nyelve Kemény János czimű költeményében.

Miletz, János: Temes- és Aradvármegyék történelmi és régészeti emlékei : felolvastatott a délmagyarországi tört. és régész. társulat 1875. évi nov. 16-án, 1876. évi január 26-án és márcz. 29-én tartott vál. ülésein.

Kuliffay Edéné Beniczky, Irma: A divat szélsőségei : műveltség- és erkölcs-történeti kútfők nyomán.

Záray, Ödön: Arad vármegye földirata : népiskolai használatra : "Népiskolai Földirat" című művem kiegészítő része, Arad vármegye uj térképével.

Laboulaye, Édouard: Lengyelország első felosztása.

Sickel, Theodor: Beiträge zur Diplomatik 6.

Sickel, Theodor: Beiträge zur Diplomatik 7.

Nagy-Zerénd vésznapjai : 1879. év április hó 14. és 15-én. : versbe szedve egy szemtanu [szemtanú] által N.-Zerénden.

E. Illés, László: A magyar ipar és az iparpártolás feladata : állapotaink és teendőink az iparügy terén.

Az aradi tornaegylet választmányának jelentése az 1880. évi működéséről.

Gerecze, Péter: Kazinczy Ferenc vallási és bölcselmi nézetei.

Sickel, Theodor: Beiträge zur Diplomatik 8.

Márki, Sándor: Csála és vára : felolvasta a Kölcsey-egyesület történelmi szakosztályában.

Kuliffay Edéné Beniczky, Irma; Falke, Jakob von: A művészet a házban : Falke munkája után.

Jablonszky, János: Amerika, Ausztrália leirása [leírása!] és a felfedezések rövid története : a reál- és polgári iskolák számára.

Szöllősy, Károly: Az aradi Szent-Háromság szobor története.

Szöllősy, Károly: Az aradi deákok száz év előtt.

Scholtz, Albert: Európa és Ázsia : a 2. osztály számára.

Jablonszky, János: Ázsia, Áfrika [Afrika!] és a mathematikai [!matematikai] földrajz vázlata a reál- és polgári iskolák harmadik osztálya számára.

Scholtz, Albert: Afrika, Amerika és Ausztrália ; Physikai [!fizikai] és mathematikai [!matematikai] földrajz : a harmadik osztály számára.

Jablonszky, János: Földrajz a reál- és polgári iskolák használatára : a Magyar Birodalom és a Földközi tenger mellékének leírása.

Breán, Kázmér: Szófűzési sajátságok a bécsi és müncheni codexekben : nyelvészeti tanulmány.

Purgly, Jánosné; Mülek, Lajos: Az aradi Polgári Jótékony Nőegylet évi kimutatása és tagjainak névjegyzéke : alapíttatott 1841-ik évben.

Jablonszky, János: Földrajz a reáliskola negyedik osztálya számára.

Scholtz, Albert: Magyarország s a Földközi tengert környező országok.

Scholtz, Albert: Politikai földrajz a gymnasiumok hetedik osztálya számára és magánhasználatra.

Jablonszky, János: Földrajz a reáliskolák első és második osztálya számára.

Rácz, Károly: Urasztalához készűlet [készület] : az uri szent vacsorában elöször [először] részesűlni [részesülni] szándékozók számára.

Navratil, Imre: Sebészeti adatok.

Kis, Sándor: A kuruczvilág költészete : 1., Rákóczy előtti korszak.

Major, Károly: A magyar ezópi meseírás története : irodalomtörténeti tanulmány.

Jancsó, Benedek: A monographia ügyében.

Machovich, Gyula: A szabadkőművesség elleni szövetkezet kézikönyve és a magyarországi szabadkőművesek névsora.

Szadilek, János: A Margit-legenda nyelvezete : nyelvtörténelmi tanulmány.

Sardá y Salvany, Felix: A liberalismus bün [!bűn] : égető kérdések.

Winkler, József: A mi dekatholizalt egyetemünk.

Karacs, Teréz: A régi magyar szinészetről [színészetről].

Veszprémi, Vilmos: Rájnis és kora : tanulmány.

Kölln, Gyula: Újhelyi Dayka Gábor jellemrajza és költészete.

Horváth, József: A Debreczeni magyar grammatika.

Malonyay, Dezső: Vörösmarty drámái.

Ernyei, István: Simai Kristóf élete és munkái.

Dózsa, József: Czakó Zsigmond élete és művei.

Szigethy, Lajos: Nagy-ajtai Cserei Mihály élete és históriája.

Richter, W.: A görögök és rómaiak játékai.

Kármán, Mór: A tanárképzés és az egyetemi oktatás : paedagogiai tanulmány.

Thirring, Gusztáv: Budapest gyermekegészségügyi viszonyai.

Cholnoky, Jenő: Útazási [!utazási] jelentés Mandsuországból : 1897. aug. 31-től - decz. 11-ig : Peking, 1897. decz. 11-én.

Márki, Sándor: Erzsébet, Magyarország királynéja 1867-1898.

Szeged története : első kötet : a legrégibb időtől a XVIII század végéig.

Szeged története : második kötet : a XVIII század végétől az 1879 évi árvízig.

Vitézvári báró Simonyi József obester-generális élete, vagy : A legvitézebb huszár : 13 szép képpel.

Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére 1.

Frecskay, János: Kalaposmesterség.

Szeged története : harmadik kötet : egyházak és hitfelekezetek, hatóság és társadalom, egészségügy, iskolák, közműveltség, közgazdaság.

Szeged története : negyedik kötet : oklevéltár, név- és tárgymutató.

Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére 2.

Mangold, Lajos: A magyarok oknyomozó történelme : 4., javított kiadás.

Schrader, Otto: Sprachvergleichung und Urgeschichte : linguistisch-historische Beiträge zur Erforschung des indogermanischen Altertums : II. Teil, 1-2. Abschnitt.

Malusev, Sándor: Szabadka sz. kir. város Czim- és Lakjegyzéke.

Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére 3.

Mangold, Lajos: A magyarok oknyomozó történelme : a középtanodák VIII. osztálya számára : 5., javított kiadás.

Sitzler, Jakob: III. Melische und Chorische Dichter.

Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére 4.

Frecskay, János: Mesterségek szótára : aranyozó- és aranyverőművesség.

A lista elkészítésének dátuma 2019. November 6. 14:52:42 CET.