Browse by Gyűjtemény

Up a level
Export as [feed] Atom [feed] RSS 1.0 [feed] RSS 2.0
Number of items at this level: 552.

Murray, Johann Andreas: Apparatus medicaminum : tam simplicium quam praeparatorum et compositorum in praxeos adiumentum consideratus.

Frecskay, János: Asztalosmesterség.

Orth, János: Az egészségápolás feladata, célja és rendeltetése. pp. 1-100.

Cholnoky, Jenő: Badacsony Szigligettel. pp. 1-6.

Frecskay, János: Bodnár- vagy kádármesterség.

Cholnoky, Jenő: Budapest. pp. 1-9.

Frecskay, János: Bádogosmesterség.

Frecskay, János: Bőrgyártás.

Frecskay, János: Csizmadia-, czipész- és vargamesterség.

Harte, Bret: Die Erbin von Red Dog und andere Erzählungen. pp. 1-36.

Harte, Bret: Eine Sage aus Sammtstadt und andere Erzählungen. Kolligátum. pp. 1-170.

Frecskay, János: Esztergályosmesterség.

Frecskay, János: Fametszés, formametszés és rézmetszés.

Frecskay, János: Fazekasmesterség.

Frecskay, János: Gyertyamártás és szappanosmesterség.

Frecskay, János: Hangszerművesség.

Cholnoky, Jenő: Jelentés a balatoni önműködő vízjelző készülékek eredményéről ; A tihanyi mérésről ; A Balaton színeiről. pp. 147-154.

Frecskay, János: Kefekötőmesterség.

Frecskay, János: Kerékgyártó-mesterség.

Cholnoky, Jenő: Khinai utazásom utfelvételéről [!Kínai utazásom útfelvételéről]. pp. 1-6.

Frecskay, János: Kosárkötőmesterség.

Frecskay, János: Kovácsmesterség.

Frecskay, János: Kárpitosmesterség.

Frecskay, János: Könyvkötőmesterség.

Frecskay, János: Könyvnyomtatás.

Frecskay, János: Kötélgyártómesterség.

Frecskay, János: Kőműves- és kőfaragómesterség.

Frecskay, János: Lakatosmesterség.

Cholnoky, Jenő: Magyarország geografiai helyzete. pp. 1-10.

Frecskay, János: Molnármesterség.

Frecskay, János: Mázoló-, lakkozó- és szobafestő-mesterség.

Frecskay, János: Mészáros és hentesmesterség.

Frecskay, János: Nyerges- és szijgyártómesterség.

Frecskay, János: Rézműves- és rézöntőmesterség.

Lukácsy, Miklós: Szinházunk [színházunk] villamos világitása [világítása].

Frecskay, János: Szűcs-mesterség.

Frecskay, János: Takács-mesterség.

Cholnoky, Jenő: A Tiszameder helyváltozásai. pp. 1-45.

Székely, Sándor: Tréfás népdalok csúfolódó versikék, gyermekdalok és játékok dajkarímek és tálalós mesék. pp. 1-120.

Frecskay, János: Ácsmesterség.

A mezőgazdasági hitelszövetkezetekről.

Cholnoky, Jenő: A nagy magyar Alföld tudományos tanulmányozása. pp. 87-92.

Cholnoky, Jenő: A talajvizek és a közegészség : Krebs Vilmos értekezésének ismertetése. pp. 1-19.

Trumpp, Joseph and Lange, Fritz: A test hibás alakjainak keletkezése és elkerülése : a kerek hát, a gerincoszlop elferdülésének, a magas csipő [!csípő] és magas vállnak, az x és o lábnak, a ludtalpnak stb. keletkezése és elkerülése : orvosoknak, orvosnövendékeknek és laikusoknak. pp. 1-136.

Frecskay, János: Ötvös-mesterség.

Rubner, Miksa: A tápanyagok és a táplálkozás tana. pp. 1-142.

Cholnoky, Jenő: Erdőn, mezőn, sivatagon át. pp. 1-112. (0019)

Glisson, Francis: De rachitide, sive morbo puerili, tractatus.

Schleiss, Bernhard Joseph: Abhandlung vom Podagra.

Sammlung der auserlesensten und neuesten Abhandlungen für Wundärtzte.

Erxleben, Johann Christian Polykarp: Anfangsgründe der Chemie.

Murray, Johann Andreas: Apparatus medicaminum : tam simplicium quam praeparatorum et compositorum in praexeos adiumentum consideratus.

Stoll, Maximilian: Dissertationes medicae in Universitate Vindobonensi habitae ad morbos chronicos pertinentes et ex Max Stollii [...] praelectionibus potissimum conscriptae.

Plenk, Joseph Jakob: Lehre von den Hautkrankheiten.

Koch, Christian Martin: Sammlung auserlesener Abhandlungen zum Gebrauch für praktische Aerzte.

Koch, Chrstian Martin: Sammlung auserlesener Abhandlungen zum Gebrauch für praktische Aerzte.

Jacquin, Joseph Franz von: Lehrbuch der allgemeinen und medicinischen Chymie : zum Gebrauche seiner Vorlesungen.

Frank, Johann Peter: De curandis hominum morbis epitome praelectionibus academicis dicata.

Hösle, Johann Georg von: Lehrsätze der Geburtshilfe.

Hufeland, Christoph Wilhelm von: Die Kunst das menschliche Leben zu verlängern.

Ulrich, Johann Konrad: Analysis des Brownischen Systems der Heilkunde zur möglichen Übereinkunft darüber.

Camper, Petrus: Petri Camperi summi medici dissertationes decem, quibus ab illustribus Europae, praecipue Galliae, Academiis palma adjudicata : cum tabulis in aere expressis.

Koch, Christian Martin: Sammlung auserlesener Abhandlungen zum Gebrauch für praktische Aerzte.

Sammlung auserlesener Abhandlungen zum Gebrauch für praktische Aerzte.

Frank, Johann Peter: Interpretationes clinicae observationum selectarum, quas ex diariis suis academicis ad propriam epitomen de curandis hominum morbis illustrandam collegit Joannes Petrus Frank.

Quarin, Joseph von: Animadversiones practicae in diversos morbos.

Kraus, Ludwig August: Kritisch-etymologisches medicinisches Lexikon für die in der Sprache der Aerzte am häufigsten vorkommenden Wörter griechischen Ursprungs.

Braun, Ludwig: Über die Erkenntnis und Behandlung des Pemphigus.

Koch, Karl August: Die zweckmässigste Diät und Lebensordnung für Hämorrhoidalkranke : ein Noth- und Hülfsbüchlein für alle, welche an Hämorrhoidalbeschwerden, an blinden, fliessenden oder schleimigen Hämorrhoiden leiden.

Geiger, Philipp Lorenz: Handbuch der Pharmacie zum Gebrauche bei Vorlesungen und zum Selbstunterrichte für Ärzte, Apotheker und Droguisten.

Csikosh, Franz Jeremias: Almanach des Baron Wacquant Geozelles 62. Linien Infanterie Regiments.

Piorry, Pierre Adolphe: Diagnostik und Semiotik : mit vorzüglicher der neuesten mechanisch-nosognost Hülfsmittel.

Rayer, Pierre François Olive: P. Rayer's [...] theoretisch-practische Darstellung der Hautkrankheiten in drei Bänden.

Hufeland, Christoph Wilhelm von: Enchiridion medicum, oder Anleitung zur medizinischen Praxis : Vermächtniss einer funfzigjährigen Erfahrung.

Rayer, Pierre François Olive: P. Rayer's [...] theoretisch-practische Darstellung der Krankheiten in drei Bänden.

Rayer, Pierre François Olive: P. Rayer's [...] theoretisch-practische Darstellung der Hautkrankheiten in drei Bänden.

Fuchs, Conrad-Heinrich: Die krankhaften Veränderungen der Haut und ihrer Anhänge : in nosologischer und therapeutischer Beziehung in drei Abtheilungen.

Fuchs, Conrad-Heinrich: Die krankhaften Veränderungen der Haut und ihrer Anhänge, in nosologischer und therapeutischer Beziehung : in drei Abtheilungen.

Fuchs, Conrad-Heinrich: Die krankhaften Veränderungen der Haut und ihrer Anhänge, in nosologischer und therapeutischer Beziehung : in drei Abtheilungen.

Giraudeau de Saint-Gervais, Jean: Die syphilitischen Krankheiten : mit vergleichender Prüfung ihrer verschiedenen Heilmethoden und besonderer Würdigung der Behandlung ohne Mercur.

Velten, Karl Jakob: De pomphis : dissertatio inauguralis medica quam consensu et auctoritate gratiosi medicorumordinis in alma literarium universitate Friderica Guilelma ut summi in medicina et chirurgia honores.

Rayer, Pierre François Olive: Die Krankheiten der Nieren und die Veränderungen der Harnsecretion : in ihren Beziehungen zu den übrigen örtlichen und allgemeinen Affectionen.

Müller, Joseph: Systematische Darstellung des Medizinal-Wesens in den deutsch-illyrischen, böhmisch-galizischen und italienischen Provinzen des österreichischen Kaiserstaates nach authentischen Quelle.

Schultz, Benedict: Diagnostik der Hautkrankheiten in tabellarischer Ordnung : nach Herba's Vorlesungen.

Humboldt, Alexander von: Kosmos : Entwurf einer physischen Weltbeschreibung.

Zeissl, Hermann: Compendium der Pathologie und Therapie der primär-syphilitischen und einfach venerischen Krankheiten.

Cicero, Marcus Tullius: M. Tullii Ciceronis topica, partitiones oratoriae, de optimo genere oratorium.

Oettinger, Eduard Maria: Kunst in vierundzwanzig Stunden ein vollendeter Gentleman zu werden : Kurze Briefe an meinen langen Vetter.

Pompéry, János: Clarissa ; Zwei Frauenherzen.

Schröter, Johann Friedrich: Pfennig-Encyklopädie der Anatomie oder bildliche Darstellung der gesammten menschlichen Anatomie nach Rosenmüller, Loder, Carl Bell, Gordon, Bock etc.

Gonzales, Emmanuel: Der Menschenjäger oder Der Blinde.

Humboldt, Alexander von: Kosmos : Entwurf einer physischen Weltbeschreibung.

A Magyar Tudományos Akadémia 1860. oct. 12. tartott ünnepélyes köz ülésének s az oct. 13. tartott Széchenyi-ünnepélynek tárgyai. pp. 1-122. (1860)

Sickel, Theodor: Beiträge zur Diplomatik : 1. zur Urkunden Ludwig's des Deutschen bis zum Jahre 859.

Bidermann Hermann, Ignaz: Die ungarischen Ruthenen, ihr Wohngebiet, ihr Erwerb und ihre Geschichte : Teil 1.

Bidermann Hermann, Ignaz: Die ungarischen Ruthenen : ihr Wohngebiet, ihr Erwerb und ihre Geschichte : Teil 2.

Aigner, Lajos: Az elegiáról : koszorúzott pályamű.

Pócsi Zombath, M.: Gróf Széchenyi István viszonya az 1848-diki törvényes átalakuláshoz.

Tatár, Péter: A vitéz Toronyi Tamás, vagy : Vég-Gyula várának története és eleste : kilencz képpel.

Mignet, François Auguste: Franklin élete.

A Magyar Tudományos Akadémia 1874. május 31-én tartott XXXIV-dik közülésének tárgyai. pp. 1-82. (1874)

Börne, Ludwig: Ausgewählte Skizzen und Erzählungen.

Hunfalvy, János: Franz-Josefs Quai und die Kettenbrücke.

Weber, Johann Rudolf: Gyakorló-könyv a népiskolai énektanításhoz : III-ik füzet. pp. 1-127. (1875)

Sándor, Domonkos and Horváth, Gyula: Gyakorló-könyv a népiskolai énektanításhoz : Weber J. R. berni zeneigazgató rendszere nyomán : 2. füzet : [nyomtatott kotta]. pp. 1-88. (1875)

Hunfalvy, János: Magyarország és Erdély : Ferencz-József-rakpart s a lánczhid [Lánchíd!].

Székely, Sándor: Szerelmi népdalok : I. Boldog szerelem ; II. Boldogtalan szerelem. pp. 1-114. (1875)

Rohling, August: Der Talmudjude : zur Beherzigung für Juden und Schriften aller Stände.

Benedek, Albert: Gyöngyösi István költői tárgyalása és nyelve Kemény János czimű költeményében.

Kőváry, Béla: Göcseji népdalok. pp. 1-112. (1876)

Miletz, János: Temes- és Aradvármegyék történelmi és régészeti emlékei : felolvastatott a délmagyarországi tört. és régész. társulat 1875. évi nov. 16-án, 1876. évi január 26-án és márcz. 29-én tartott vál. ülésein.

Kuliffay Edéné Beniczky, Irma: A divat szélsőségei : műveltség- és erkölcs-történeti kútfők nyomán.

Záray, Ödön: Arad vármegye földirata : népiskolai használatra : "Népiskolai Földirat" című művem kiegészítő része, Arad vármegye uj térképével.

Laboulaye, Édouard: Lengyelország első felosztása.

Sickel, Theodor: Beiträge zur Diplomatik 6.

Sickel, Theodor: Beiträge zur Diplomatik 7.

Nagy-Zerénd vésznapjai : 1879. év április hó 14. és 15-én. : versbe szedve egy szemtanu [szemtanú] által N.-Zerénden.

E. Illés, László: A magyar ipar és az iparpártolás feladata : állapotaink és teendőink az iparügy terén.

Az aradi tornaegylet választmányának jelentése az 1880. évi működéséről.

Gerecze, Péter: Kazinczy Ferenc vallási és bölcselmi nézetei.

Sickel, Theodor: Beiträge zur Diplomatik 8.

Márki, Sándor: Csála és vára : felolvasta a Kölcsey-egyesület történelmi szakosztályában.

Kuliffay Edéné Beniczky, Irma and Falke, Jakob von: A művészet a házban : Falke munkája után.

Jablonszky, János: Amerika, Ausztrália leirása [leírása!] és a felfedezések rövid története : a reál- és polgári iskolák számára.

Szöllősy, Károly: Az aradi Szent-Háromság szobor története.

Szöllősy, Károly: Az aradi deákok száz év előtt.

Scholtz, Albert: Európa és Ázsia : a 2. osztály számára.

Jablonszky, János: Ázsia, Áfrika [Afrika!] és a mathematikai [!matematikai] földrajz vázlata a reál- és polgári iskolák harmadik osztálya számára.

Scholtz, Albert: Afrika, Amerika és Ausztrália ; Physikai [!fizikai] és mathematikai [!matematikai] földrajz : a harmadik osztály számára.

Jablonszky, János: Földrajz a reál- és polgári iskolák használatára : a Magyar Birodalom és a Földközi tenger mellékének leírása.

Breán, Kázmér: Szófűzési sajátságok a bécsi és müncheni codexekben : nyelvészeti tanulmány.

Purgly, Jánosné and Mülek, Lajos: Az aradi Polgári Jótékony Nőegylet évi kimutatása és tagjainak névjegyzéke : alapíttatott 1841-ik évben.

Jablonszky, János: Földrajz a reáliskola negyedik osztálya számára.

Scholtz, Albert: Magyarország s a Földközi tengert környező országok.

Scholtz, Albert: Politikai földrajz a gymnasiumok hetedik osztálya számára és magánhasználatra.

Jablonszky, János: Földrajz a reáliskolák első és második osztálya számára.

A Magyar Tudományos Akadémia 1886. évi május 9-én tartott XLVI-dik közülésének tárgyai. pp. 1-70. (1886)

Rácz, Károly: Urasztalához készűlet [készület] : az uri szent vacsorában elöször [először] részesűlni [részesülni] szándékozók számára.

Navratil, Imre: Sebészeti adatok.

Kis, Sándor: A kuruczvilág költészete : 1., Rákóczy előtti korszak.

Major, Károly: A magyar ezópi meseírás története : irodalomtörténeti tanulmány.

Jancsó, Benedek: A monographia ügyében.

Machovich, Gyula: A szabadkőművesség elleni szövetkezet kézikönyve és a magyarországi szabadkőművesek névsora.

Szadilek, János: A Margit-legenda nyelvezete : nyelvtörténelmi tanulmány.

Sardá y Salvany, Felix: A liberalismus bün [!bűn] : égető kérdések.

Winkler, József: A mi dekatholizalt egyetemünk.

Karacs, Teréz: A régi magyar szinészetről [színészetről].

Veszprémi, Vilmos: Rájnis és kora : tanulmány.

Kölln, Gyula: Újhelyi Dayka Gábor jellemrajza és költészete.

Horváth, József: A Debreczeni magyar grammatika.

Malonyay, Dezső: Vörösmarty drámái.

Ernyei, István: Simai Kristóf élete és munkái.

Dózsa, József: Czakó Zsigmond élete és művei.

Szigethy, Lajos: Nagy-ajtai Cserei Mihály élete és históriája.

Richter, W.: A görögök és rómaiak játékai.

Kármán, Mór: A tanárképzés és az egyetemi oktatás : paedagogiai tanulmány.

Cholnoky, Jenő: Az árvízek előrejelzéséről. pp. 97-112. (1896)

Thirring, Gusztáv: Budapest gyermekegészségügyi viszonyai.

Cholnoky, Jenő: Vándorlásaim a Mennyei Birodalomban : [népszerű előadás a Társulatnak 1898. deczember 3-ikán tartott estélyén. pp. 169-192. (1898)

Cholnoky, Jenő: Útazási [!utazási] jelentés Mandsuországból : 1897. aug. 31-től - decz. 11-ig : Peking, 1897. decz. 11-én.

Cholnoky, Jenő: Dél-Mandsuország orotektonikai viszonyainak rövid összefoglalása. pp. 223-235. (1899)

Márki, Sándor: Erzsébet, Magyarország királynéja 1867-1898.

Cholnoky, Jenő: Kurze Zusammenfassung der orotektonischen Verhältnisse der südlichen Mandschurei. pp. 277-291. (1899)

Cholnoky, Jenő: Kurze Zusammenfassung der wissenschaftlichen Ergebnisse meiner Reise in China und in der Mandschurei in den Jahren 1896-1898 : 6. Mai 1899. pp. 251-261. (1899)

Szeged története : első kötet : a legrégibb időtől a XVIII század végéig.

Szeged története : második kötet : a XVIII század végétől az 1879 évi árvízig.

Vitézvári báró Simonyi József obester-generális élete, vagy : A legvitézebb huszár : 13 szép képpel.

Szeremlei, Sámuel: 1. A thrákok és a boreásontúliak. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 223-224. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 1. Hód és Vásárhely. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 421-450. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 1. [fejezet] : a földkéreg változása s a jégár korszak emlékei nálunk : a felső rétegek alakulása s tanulmányozása : a kir. földtani intézet fölvételei : artézi kutaink rétegsorozata : az itteni ősvilág termékei : ősvilági állataink : özönvizi és áradványi rétegeink képződése : a Tisza és ennek ősvilági helyzete : ősfolyóink. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 181-190. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 1. [fejezet] : a határ a középkorban : későbbi alakulása : szabályoztatása Károlyi Sándor alatt : újabb csorbítása : kiterjedése a múlt század elején, később és most : földrajzi fekvés és szomszédos határok : alkatrészek egyenként: Vásárhely, Hód, Fecskés, Sámson, Csomorkány, Erzsébet, Veres- vagy Pereskutas, Tótkutas, Szőllős. Férged, Szent-Király, Batida, Gorzsa, Rétikopáncs, Solt, Mártély, Körtvélyes, Derek-egyháza, Rárós, Mágocs, Újváros : a határ felosztása: nyomás, tanyai földek, a puszta és a rét : ezek dűlői. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 3-31. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 10. A gepidák korszaka. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 371-383. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 10. Mártély. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 461-481. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 11. Az avarok korszaka. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 384-401. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 11. Rárós. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). p. 481. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 12. A szlávok és bolgárok korszaka. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 401-407. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 12. Szőlős és a Tatár-sáncz. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 481-488. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 13. Az ős magyarok korszaka. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 407-420. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 2. Az agathyrsok. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 225-231. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 2. Batida. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). p. 451. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 2. [fejezet] : a régibb kő kor : az ős-ember és ide költözése : emberi telepeink az újabb kő korban : az ős-ember életmódja, lakása steff : a vidék kő kori leletei : a szentesi és a határbeli kő kori emlékek : a Sziget és Kopáncs e korbeli leletei : a határbeli leletek egybevetése a távolabbiakkal : a kő kori ember itteni kultúrája, halmaink s az e korbeli temetkezések : kő korszak időszámítása. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 191-207. (1900)

3. A domborzati viszonyok. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 117-145. (1900)

3. A kelták. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 232-239. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 3. Csomorkány. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). p. 452. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 3. [fejezet] : a réz kor emlékei a vidéken és nálunk : a bronz használata e vidéken : bronz kori kultúra hazánkban : a bronz és kőkor leletei ugyanazon időből is találhatók, mindazáltal nálunk külön kőkorszak is létezett : további bronz leletek a vidéken és határunkban : nagy változatosság ezekben : helyi kultúránk e korban : bronz kori földműveink és telepeink : e kor időszámítása : a vas kor kezdete nálunk. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 208-222. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 4. A dákok vagy géták. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 239-243. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 4. A föld minősége, állatok és növények. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 146-164. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 4. Erzsébet. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). p. 453. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 5. A jazygok vagy jászok korszaka. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 244-247. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 5. Fecskés. Fejér-tó. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 453-455. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 5. Éghajlat, időjárás, egészségi állapot. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 164-177. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 6. A jászok és dákok itteni közös története. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 247-255. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 6. Férged. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). p. 455. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 7. A jazygok, mint uralkodó faj, története. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 256-266. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 7. Gorzsa. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 456-458. (1900)

Szeremlei, Sámuel: [7/1. fejezet] : földrajzi további tájékozás Jazggiábun : városunknem Ziridana, hanem Lizisis határára esik : nemcsak a jazyg városok, hanem a jazyg néptörzsek is jelöltetnek a térképen : e néptörzsek műveltségi állapota, jellemzése s régiség leletei. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 266-271. (1900)

Szeremlei, Sámuel: [7/2. fejezet] : a népek élete a római birodalomban és Jazggiában : a jászok rabló hadjáratai Pannoniában : a rómaiak védekezései : a jászok részvéte a markomann háborúban : harczaik a Duna jegén és a kvádok szövetségében Esztergom táján : béke Márk Aurél császárral : Zantikos fejedelem : a harcz megújulása Pertinax és Kommodus császárok alatt : az újabb békében külön kikötés a jászokra nézve : a jazggok újabb nyugtalankodásai. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 271-280. (1900)

Szeremlei, Sámuel: [7/3. fejezet] : a dák lázadás : a barbárok mindenfelől a birodalom ellen törnek : a góthok előnyomulása Decius és Gallus császárok korában : klaudius császár feltartóztatja a barbárság áradatát : Dácia elvész a birodalomra nézve : Dacia Ripensis keletkezése : góthok szövetsége Aurelianus császárral : a császárok a vándornépeket ide-oda telepítgetik : Karus és Diokletianus a nyugtalan góthokat megfenyítik : a jászok ereje megfogyatkozik : vandálok letelepedése és megveretése a Maros mentén : a góthok és jazygok háborúi Konstantinus ellen : megveretésök : a góthok a jazygok földét elhagyják s megzaboláztalnak. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 281-288. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 8. A góthok korszaka. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 289-301. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 8. Kopáncs. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 458-460. (1900)

Szeremlei, Sámuel: [8/1. fejezet] : a hunok az egész keletet felforgatják : a zűrzavarban a jazggok és góthok a rómaiak ellen támadnak : Valens császár Drinápolynál csatát veszt : Gratianus és Theodosius császárok azonban a barbár hadakat megfékezik : haláluk után a góthok elhatalmasodnak s az itt lakó vandalokat is magokhoz kapcsolják : Alarich vidékünkön keresztül nyomul Pannoniába s azt pusztasággá változtatja, majd Stilikó vitézsége daczára Rómát elfoglalja. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 302-309. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 9. A hunok korszaka. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 309-317. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 9. Mágocs. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 460-461. (1900)

Szeremlei, Sámuel: [9/1. fejezet] : a hun birodalom súlypontja nem Pannóniában volt hanem a nagy magyar Alföldön, mely földrajzi fekvésénél s természeti sajátságainál fogva e nép szükségeinek és nemzetközi álláspontjának legjobban megfelelt: a jazygok a hunoknak meghódolnak : Roa hun király : Atilla birodalma. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 317-324. (1900)

Szeremlei, Sámuel: [9/2. Átilla székhelye] : Priskós-ék Atilla táborában. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 333-334. (1900)

Szeremlei, Sámuel: [9/2. Átilla székhelye] : a követséget Átilla magához rendeli. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 331-333. (1900)

Szeremlei, Sámuel: [9/2. Átilla székhelye] : az északi út. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 334-347. (1900)

Szeremlei, Sámuel: [9/2. Átilla székhelye] : befejezés. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 358-370. (1900)

Szeremlei, Sámuel: [9/2. Átilla székhelye] : előzmények. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 325-331. (1900)

Szeremlei, Sámuel: [9/2. Átilla székhelye] : megérkezés a székhelyre s ennek mai állapota. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 349-357. (1900)

Szeremlei, Sámuel: [9/2. Átilla székhelye] : ujra [!újra] találkozás Átillával. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 347-349. (1900)

Szeremlei, Sámuel: Előszó. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 3-14. (1900)

Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére 1.

Frecskay, János: Kalaposmesterség.

Szeged története : harmadik kötet : egyházak és hitfelekezetek, hatóság és társadalom, egészségügy, iskolák, közműveltség, közgazdaság.

Szeged története : negyedik kötet : oklevéltár, név- és tárgymutató.

Szeremlei, Sámuel: a. A határ vízrajza általában. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 32-43. (1900)

Szeremlei, Sámuel: b. A folyók. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 43-50. (1900)

Szeremlei, Sámuel: c. Az erek és fokok. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 51-82. (1900)

Szeremlei, Sámuel: d. A csatornák. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 82-86. (1900)

Szeremlei, Sámuel: e. A tavak. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 86-117. (1900)

1. [fejezet] : A művelődési és néprajzi viszonyok általános jellemzése. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 223-227. (1901)

1. [fejezet] : Szent István Csanádot küldi Ahtum ellen. — Az oroszlámosi harcz. — Csanád-vár és környéke az országhoz visszacsatollatik. — Gellért püspök. — Sz. István itteni adományai a bakony-béli és zalai monostoroknak és egyebeknek. —- Vatta lázadása a keresztyénység ellen s annak elfojtása. — Endre király e vidéket Béla herczegnek ajándékozza. —-Gellért vértanú tetemei határunkon át szállíttatnak Csanádra. — Ez alkalommal több rendbeli csudák esnek a holttesttel. — A csudák befolyása a nép lelkére. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 3-11. (1901)

10. [fejezet] : A király jobb útra térése. — A kunok Hódon táboroznak, mely e czélra igen alkalmas fekvéssel bírt. — Itt támadja meg őket a király. — A régiek hogy' írták e hely nevét? — Hogy' és miért estek tévedésbe az újabbkori írók ? — Az egykori oklevelek hogy' írják azt ? — A Hód-tó hogy' keveredett a leírásokba? — Azok, kik a harcz színhelyét Erdélybe vitték és tévedésük. — Kik maradtak meg városunk mellett ? — A hódi csatában nagy érdekek állottak koczkán. — A magyar vezérek és bajnokok hős-tettei a harcz mezején. — A kunok leveretnek. — A hadak állása Lichner szerint. — A területi nehézségek e hadállás ellenében. — Kun halmok nálunk nem léteznek. — Az ütközet a Hód mezején kezdődött. — A küzdelem átmegy a Szigetbe, majd a Tarján-végbe és a mártélyi síkra, hol a koczka eldől. — Itt van a Kurgan. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 78-97. (1901)

11. [fejezet] : A kivert ellenség a tatárokkal együtt ismét betör a hazába, de visszaveretik. — Mennyiben volt e vidék a kunoké ? — Ezek elterjedése. — László király ragaszkodik hozzájok. — Itteni szállásaik. — További rakonczátlankodásaik. — A király meggyilkoltatása. — A haza nyomorúságában a kunok szerepe. — Az ököljog virágjában. — A Csákok bitor halalma. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 97-103. (1901)

12. [fejezet] : A közállapotok romlottsága Károly R. király alatt. — A Szeri Pósák itteni birtokai és garázdálkodása. — Becsei Imre nemzetsége. — Bírja Batidát és Gorzsát. — Mártély a zalavári apátság kezéi. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 103-111. (1901)

13. [fejezet] : A pápák adóztatják a keresztyén világot. — Ezek adószedői hazánkban. — Miket jegyeztek fel lajstromukba Hódról, Vásárhelyről, Szent-Királyról? — A Gyáli Kakasok Szent-Királyon. — A Csanád nemzetség osztálylevele s birtokai a határban és vidékünkön. — A Szeri Pósák, Mártély, Leng és Gurt falvak. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 112-123. (1901)

14. [fejezet] : A helyzet Nagy Lajos király alatt megjavul, — Zsigmond alatt újra összezavarodik. — Ennek viszonya IX. Bonifáczius pápával. — A pápa búcsut engedélyez Szent- Király falu temploma javára. — Ennek földesurai. — Tembesiné. — A hód-vásárhelyi uradalom a Herczeg és Tamási családok kezén. — A réti falvakat Solti Dávid bírja. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 124-136. (1901)

15. [fejezet] : A határrészek birtokosai Zsigmond után. — A hód-vásárhely uradalom földesurai, a Tamásiak, a Héderváriak és a Szekcsei Herczegek. — Pör és egyezség ezek közt. — Az uradalom a Hunyadi János kezébe megy át: kit azonban Herczeg püspök atltól koholt oklevél alapján meg akar fosztani. — Hunyadi az országgyűléstől kér igazságot. — A helyszíni tárgyalás és a végzés. — Hunyadi beigtatása, sok birtoka s alföldi tartózkodása. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 137-147. (1901)

16. [fejezet] : Hunyadi Hód-Vásárhelytől megfosztatik s ezt Bothos A. leányai kapják. — Más példák a megyéből az erőszakos birtok foglalásra. — Csáki Ferencz ellen az Ekeud-tó perében batidai. szent-királyi és kopáncsi tanuk is hallgattatnak ki. — Kakas Pál intézkedései szent-királyi birtokairól. — Hunyadi és Szilágyi rendeletei Szent-király tárgyában a vásárhelyiekhez. — Varjuhegyí, Haniki és Sáry Péter perelnek a faluért. — Kenderesi foglalja el annak felét. — Szent-király a lippai vár javadalmai közé soroztatik. — Majd Szentiványi nyeri el. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 147-156. (1901)

17. [fejezet] : Hód-Vásárhelyet a király Hunyadi Jánosnak visszaajándékozza. — Az erről szóló oklevél lényeges tartalma. — Özvegye és Szilágyi Mihály öröklik a Hunyadi-féle birtokokat. — Az államfők gyakori tartózkodása üz alföldön. — Mátyás király tillja a vásárhelyieket Szenl-király elfoglalásától. — A város újabb hatalmaskodása. — A király szigorúan megfenyegeti a várost. — Ennek mentsége. — Intézkedés a határ kiigazítása tárgyéiban. — G. Horváth Gergely, mint a város új földesura, ennek ellenszegül.— Egyezség Horváth és Szentiványi közt. — A király elajándékozgaija itteni javait: de édes anyja ez ellen tiltakozik. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 156-167. (1901)

18. [fejezet] : A király a Héderváriaknak újra levelet ád a város felől. — A Jaksicsok itteni terjeszkedése s erőszakoskodásuk T. Varjasi ellenében. — Ez Bizercivel együtt Fecskést bírja. — Versengés Földvár feleit. — A csomorkányiak Szénásra rontanak. — A király vizsgálatot rendel ez ügyben. — Szent-király földesurai, Szentiványi, Budai, Székely és Kápolnai ellenségeskedéseik s kiegyezésök. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 168-175. (1901)

19. [fejezet] : Összeesküvés a király ellen. — Mátyás a hozzá hű maradtakat, köztük Országh M.-t és Ongor Jánost jutalmazza. — Ezek kapják határunk nagy részéi is. — A rokonok és korábbi birtokosok óvás tétele, ennek eredménytelensége. — A csanádi püspök s a többi egyháziak itteni terjeszkedése. —- Országos és vármegyei dolgok. — Dóczi P. városunk földesura. Pozsegai János panaszai Dóczi P. ellen. — Ennek joga Földvárhoz. — A földvári zendülés. Ennek szerzői és vizsgálata. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 176-188. (1901)

2. [fejezet] : Birtoklás, település, nép-osztályok, szolgák, urak, hatósági és közbátorsági viszonyok. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 227-241. (1901)

2. [fejezet] : Géza király itteni adományozásai a benczések javára. — Az elajándékozott halastavak. — Ezek határai s egyéb helyek. — A benczések és a jámbor adományozó. — A vidék néptelensége és kezdetleges kulturája. — A kunok betörése és dúlásaik az alvidéken. — László király megveri őket s egy részöket itt letelepíti. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 11-17. (1901)

20. [fejezet] : Fecskés, Rárós és Szőllős urai. — Zeleméri Mártha követelése a körtvélyesi, solti sib. birtokból. Mátyás király a hód-vásárhelyi uradalmat elidegeníti. — Korvin János és a margitszigeti apáczák birtokai e tájon. — A háború dúlásai; — e miatt a várost más helyre telepítik. — Falvaink pusztulása. — Az apáczák hatalmaskodásai. — Vizsgálat Derek-egyházán. — Versengés a Kék-tó felett. — Az apáczák újabb erőszakosságai Mágocson. — Bizerei János Körtvélyest, Soltot, Libeczet, Mágocsot stb. Keserű I. alnádornak eladja. — Porkoláb M. is megveti lábát Mágocson. — Pető János és György a Pósafi-jószágokat kapják, s őket is beigtatják, Mágocs, Kutas, Derek-egyháza stb. birtokába; mi ellen az Ongor-örökösök tiltakoznak. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 188-203. (1901)

21. [fejezet] : Az ország nyomora. — Gyólai Körtvélyest Dóczi Jánosnak eladja. — Az apáczák újabb támadása Mágocs ellen. — Viszályuk Porkolábbal. — Ennek újabb szerzeményei. — Dózsa a pórnépet táborába gyűjti. — A paraszt háború, iszonyatosságai.— Vidékünk, Csáki püspök és Telegdi kincstartó gyászos sorsuk. — A lakolás. — A köz erkölcsök nem javulnak. — Pestyéni G. panasza a vásárhelyi földesurak ellen, Perényi nádor vizsgálatot rendel ez ügyben. — Losonczi Zs. özv. Szakoliné és Hagymási — Losonczi László szerencséje. — Móré László Rét- Kopáncson erőszakoskodik. — Komlósi Fer. intézkedése Fecskésről és Földvárról. — Mágocsi Gáspárt Brandenburgi Gy. gyulai várnagyává teszi. — Földesuraink garázdálkodásai. — Országos sikkasztások. — A nemesség és a délvidék megrontása. — A harczképesseg csökkenése. — A török előnyomulása. — Mohács. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 204-219. (1901)

3. [fejezet] : Népfajok, embertani és egészségi viszonyok. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 242-251. (1901)

3. [fejezet] : Álmos herczeg a dömösi zárdát alapítja s azt ő és fia, Béla. bőséges javadalmakkal látja el. — Az uradalom itteni birtokai: Körtvélyes, Kopáncs, Citei, Damag, Eter, Geiche, Geu, Heradi, Ingu, Lingu, Tapai. — A vidék kulturális képe. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 18-24. (1901)

4. [fejezet] : Az isten-ítéletek Váradon. — Ezek eredete, mivolta, alkalmazása. törvényes rendezése, eltörlése. —A Váradi Regestrum.— Kopáncs a Váradi Regestrumban.—A Váradi Regestrum helységei. — Solt a Váradi Regestrumban. — Törvénytevő helyek vidékünkön. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 24-33. (1901)

4. [fejezet] : Lakás, építkezés, ruházat, ékszerek, fegyverek, használati eszközök, élelmezés. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 251-257. (1901)

5. [fejezet] : Foglalkozás, halászat, állattenyésztés, földmívelés, szöllő- és gyümölcstermelés, ipar és kereskedés. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 257-266. (1901)

5. [fejezet] : Határunk falvai a korban. — A Csák nemzetség itteni birtokai közé Kopáncs és Hód is tartoznak. — Csák Miklós végrendelete. — Különbség a Hód nevű birtokok közt.— A hódi szabadosok s ezek állapota.— Miklós pótvégrendelete Hód és más ingatlan javai tárgyában. — Hód a Csák fiak közt osztályra megy. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 34-42. (1901)

6. [fejezet] : E vidéken korona birtokok voltak. — A kunok ide érkezése s a mongolok elöl menekülése. — A kun települők nem férnek össze a magyarokkal, — de a király szívesen fogadja őket. —• A mongolok és kunok dühöngéseik. — A vidékbeli lakosság és nemesség veszedelme. — A tatár seregek vidékünkön egyesülnek. — A búvó-helyek nem adnak menekülést. — Perg és Egres sorsa. — Helyi mondák és elnevezések a tatár-járásról. — Az ország szomorú sorsa s pusztulása. — A mongolok elköltözése. — Nyomukban az éhség, sáska és végső nyomorúság lépnek. — Béla helyreállítja országát. — A kunok emlékei határunkban és a vidéken. — A visszatelepített kunok itt alkalmas helyet találtak, de vadságukból igen lassan léptek ki. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 43-55. (1901)

6. [fejezet] : Vallás, egyház, szellemi élei és erkölcsök. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 266-282. (1901)

7. [fejezet] : A Csanád nemzetség birtokai e vidéken s határjárás ezeken. — Csomorkány köztök lehetett. — A nemzetség tagjai osztályos egyezségre lépnek. — A birtokok közt határunkba tartozó több alig volt. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 55-60. (1901)

8. [fejezet] : A Kalán nemzetség előkelősége és elágazása. — A margitszigeti zárda. — Nana comes és neje, mint a. zárda pártfogói. — Szűz Szent Margit király leány. — Nána birtokai vidékünkön, Csongrádmegyében, a Tisza mentén, határunkban és ennek szomszédságában. — A vidék pusztult állapota és kulturális visszaesése. — A kunok része ebben. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 60-70. (1901)

9. [fejezet] : Trónvillongás. — A Csákok és a kunok pártállása. — A főurak rakonczáilankodása. — Országos fejetlenség. — Csák Péter. — A kunok László király hadjárataiban. — Megfékezésük iránt a pápa is biztost küld. — Országos intézkedések e részben. — Lakhelyeik és zablátlanságuk. — László király is velök tart. — A kunok lázongása és dúlása a Tisza mentén. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 71-78. (1901)

Apácza-egyház vagy Apácza-kuta falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 286-288. (1901)

Bagd falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 289. (1901)

Barcz falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 290-291. (1901)

Batida falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 291-300. (1901)

Bere falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 300-301. (1901)

Bod-anya-egyháza falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 301. (1901)

Csomorkány. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 301-316. (1901)

Csorvás-egyháza falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 316-317. (1901)

Derek-egyház falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 317-323. (1901)

Domándi Mihály-telek puszta. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 323. (1901)

Eresztő-telek puszta. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 323. (1901)

Erzsébet vagy Szent-Erzsébet falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 323-329. (1901)

Fecskés vagy Mogyorós-Fecskés falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 329-334. (1901)

Férged falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 335-338. (1901)

Földvár falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 338-343. (1901)

Füldeáki puszta. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 343. (1901)

Gellért-egyháza, vagy Gellért-kuta. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 344-345. (1901)

Gorsa falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 345-348. (1901)

Gurg vagy Gurt puszta. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 349. (1901)

Három-lábú puszta. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 350. (1901)

Hód vagy Hold-falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 350-362. (1901)

Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére 2.

Hód-Vásárhely város. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 362. (1901)

Kera puszta. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 365. (1901)

Kopáncs vágy Rét-Kopáncs falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 365-371. (1901)

Korhány falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 371-373. (1901)

Kotucz-háza falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 378-379. (1901)

Kutas, l. Peres-Kutas és Tót-Kutas. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 379. (1901)

Kápolna falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 363-365. (1901)

Kéktó és Kéktó-Rárós : l. Rárós alatt. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 365. (1901)

Kökényes falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 373. (1901)

Körtvélyes falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 373-378. (1901)

Leng falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 379-380. (1901)

Libecz falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 381-383. (1901)

Monyorós-Fecskés : l. Fecskés. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 398. (1901)

Mágocs falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 383-392. (1901)

Mártély vagy Adorján-Martyr falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 392-398. (1901)

Omlás puszta. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 398. (1901)

Panád puszta. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 399-401. (1901)

Peres-Kutas vagy Veres-Kutas falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 401-406. (1901)

Rárós falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 406-410. (1901)

Solt falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 412-415. (1901)

Somogy-teleke puszta. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 415. (1901)

Sz. Erzsébet : l. Erzsébet. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 417. (1901)

Szent-Albert puszta. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 416-417. (1901)

Szent-Király falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 417-431. (1901)

Szent-Míhály-utczája falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 431. (1901)

Szílas-egyháza puszta. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 432-434. (1901)

Szöllös vagy Mező-szöllős. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 434-437. (1901)

Sámson falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 410-412. (1901)

Sóstó-egyháza puszta. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 416. (1901)

Tarján falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 437-438. (1901)

Tompa falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 439-440. (1901)

Tárkán falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 437. (1901)

Tót-Kutas falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 440-442. (1901)

Uj-város falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). p. 446. (1901)

Ur-népe falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 442-446. (1901)

Varjas falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 447-448. (1901)

Veres-egyház falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 474-476. (1901)

Vásárhely vagy Hód-Vásárhely m.-város. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 448-474. (1901)

Ábrány falu. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 285-286. (1901)

Ördöngös-egyháza puszta. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (2). pp. 398-399. (1901)

Cholnoky, Jenő: Die Bewegungsgesetze des Flugsandes. pp. 106-143. (1902)

Cholnoky, Jenő: A Medárdus napi időváltozásáról. pp. 1-13. (1902)

Cholnoky, Jenő: A Medárdus napi időváltozásáról. pp. 157-164. (1902)

Cholnoky, Jenő: Titkári jelentés. pp. 1-9. (1902)

Cholnoky, Jenő: A futóhomok mozgásának törvényei. pp. 6-38. (1902)

Mangold, Lajos: A magyarok oknyomozó történelme : 4., javított kiadás.

Cholnoky, Jenő: Az Alföld : 6 előadás. pp. 1-7. (1903)

Cholnoky, Jenő: A csapadék eloszlásának egyik fontos földrajzi hatásáról. pp. 322-334. (1903)

Cholnoky, Jenő: Árva vára. pp. 1-6. (1903)

Cholnoky, Jenő: Mukden. pp. 298-310. (1904)

Cholnoky, Jenő: A Föld-globus és annak használás-módja : különös tekintettel a Magyar Földrajzi Intézet R. T. gyártotta globusokra. pp. 1-26. (1905)

Quirós, Constancio Bernaldo de: Büntetőjogi társadalomtan. pp. 1-80. (1906)

Thót, László: Del derecho público de Hungría. pp. 3-14. (1906)

Thót, László: Il diritto penale ungherese. pp. 1-59. (1906)

Angiolella, Gaietano: Kriminálanthropologia kézikönyve. pp. 1-71. (1906)

Schrader, Otto: Sprachvergleichung und Urgeschichte : linguistisch-historische Beiträge zur Erforschung des indogermanischen Altertums : II. Teil, 1-2. Abschnitt.

Malusev, Sándor: Szabadka sz. kir. város Czim- és Lakjegyzéke.

Szeremlei, Samu: 1. [fejezet] : A török és a Fekete ember dulásai e vidéken : Zápolyainak hódolunk, de Ferdinándnak is vannak hivei : Ezek János királyt, mikor városunk felé utazik, megtámadják : Végre is a törökkel szövetkezett János marad ura az alföldnek : Pestyéni Gergely földesur : Az urak egymás jószágait dulják : János hatalma megszilárdul : Jaksics Márk végrendelkezése Csomorkány és Sámson felől : özv. Porkolábné és fiai a nyulszigeti apáczákkal és a csanádi káptalannal Mágocs és Libecz felett versengenek : Jaksics Márk megváltoztatja végrendeletét, melynek azonban unokatestvére, Demeter ellenmond : Verbőczi halasztó itélete Csomorkány, Kutas és Sámson ügyében : Márk ezeket nejének zálogositja el és bocsátja birtokába, kinek számára Úrnépét is megszerzi : Márk halála után rokonai megtámadják az özvegy jogát : Pestényi országbiró itéletileg megfosztja őt és leányait a birtoktól : a Porkoláb fiuk uj adománylevele Mágocs és Libecz birtokáról : János király egyeduralkodása e vidéken : Ebbe Ferdinánd is beleegyezik : 1526-1538. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 3-26. (1907)

Szeremlei, Samu: 10. [fejezet] : A király hazánkból a törököt kiüzi, ez pedig Bécset elfoglalni törekszik : a török vereségei : Bercsényi és Tököli : utóbbik táborozása a délvidéken : Ezt a mozgó hadseregek s különösen a császáriak dulják és nyomorgatják : a tatárok Szentesen : A császáriak Szegedet támadják : Bécsben az alföld visszafoglalására keritik a sort : Szegedről a törököt kiverik : Bercsényit annak kapitányává nevezik ki : Veteráni a tatárokat határunkban megveri : A város a császáriak hatalma alá kerül, de a török és Tököli is adózásra szoritja : A drágaság : Eleségszállitásaink : Mindenfelül zsarolnak, de kivált a németek : Caraffa katonai kormánya alá jutunk : A király katonáit a rablástól tiltja : A város lakosai messze kiterjesztik a határt : a Semseyek földesurasága : A király hatalma mindinkább megerősödik itt : A Csomaközyek Batidán : A dézma felett a váczi püspök és a császáriak összetüznek : A gyulai török pasa is adót követel : A török, a császáriak és Tököli hadjáratai e vidéken : Utóbbiak kegyetlenkedései városunkban : Tököli elhagyja e vidéket : A város Bercsényi védő szárnyaira bízza magát s a pusztákért is neki adózik : Sámson és Fecskés birtokjogát a Semseyek ujra rendezik : A török végső erőfeszitései az alföld megtarthatásáért : e czélból Tökölit is ujra ide rendeli : A császáriak ujabb, iszonyu pusztitásai : A szultán az alföldet Gyulavár élelmezésére szoritja; de ez a császáriaknak szállit eleséget : A török dühöngése e miatt : A lakosság elmenekül a török-határ rablók elől s üresen hagyja a várost : Az egész vidék pusztaságra jut a katonai zsarolások és kegyetlenkedések miatt : a kuruczok szorultsága e vidéken : Gyula várát visszafoglalják a töröktől : 1683-1695. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 167-187. (1907)

Szeremlei, Samu: 11. [fejezet] : A kormány áruba veti a visszafoglalt országrészt s a régi tulajdonosokat igazolásra szolitja fel : Intézkedés Mágocs és Fecskés eladása felől : Dvornikovics püspök keresni kezdi itteni jószágait : A zentai győzelem : A tiszamarosi határőrség : A karlovici béke : Csongrád- és Csanádmegyék visszakapcsoltatnak Magyarországhoz : A kormány intézkedése ezek benépesítése tárgyában : A katonai parancsnokok a nép kimélésére utasittatnak : A szegény jobbágyság tódul e vidékre : Vásárhelyt is ujra megülik : A község megalakul, gyorsan növekedik s Bercsényivel egyezkedik a taksára : Ez a külföldi pénzeket kitiltja a forgalomból : A megszállott puszták : A csanádi és váci püspökök itteni javaikat elfoglalják, ezeket betelepiteni és a vármegyét helyreállitani iparkodnak : Az uj szerzeményi bizottság és a kincstári ispánság korlátolják a püspöki foglalásokat : A katonai garázdálkodások megszünnek : Bercsényi a felkelést szítja : A kormány a várost Schlicknek adja el : Ennek következtetében összeirást készitenek s az adománylevelet is kiállitják róla : Schlick átveszi a várost : Ezt azonban időközben tévedéséből a Német Lovagrendnek is eladják : Ez is felesketteti a várost a maga hűségére : Az ujszerzeményi bizottság a pusztának nagyobb részét a déznával együtt a csanádi püspöknek engedi át : A Rákóczy forradalom kitörése : A rácok a vidéket dulják, de városunkat kimélik : Rákóczy megfenyitésökre Bottyánt rendeli ki, a délvidék oltalmát pedig Károlyira bizza : A város a felkelést támogatja, de a császáriakkal is jó lábon áll : Bercsényi rendelkezése Csongrádmegye hadi jutaléka felül : A forradalmi és a császári hadműveletek vidékünkön : Károlyi a városból a gyevi révet őrizteti : Városunk a szomszéd községek népét kitelepítik : Schlick hazatérésre és a császár hüségére inti a lakosságot : A város Rabutint élelmezi, Tótkomlós pedig a kuruc tábornak szolgál : Bercsényi megszámoltatja a várost s ennek taksáját felemeli : A várostés vidékét Csajághy kurucai védik : Eleség-szállitás Rákóczy főseregének : A kurucok garázdálkodása a városban : ennek hirszolgáltatásai a felkelőség részére : a Hadjárat a nagy hideg és pestis miatt megakad : Bottyán meglakoltatja az ellenünk törő rácokat, majd hirtelen elhal : 1693-1790. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 188-215. (1907)

Szeremlei, Samu: 12. [fejezet] : Bercsényi a várost haszonbérbe adja Károlyinak : Ez Halász Péter által behajtja a hátralékot, enged a taksából s pártfogásába veszi a várost : Ujabb szállitások a szolnoki vár s a kurucok részére : A császáriak is körülfogják a várost, Tököli rác vezér pedig megrabolja : Károlyi megköti a sztamári békét s megtartja csongrádi uradalmát : Schlick is ragaszkodik földesuri jogaihoz s védi a várost a katonai terheltetések ellen : A város a püspöki dézmát bérbe veszi : A város a szegedi katonai hatóság és kincstári ispánság kormánya alatt : Schlick a mártélyi foglalást megakadályozza : A város gyarpodik s tornyot épit : A céhek alakulása : Pap Gy. biró Károlyi földesuraságát támogatja : Adózunk mind a két urnak : A Viczmándyak Körtvélyest eladják : Nádasdy csanádi püspök kézhez veszi itteni javait s ezek egy részét a városnak bérbeadja : Bécsben a vármegye visszakapcsolását s szervezését hátráltatják : Adóösszeirást rendeznek : A birák panaszkodnak ez ellen s megeléglik a kétfelé való fizetést : Schlick eltiltja a várost a Károlyinak való-fizetéstől : Ez karhatalommal veszi be rajta követelését : Herbeville oltalomlevele a városnak : A város szállitásai a török háboruban Jenő herceg részére : A város Károlyi földesurasága ellen Bécsben panaszt emel : Károlyi a város előtt bizonyitgatja a maga jogait : Schlick emeli a taksát, egyszersmind a bárosnak ajánlatot tesz, hogy váltsa meg magát a jobbágyság alól : Károlyi tüntet loyalitásával : A birák titkon neki is fizetnek : A lakosság e miatt nyilt lázadásban tör ki s kezd szétoszolni : A dézma haszonbérletétől megfoszlatik : A csanádi püspök határunk nagyobb részét a várossal együtt magának követeli s ezt visszaakarja kapcsoltatni Csanádmegyéhez : Althan váci püspök szintén magának követeli Csongrádmegyét, Szegedet, Vásárhelyt s ennek kikapcsolása ellen óvást emel : A város földesurainak támogatása mellett uj templomot épit : A lakosság ujra fellázad a Károlyinak való adózás ellen s biráit börtönre hányja : Schlick katonai erőt rendel Károlyi követelései ellen a város oltalmára : Ez végre tudatja Károlyival, hogy neki többet fizetni nem fog : Károlyit Bécsből is eltiltják a város adóztatásától : 1709-1720. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 216-236. (1907)

Szeremlei, Samu: 13. [fejezet] : Károlyi Pálfy utján követeli magának a várost : Ez elutasitja s a város megvételét ajánlja : Schlickkel az alkudozás megkezdődik : A váci püspök óvást tesz a város templomépítése ellen : Schlick és Károlyi segitik abban : Pap Gy. biztatja Károlyit a megvételre : Ennek neje ellenzi azt : Maga a király jár közbe, de Schlick készfizetést követel : Károlyi kölcsönt vesz fel s csongrádmegyei uradalomra megköti az alkut : Csöndességre és hüségre inti a várost és belenyugvásra nejét : Jasztrabskyt és Pap Györgyöt küldi a városba : Ez biztositékot követel régi szabadsága felől, nem vállal jobbágyi szolgálatot, megegyezik vele a taksára s a p. dézmához ragaszkodik : Károlyi megbántódása a király és az országgyülés által : A vallásszabadsággal megnyeri magának a lelkeket : A király, ámbár az adásvétel jogosságához kétségek férnek, kiadja az adománylevelet : Ennek tartalma : Pénzhiány a kincstárnál és Károlyinál : Utóbbiknak a város is segitségére megy : Károlyi vásárjogot szerez a városnak, kiadja a templom szabadalomlevelét s a várost Széplaky tisztségére bizza : Pap György mellőztetése : Károlyi ismételt izben beiktattatja magát az uradalomba, minek többen ellene mondanak : Károlyi a város pusztáihoz igyekszik jogot szerezni, de mindenfelől utját állják : A jogvédelemről gondoskodik s különösen készül a Német Rend ellen : Akadályok Bécsben : A Rend egyezkedési ajánlata : Károlyi végre elfogadja azt s kifizeti a Rendet : Kiegyezés Harruckern-nel és a csanádi püspökkel : A b. Zayak keresete : A lakosság nem akar a jobbágyi állapothoz szokni : Izgatják és szétoszolni készül : Károlyi emeli a taksát s lassanként földesuri haszonvételéhez és hatalmához szoktatja a lakosságot, melynek a pusztákat használatában hagyja : A város templomot és iskolát épit : Károlyi pátriárkhális viszonyt tart vele, de mindig több-több terhet ró rá : Készül a külországi háboruhoz : A Pero-féle lázadás kezdete : Matulai ismertetése : A nép nyiltan beszél a fölkelésről s ezzel rokonszenvez : Károlyi hadi készületeit félremagyarázza : A lázadás kitörése s elfojtása : A lakoltatás : A város ettől megmenekszik : 1721-1736. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 237-267. (1907)

Szeremlei, Samu: 14. [fejezet] : Károlyi a várost zálogba akarja vetni : Kiegyezik a makai határra a csanádi püspökkel : A birák az elzálogositás ellen : Eleségszolgáltatás a török háborura : A pestis kitörése : A helytartónács [!helytartótanács], a vármegyék és Szeged intézkedései : Biráink az óvintézkedéseket elhanyagolják : A pestis Ujutcán föllép : Az alispán rendelkezései a ragály korlátozása tárgyában : A lakosság ezek ellen fellázad : Károlyi Ferencet királyi biztosnak nevezik ki : Az ellenszegülés megtörése : A helytartótanács intézkedései a városra nézve : A hadi szállitásokra szoritják a lakosságot : A város költségei a pestis alkalmából : Ennek megszűnése : Az eleségszállitások és fuvarszolgáltatások kimutatása : Neipperg tábornok oltalomlevelet ad a városnak : A magvaszakadtak hagyatéka felett Károlyi Sándorral a város meghasonlik : A megye beavatkozása : A taksa ötezer forintra emeltetik : Megdöbbenés városszerte és kiegyezés a földesuri haszonvételekre : Az uradalmat Károlyi Ferenc veszi át, ujabb egyezség köttetik 5500 Frt mellett : Az osztrák örökösödési háború hatása városunkra : Ezt a Károlyi ezred hadfogadó helyévé teszik : A vásárhelyiek a cibakházi katonai lázadást elfojtják : Károlyi Sándor halála : Althan püspök látogatása s óvása a ref. templom ellen : Orosháza és Komlós megtelepitése miatt a lakosság károsul : Összeütközések a határok bizonytalansága következtében : Ezek törvényes uton kitüzetnek : A Török-Czeglédi-féle versengés : A város a nemesek letelepedése ellen : Zavargás az "örökös jobbágyság" miatt : A város a földesuri haszonvételekre ujabb alkut köt s biztositja a "taksás jobbágyságot" Károlyi a várost a kath. templom épitésére szólitja fel : Erőszakoskodás a vesztőhelyen a varát ellen : A gróf biztosító levelet ád a városnak a ref. vallás gyakorlására, a város viszont költséget ajánl a kath. templom épitésére : A reformátusokat Algyőről kiüldözik s ezek nálunk telepednek le : 1737-1752. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 268-294. (1907)

Szeremlei, Samu: 15. [fejezet] : A túri egyházi botrány : Törő gondnok és Pető Ferenc szövetkeznek : Utóbbik Törökországban konspirál és itthon összeesküvőket toboroz : Rákóczy, Bercsényi és a kurucság emlékei : Országos elégületlenség : Bujdosó és Jenei izgatásai : Halász Zsigmond és Vértesi szentandrási biró : Törő és Pető fegyverfogásra megegyeznek : Halasról az összeesküvést felfedezik : Ennek terve : Petőt az indulás percében elhagyja bátorsága : A felkelők Tárra vonulnak Kőrösi és Becsei vezérlete alatt : Utóbbit azonnal elfogják : Törő visszahuzódik : Jenei menekül : A felkelők Túrkevén elfogatnak s Szolnokra és Vásárhelyre kisértetnek : Az udvari kamara első értesülései : A csongrádi és hevesi alispánok, Károlyi Ferenc és Barkóczi püspök jelentései : A szolnoki sókamara és Szeged város tudositásai : Az udvari kamara katonai erőt küld ki : A királynő külön törvényszéket rendel : A foglyok Budára vitetnek és velük együtt a birák is : Károlyi is kompromittálva volt : Buzgólkodása Halász és Vértesi nyomozásában : A debreceni álhirek : Batthyány nádor józan felfogása : Szaplonczai és a vásárhelyi lelkészek is gyanu alatt : A foglyok vallomásai : Ujabb elfogatások : Szőnyi lelkész verses munkája a város mentségére : Az udvar az értelmi főszerző után nyomoztat : Kath. propaganda a foglyok között : Báthori főbiró hitehagyása : Az itéletés a végrehajtás : A királynő annak a városra vonatkozó részét enyhiti : Kaszárnya épitést rónak rá : Jutalmazások : A lakosság fél a kaszárnyaépitéstől : Szaplonczai, Szőnyi és a vármegye közremüködése a város felmentése érdekében : Küldöttség a királynőhöz : A kancellár Károlyi közbenjárását ajánlja : A várost megakarják fizettetni : Károlyi elszánja magát a közbenjárásra : Tanácsokat ád s lépéseket tesz a megyénél, nádornál stb. : A helytartótanács és a királynő nem engednek s a makacs város ellen vizsgálatot rendelnek : Szabadulás a büntetéstől : 1753-1753. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 295-323. (1907)

Szeremlei, Samu: 16. [fejezet] : Új úrbéri rendeletet adnak ki, mellyel a jobbágyok terheit sú­lyosbítják : Azok visszautasítják a rendeletet s vetetlenül hagyják a földeket : A bírák a vármegye és Károlyi Antalné közbenjárását kérik, Ferenc gróf pirongatja őket : Ezek a kath. templom költségeire s egyéb, a jobbágyságra hárított terhekre utalnak : A papok közbenjárnak : Végre engedett a földesúr : Ennek hasznai az új úrbéri rende­letből : A városba kath.ok és lutheránusok telepíttetnek : A ref. egyház kivonja magát a város kormányzása alól : A váci püspök egyházlátogatása : A lakosság kath. tem­plom építésre szorittaik : A kath. szertartások kormányi hatalommal terjesztetnek : Városháza építtetik : A nép elégedetlen Báthorival s ezt a bíróságból kihagyja : Az uraság törvénybíróvá teszi : Panaszok az uradalmi tisztek ellen : 1756—1768. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 324-342. (1907)

Szeremlei, Samu: 17. [fejezet] : Mária Terézia rendezi a jobbágyság sanyaru helyzetét : A város zúgolódik az úrbéri szabályozás miatt : A nyomtatott urbáriumnak nem hisznek : Az ügy a vármegyén : Ár­víz : A város méltatlan eljárása Szőnyi Benjámin ellenében : Per a Zayakkal a város birtokáért : A Károlyiak ezért fizetnek : A város panaszt emel a földesurak ellen : Andrási királyi biztos : A királynő jóakaratú rendelete : A város urbáriuma elkészül : Ennek tartalma : A földesúr és a város elégedetlensége : Zavargások a földmérésnél : Általános békétlenség : A lázongók követeket küldenek Bécsbe : Ezek a szédelgő Páriz-Pápai befolyása alatt a népet az "igazi urbáriom"-mal még jobban félrevezetik : A lakosság új urbáriumot követel : A vármegye tisztviselői képtelenek a lázongást elfojtani : Teljes anárkhia : A tanács közbelépésére Andrási a népet kihallgatja, a vezéreket pedig elfogatja : A birák magok sincsenek az új renddel megelégedve, Andrási a panaszokat a megyéhez utasítja : Károlyi a kancellárnak ir : A lázadás vezéreit börtönre és száműzetésre ítélik : A város Andrási közbenjárása mellett egyezkedik földesurával : A helytartótanács rendelete az egyezség tárgyában : A megye elégedetlensége : Ujabb szerződés a megye helybenhagyásával : A jobbágyok pa­naszára végre a királynő kedvezőleg intézi el az urbárium ügyét : Telepítések a Lóger és Lakhat városrészekbe : 1768—1778. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 343-375. (1907)

Szeremlei, Samu: 18. [fejezet] : A Básthyak pere Károlyi ellen : Az ügyet egyezség utján intézik el : A helytartótanács és a városi tisztviselők a ref. egyház ellen támadnak : Az uradalom a csatorna tervével kudarcot vall : A város a robotmegváltással csak nehezen barátkozik meg : A jobbágyi szolgáltatásokat nem akarja végezni a lakosság : Török háboru : Városunk újon­cokkal és élelmiszerékkel segíti az uralkodót : Rendetlen­ségek és hiányok a szállításoknál : Gazdáink jóléte : Kaszap nemeslelküsége és gazdagsága : Az 1790-iki szükség s a következő évi bőség : A jobbágyság ugarföldeket kér : A bordézmánál behozott újítás miatt a város zúgolódik, de a helytarlótanács a földesúrnak ad igazat : Az uraság az uj templomnak nem ad telket : Zavarok a biróválasztásnál : Károlyi József jóindulata a város irányában : Az új földesúr egyezséget köt a Viczmándyakkal : Három terméketlen év : A város intézkedései a segélyezés ügyében : Az uj templom épitésének folytatása : A francia háború hadi szükségleteinek szolgáltatása a lakosság részéről : 1778—1796. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 376-404. (1907)

Szeremlei, Samu: 19. [fejezet] : Botrány a János szobor megcsonkitása miatt : A ref. egy­házi elöljárók gyanúba vétetnek : Az itélet : Inséges évek : Bankócédulák behozatala : Francia háború terhei : Hamis hiresztelések a város hűségtelensége felől : Ujabb hadi segély, nagy drágaság : A kisutcai nagy tűz : A segélyezés : Tolvajságok elharapódzása : A pénzérték csökkentés : A vármegye elégedetlenségben tör ki : Ferenc császár meginti : Ujabb ínség, a tisztviselők nyomora, adóemelés, zúgolódás : A földesúr jótéteményei : Az uj­városi földbérlet : A nagy fergeteg : Nagy árviz : In­ség, oláhok letelepedése : A francia háborúban részt vett katonák haza bocsátása, Simonyi ezredes : A földes­uraság a lelkészektől megtagadja a földet, a várostól meg­vonja a dézmabérletet, s szerfelett terheli a közönséget : A dézmaper : A megyénél nem találnak támogatásra, a helytartótanácsnál sem : Kereset a földesúri jogtalan terheltetések ellen : A vármegye igazságszolgáltatása : Kiengesztelődés az urasággal : 1797—1816. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 405-430. (1907)

Szeremlei, Samu: 2. [fejezet] : Szulejmán a tiszántuli tartományt János-Zsigmondnak ajándékozza : A Körös-Maros köze kormányzója Fráter György püspök lesz, tényleg azonban a török csapatok özönlik el : Hivatalosan hol Magyarországhoz, hol Erdélyhez számitják : A Jaksics uradalmakon Fráter és Petrovics kapkodnak : A török e vidéket hadi és közigazgatási tekintetben szervezi : Csak Gyula vára áll még, honnét zsarolják vidékünket : Vásárhely a Pestyéni örökösöknek adományoztatik, tényleg azonban a defterbe beiratik, ezzel a Szultán birodalmába bekebeleztetik s járási székhelylyé tétetik : Mindamellett Körtvélyes és zsolt, nemkülönben Vásárhely, Rárós és Rétkopáncs birtoka felett a Parlagi és Zeleméri, - továbbá a Pestyéni, Móré és Losonczy családok törvénykeznek : Egyidejüleg Izabella is kormányhatalmat gyakorol itt : A bátori egyezség által Magyarhonhoz kapcsoltatunk : Fráter ujabb kisérlete a Jaksics uradalmak elnyerése tárgyában : a bátori egyezség a törököt felbősziti : Szeged veszedelme : Vármegyénket harcz dulja : a birtokos nemesség elmenekül : a vármegye feloszlik : a közigazgatás megmaradt szervei : a káptalani és püspöki jószágok közprédára jutnak : a földesurak a távolban is biztosítják itteni jogaikat : Móré Kata, a Pestyéniek és Losonczy István, ki mielőtt hősi halált halna, leányaira örökitteti Vásárhelyt : Községeink állapota ez időben : Egyetlen erősségünk Gyula vára, mely a királyi, földesuri és püspöki adókat behajtja s melynek tartozékaivá tétetünk : a birtokos nemesség ez ellen fellázad : a király a hütlenek javait s a gazdátlan birtokokat el ajándékozgatja ágocsy G.P.-Kutast, Ujvárost és Mágocsot, Olcsárovics Csomorkányt és Tótkutast nyerik - Csomorkány, Földvár és Fecskés urai : Osztály a Jaksics örökösök közt - Sámson és T.-Kutas Dóczynénak esik : a tiszántuli urak elszakadnak a királytól és Erdéllyel egyesülnek : 1539-1556. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 27-48. (1907)

Szeremlei, Samu: 20. [fejezet] : Panaszok orvoslása az igazságkeresők utján : A négyszeri szántás behozatala és a robotváltság korlátozása : Rákos a községi számadások megvizsgálását kívánja s kikel a város­házi gazdálkodás ellen : Zavargás a birótételkor : Rákost elfogják és kitiltják a városból : A helytartótanács a panaszkodóknak ád igazat : Rákost újra elfogják és megcsapják : Nagy drágaság : A nép a bírák ellen fellázad s kedve szerinti elöljárókat választ : A kancellária a szántás és jövet-menet perben a lakosság javára dönt : A lakosság Budára és Bécsbe Dus Istvánt küldi fel panaszaival : A vármegye az urasági tiszteknek kedvez : A király rendel­kezik a községi számadások megvizsgálása, a választások, Berezeg Ferenc s a foglyok szabadon bocsátása tárgyában : A vármegyén húzzák-halasztják az ügyet : Rákos és Dus a szentesiekkel ismét Bécsbe utaznak : Lánczyt kérik kor­mánybiztosnak : A vármegye megvizsgálja és elintézi a panaszokat s a számadásokat is megvizsgáltatja : A fölségkérvény elintézése is rábizatik : Az igazságkeresők kétségbe vonják a királyi leirat igazi eredetét : A helytartótanács újabb vizsgálatot rendel : Rákos és Dus ismét kihallgatáson a királynál s a jobbágyság nagy elnyomatása, saját üldöztetésök és Berezeg felöl panaszt tesznek : Itthon börtönbe vettetnek : A város viszálya az uradalmi lisztekkel : Kristó és Nagy György a fölséghez utaznak, de Pesten letartóztattatnak : A megye hanyagsága s a lakosság újabb sérelmei : Az igazságkeresők a tanácscsal egyetértve a legelő és robotügyben újabb panaszokat terjesztenek fel, a nép követeli a foglyok szabadon bocsátását : Katona fogdosás : A higgadtabb elemek felülkerekednek : A tanács gyarló­sága : Feladja a küzdelmet : Az igazságkeresők jellemzése : 1816—1822. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 431-454. (1907)

Szeremlei, Samu: 21. [fejezet] : Ferdinánd kir. herceg a városban : Árviz : Csók Mózes jegyző : Az uradalom jótékonysága : Viszály a réti ki­lenced és a legeltetés miatt : A tarjáni tűzvész és segélye­zések : A tolvajokat Berhidai megfékezi : Pereskedés az urasággal az árvagyámság, a szállási szőllők és a korcsmák bérlete miatt : Ferdinánd kir. herceg újabb látogatása : Örökváltsági tárgyalások : A református egyház kultúrtörekvései : Orkánok, jégeső, drágaság és a tabáni tűz­vész : Az újraépítés szabályozási terve Uj városháza : Az erzsébeti hóesés, árvíz és szűk esztendő : A nagy kolera föllépése : Óvóintézkedések : Babarczy alispán : A köz-rémület : Vacsi Albert főbíró : A betegekkel és holtakkal való elbánás : Katonafogdosás : A szőllőskertek és a hosszú-ut pere : B. Orczy királyi biztos : A szegedi hetelés megszüntetése : A kisutcai nagy tűzvész, a szabályozási el­járás : Újabb ínség és drágaság : 1822—1836. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 455-489. (1907)

Szeremlei, Samu: 22. [fejezet] : Mozgalom az úrbéri földek ügyében : A zsellérek követe­lései az urasággal szemben : Némelyek a királytői kérik a törvény megmagyarázását s legelői és egyéb panaszaik orvos­lását : A helytartótanács és a vármegye az uradalmat utasítják a visszatartott földek kiosztására : Gosztonyi Sándor ügyész és Klauzál Gábor megyei küld. elnök : A lakosság nem bízik a tisztviselőkben : A vármegye a helytartó­tanácstól a törvény magyarázatát kivonja : A helytartó­tanács ezt megteszi : Az elégületlenek szaporodnak, a vá­rosi tisztújításon győznek, a nép nyomorának enyhítéséért esedezik : A maradvány földek kiosztatnak : A nép a tanácsba nyomul, ez kibővíti magát. Elégedetlenség a föld­osztással : Nagy A. János : Az uradalom szertelen köve­telései és túlkapásai : A helytartótanács és József nádor a város pártjára kelnek : Tárgyalás Horváth Lászlóval és Szabó Lászlóval a legelő elkülönítés tárgyában : Klauzál a várost egyezkedésre inti : A Török és Szilágyi nemzetségek követelései a határból : A lakosság a bírák ellen zúgolódik, s az örökváltságot kívánja : A helytartótanács a vármegyét a város birtokjogait és úrbéri viszonyait tárgyazó régi iratok kiadására utasítja : Az ellenzék győzelme a megyén s a Károlyiak visszavonulása : Képtelen és zavaros kívánal­mak : A vármegye a helytartótanácsi rendeletet félreteszi : A város és uraság perei a korcsmák, a szakmányszántás és a legelői juhszinek ügyében : A király beavatkozása : A legelő elkülönítési egyezkedés meghiúsulása : A megye ez ügynél ellenszegül a helytartótanácsnak : A város ország­gyűlés elé viszi a legelőügyet : A király a földesurak párt­jára kél s a várost az erőszaktól eltiltja : Az ügyet per útjára terelik : A város az úriszéken a pert elveszti, a vár­megye ez ítéletet megsemmisíti : Küldöttség a királyhoz : A város örökváltsági újabb kísérlete s ennek meghiusúlta : Bene József főispáni helytartó : A korcsmapert a város megnyeri 1836—1845. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 490-524. (1907)

Szeremlei, Samu: 23. [fejezet] : Az árviz és a város küzdelme ez ellen : A pusztulás és az óvóintézkedések : A megye a Tisza szabályozását sür­geti : A sártói töltés helyreállítása : A város hanyag­ságát Basa Lajos szolgabíró megtöri : Inség és közsegélyek : A város kultúrintézményeket követel a földesuraságtól : hiába : Az elszaporodott tolvajok ellen rögtön-biróságot állítanak : A legelő elkülönítési per folytatása s egyezséggel való befejezése : 1845—1847. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 525-544. (1907)

Szeremlei, Samu: 3. [fejezet] : Fecskés, Vásárhely, Csomorkány, Ujváros, Mágocs, Derekegyháza, Rárós és Kopáncs uj urai : Vásárhelyhez Zay, Liszthy és Viczmándy szereznek jogot : a gyulai vártisztek hatósága és követelései nálunk : Községeink és földesuraink az adóösszeirások szerint : Csulai Kende Péter, Szokoli Gy. és Varkocs T. követeléseik : Miksa ujabb adományozásai Csomorkány, Sámson és Kutas tárgyában : Telegdy I. összeírása : Kerecsényi ujabb zsarolásai : Miksa Tiszántult elfoglalja János-Zsigmondtól, kinek oltalmára Hasszán, majd maga Szulejmán császár jönnek : Utóbbik a Körös-Maros közét János-Zs.-nak vissza adja s Gyula vára ellen Petrev pasát küldi : a birtokos nemesség ismét elmenekül : a királyi vezérek az utba eső vidék előzetes elpusztitását rendelik : Kerecsényi és Mágocsy várkapitányok ezt ellenzik : az előnyomuló tatárok Szőllősön elsánczolják táborukat : s innét kiindulva dulják fel és öldösik a vidéket : iszonyu kegyetlenségeik alatt városunk és falvaink is megsemmisülnek - Gyula vára török kézre jut : 1556-1566. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 49-65. (1907)

Szeremlei, Samu: 4. [fejezet] : A török alatt községeink ujra felélednek és gyarapodnak : A város nagyobb és nagyobb bérleti összegekért birja azokat : Aztán török bérlők kezére jutunk : a püspökök is dézmát szednek : a Móré-féle birtokokat a király Zay és társainak adományozza : Cs. Kende P. és Mágocsy Gáspár Vásárhely, Kéktórárós és R. kopáncs ügyében óvást tesznek : Miksa király az erdélyi fejedelmet a tiszai részekből kiszorítja, de az anyaország nem csatolta vissza magához, csak földesuraink utján maradt fen a kapcsolat : a Losonczy lányok felujítják jogaikat a városhoz : Mágocsy G. Ujvárost és P.kutast birja : Mosóczy püspök dézmálása : Városunk és községeink ismét pusztulásra jutnak : a kóbor katonák és hajduk zsarolásai : ez utóbbiak állandó réme az országnak, de minden párt szemében szükséges rosszak : 1568-1592. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 66-77. (1907)

Szeremlei, Samu: 5. [fejezet] : Gorsa és Batida a Barcsay kezén : Szinán nagyvezér : a krimi tatárok és a szultán serege pusztitva vonulnak át vidékünkön : Báthory Zs. fejedelem Rudolffal szövetkezik : A ráczok és hajduk dulásai : Harcz e vidéken, Csanád, Makó, Temesvár alatt : Szeged Lippa magyar kézre jutnak : Temesvár oltalmára s az alvidék elpusztítására a tatárok ide visszarendeltetnek : Nyáry Pál Vásárhelyt birtokba veszi : Csomorkány, Férged, Tótkutas, Szőllős, Fecskés, P.kutas, Gorsa végkép elpusztíttatnak : Az erdélyi fennhatóság e vidéken helyre áll : A fejedelmek adományozásai miatt az országgyűléseken panaszkodnak : Rudolf király Férgedet, Makót Szokoli Péternek adja a Losonczy-uradalmakat pedig Forgács Zsigmondnak : Vásárhelyt magána tartja fenn : Tényleges birtokos a török : Rácz Márton hajdui dulják a várost : a hajduk további ismertetése : Teljes felfordultság e vidéken : Bocskay fölkelése : Erdélyhez kapcsoltatunk : 1593-1608. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 78-91. (1907)

Szeremlei, Samu: 6. [fejezet] : A török ereje meggyöngül a végbeli csapatok portyázásai szaporodnak : Vásárhelyt Várday Kata cserébe adja Lugosynak nagymadai birtokaiért : az erdélyi fejedelmek a hajdú vitézeknek kedveznek s Batidát Cserepesnek, Férgedet Kovácsnak ajándékozzák : Viczmándy Kristóf Szentkirályról és Rárósról jövedelemet huz, az óbudai apáczák Veresegyházát és Derekegyházát követelik : Móricz Márton mágocshoz tart igényt : Bethlen Gábor Vásárhelyt a lippai adózástól felmenti s a hajdúk ellenében Mehemet paas oltalmára bizza : ez megfenyegeti a hajdúkat : Lippa török kézre jut : Makó, Szeged, Vásárhely visszatérnek a magyar király kormánya alá : utóbbiak panaszai Bercsényi Imre és a csanádi püspök ellen : Mehemet a vásárhelyiek sérelmei miatt panaszt emel Bethlen előtt : Bercsényi és a többi földesurak sulyos helyzete : Bethlen ujabb adományozásai Batidáról, Pana s Kovászdiról : Móriczot megfosztja javaitól : A vásárhelyieket a váczi dézma alól akarja mentesiteni : a vidék a nagykárolyi értekezleten tisztáztatni akarja, hogy melyik állam kötelékéhez tartozik? Kovács és Szénási hajdutisztek foglalásai : Móricz ujabb szerzeményei : a váczi és csanádi püspök dézmaszedési joga Csongrád megye területén : Ennek népességi viszonyai : a magyar királyi és földesuri befolyás erősbül : A város az utazó katonacsapatoktól szenved : A vidék nyomora és a város elpusztulása : Bethlen háboruja II. Ferdinánd ellen : Dallos püspök a vásárhelyiek dézmájáról : a város gyarapodása : Győrfy J. joga Körtvélyes, Solt, Mágocs, Kétlebecz, Veresegyház, Barcz és Leng irányában : Móricz birtoklásáról erdélyi vizsgálat : a Rákóczyak joga a Mágocsy-féle birtokhoz : a Cserepesyek Batidáról ujabb adománylevelet nyernek : a csongrádmegyei községek lassu fejlödése : 1608-1634. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 92-112. (1907)

Szeremlei, Samu: 7. [fejezet] : A magyarhoni kormány befolyása vidékünkön mindinkább erősbül : Bercsényi adománylevelet szerez Vásárhelyre, Pereskutasra, Monyorósfecskésre : A régibb tulajdonosok elhallgatnak : A vidék közjogi viszonyai Rákóczy György és vetélytársa, a porta és a magyar királylyal szemben ismét összezavarodnak : A város ujra elpusztul, de csakhamar helyreáll : A végbeli tisztek elfoglalják és védik a várost : Ilosvayné Körtvélyes, Szőllős, Mágocs, Kétlebecz, Leng használata ellen óvást emel : A város Szentkirályt az Őry növérektől megszerzi Keglevich M.tól pedig Mágocsot, Pereskutast, Ujvárost és Körtvélyest bérli : Bercsényiné sérelmével : A vásárhelyiek és makaiak gyülölködése a szomszéd rácz telepesek ellen : Ali bég e miatt panaszt tesz : Turóczy, Jakucs és Csanády Csomorkányt és Fecskést kapják : Széll Mihály Batidát, Csárpát, Derekegyházát, Gorsát, Fecskést, Mártélyt, Szőllőst veszi birtokába : Kerekes János Batida és Gorsára, K. Kis Péter és András Fecskés s Orosháza, D. Erdélyi G. Férgedre, a Kereszegi kisek szintén Férgedre erdélyi, Kovács, Zólyomi, Török Bálint Fecskésre, Lelére, Csárpára, Tótkutas és Pereskutasra magyarhoni adományt kapnak : A török tiltakozása : Szentesi harc s a vidék elpusztulása : A korona befolyása növekszik : Csongrádmegye Heveshez csatoltatik : Vásárhely Csongrádmegye kötelékébe lép, de Borsod is magáénak követeli : Visszakapcsoltatás Borsodhoz s adózás a magyar királynak : 1635-1649. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 113-132. (1907)

Szeremlei, Samu: 8. [fejezet] : A nemesek foglalásai s a hajdúk zsarolásai : Vásárhely Borsodmegye előtt tesz panaszt : a Bercsényiek hirnevének alászállása : Bercsényi Miklós Vásárhelyt zálogba adja : azt Ráróssal, Szenterzsébettel, Szentalberttel és Kéklópusztával együtt Pap János foglalja el : Hegyesyné is számot tart Vásárhelyre : Széll M,, Török B., Széky P., Hatvani és Keglevich birtokszerzéseik : Balassa Imre, Batida ura ellen, Makripodáry püspök óvást tesz : A végházak őrsége továbbra is az alföldre jár rabolni : Itt minden törvényes rend felbomlik : A véghelyek fizetetlensége és rablásoktól eltiltása : A délvidék megyéi egymással szövetkezve a jobbágyságot fegyverzik fel : Kende Gábor zsarolásai Vásárhelyen és egyébütt : A török előnyomulása e vidéken : A vasvári béke után a magyar katonai rablások ismét megkezdődnek városunkban is : Borsodmegye ezeket a kassai országgyülésen panaszolja el : a város Wesselényi nádorhoz fordul orvoslatért, aki a fosztogatásokat keményen eltiltja : A város terjeszkedése : Elfoglalja Szentalbert, Szenterzsébet, Rárós, Igló, Tótkutas, Szenttornya pusztákat, mi ellen Török B., Széll M. és Pálfy püspök óvást tesznek : Utóbbik visszaköveteli a püspökség régi birtokait s az uj földesurak bitorlásai ellen védekezik : A város Soltot, Kéklóráróst, Rétkopáncsot használja : Viczmándy e miatt tiltakozik és fenyegetődzik : Makripodáry püspök is ujra követeli itteni régi jószágait s Pereskutast és Mágocsot, a csanádi püspök javait, magának adományoztatja : A város Sámsont, Tótkutast, Körtvélyest, Férgedet és Tömpöst, Fecskést, Csomorkányt, Orosházát birja : Bercsényi M. Széll Miklósra bizza itteni jószágait : de ezekhez most mások tartanak igényt : a Básthyak, Csanádyak és Lórántfy Zsuzsánna Csomorkányhoz és Fecskéshez szereznek jogot : Dobóczy és Széll M. Gorsát, Széky P. Derekegyházát, Szőllősy Sámsont, Tótkutast, Körtvélyest, Hatvani Soltot, Keglevich Algyőt és Mindszentet birják : 1650-1666. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 133-149. (1907)

Szeremlei, Samu: 9. [fejezet] : Básthyné óvása a város terjeszkedése ellen : Bercsényi a Vajér-melléki perben Básthyné hatalmaskodását megtorolja : Hasonlóan jár el Rárós ügyben Pap János ellen : Földvárt, Orosházát és Ráczkevit a királytól fölkéri : Csanády J. óvása Csomorkány tárgyában : Bonyodalom Mártély birtoka felett Balajthy, Zichy és az Eszerházyak miatt : Szokoli G. a várost és tartozékait a pálos szerzeteseknek majd Dévényi Ferencznek adja el : A végbeli katonák kirabolják az alföldet : Spankau és a vármegyék intézkedései ez ellen : Bercsényi föllépése a városunkat rabló Cserépy ellen : Borsodmegye erélyes igazságszolgáltatása : Csáky Ferencz is oltalmára kél pusztai földesurainknak : Kaszás István Bercsényi föllépésére számüzetik : a Wesselényi-féle összeesküvés : a kuruczok az alföldre bujdosnak : Pereskutast és Csárpát a csanádi püspök visszakapja : Makó a királynak adózik : Balassa J. fosztogatási Férgeden s vidékén : A földesurak Bercsényi kivételével adót innét már nem huzhatnak : A város zálogba teszi Férgedet, Körtvélyest és Csomorkányt : Utóbbik érdekében a Csanádyak óvást emelnek : Básthy J. a maga csomorkányi, fecskési és orosházi birtokait a vásárhelyieknek adja át : Solt, Rétkopáncs és Batida is ezek birtokában : A város a borsodmegyei adót nem akarja fizetni, miért az panaszt emel ellenünk : a város viszont Borsodmegye ellen panaszkodik : A város foglalásai ellen Janka P. és Szücs Gy. tiltakoznak : A katonai fosztogatások tovább tartanak : ez ellen a farkiak városunkba menekülnek : Balassa J. Férged miatt fenyegetődzik, s Sós Balázst küldi a város megsarczolására : ez Balassa B.nak és Básthy J.nak haszonbért fizet : Tököli J. felkelése : a rabló katonák városunkat és az alföldet elözönlik : Az országgyülés megbélyegzi a rabló végbelieket : az alföld és a város hátat fordit a német kormánynak s Tökölihez pártol : e példát Borsod- Csongrád-megye s Bercsényi M. is követik, : a kurucz országgyülés adónkat leszállitja : 1667-1682. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 150-166. (1907)

Cholnoky, Jenő: A Balaton télen. Kolligátum. pp. 1-21. (1907)

Rocco, Arturo: De la notion du droit subjectif de punir. pp. 1-24. (1907)

Thót, László: Die allgemeinen bestimmungen des nicaraguanischen strafrechts. pp. 175-200. (1907)

Szeremlei, Samu: Előszó : a III-dik kötethez. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 3-6. (1907)

Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére 3.

Cholnoky, Jenő: A deliblati homokpuszta. pp. 1-11. (1907)

Thót, László: A harmadik iskola : büntetőjogbölcseleti tanulmány. pp. 1-36. (1907)

Pessina, Henrik: A kiengesztelési elmélet történeti fejlődése : büntetőjogbölcseleti tanulmány. pp. 1-44. (1907)

Mangold, Lajos: A magyarok oknyomozó történelme : a középtanodák VIII. osztálya számára : 5., javított kiadás.

Sitzler, Jakob: III. Melische und Chorische Dichter.

1. Közmívelődés általában : egyesületi élet. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 1-24. (1911)

Szeremlei, Samu: 10. Állattenyésztés. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 233-260. (1911)

Szeremlei, Samu: 11. Földmívelés. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 261-281. (1911)

Szeremlei, Samu: 12. Halászat. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 282-294. (1911)

Szeremlei, Samu: 13. Az ipar története általában. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 295-318. (1911)

Szeremlei, Samu: 14. Az egyes iparágak történetei. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 319-395. (1911)

Szeremlei, Samu: 15. Adás-vevés, kereskedelem, mértékek. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 396-411. (1911)

Szeremlei, Samu: 16. Az erkölcs és a fenyíték története. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 412-450. (1911)

Szeremlei, Samu: 2. A határ birtokjogának és területének története. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 25-58. (1911)

Szeremlei, Samu: 3. A belterület története. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 59-81. (1911)

Szeremlei, Samu: 4. A nemzetiségek áramlása : egyes családok beköltözése és származása. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 82-113. (1911)

Szeremlei, Samu: 5. A népesség hullámzása és fejlődése. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 114-132. (1911)

Szeremlei, Samu: 6. A közegészség. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 133-152. (1911)

Szeremlei, Samu: 7. Lakás, építésmód, bútorok. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 153-169. (1911)

Szeremlei, Samu: 8. A viselet és élelmezés. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 170-200. (1911)

Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére 4.

Szeremlei, Samu: Vagyoni és kereseti viszonyok : cselédügyek, árak. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 201-232. (1911)

Frecskay, János: Mesterségek szótára : aranyozó- és aranyverőművesség.

Szeremlei, Samu: 17. Családi élet és szokások. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 451-469. (1913)

Szeremlei, Samu: 18. Hatóságaink. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 470-519. (1913)

Szeremlei, Samu: 19. A város vagyona és jövedelme. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 520-537. (1913)

Szeremlei, Samu: 20. Városi székházak és címerek. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 538-552. (1913)

Szeremlei, Samu: 21. A közterhek. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 553-585. (1913)

Szeremlei, Samu: 22. Katonai ügyek. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 586-597. (1913)

Szeremlei, Samu: 23. A felsőbb oktatás és irodalom története. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 598-620. (1913)

Szeremlei, Samu: 24. Az egyházak és iskolák állapota általában. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 621-632. (1913)

Szeremlei, Samu: [24.]/A : A református egyház és az iskolák története. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 632-655. (1913)

Szeremlei, Samu: [24.]/B : A katholikus egyház és iskolák története. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 656-680. (1913)

Szeremlei, Samu: [24.]/C : Az evang. [!evangelikus] egyház és iskola története. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 680-687. (1913)

Szeremlei, Samu: [24.]/D : A görög-keleti egyház és iskola története. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 687-692. (1913)

Szeremlei, Samu: [24.]/E : A zsidó egyház és iskola története. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 692-695. (1913)

Szeremlei, Samu: [24.]/F : Az unitáriusok nyomai. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 695-697. (1913)

Szeremlei, Samu: 26. Városi, urasági és megyei tiszti névsor : 1455-1848. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 853-864. (1913)

Szeremlei, Samu: 27. Földesuraink : nemzetségi és birtoklási történet : [Ábrahám -]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 865-870. (1913)

Szeremlei, Samu: 27. Földesuraink : nemzetségi és birtoklási története : [Csák -]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 870-877. (1913)

Szeremlei, Samu: 27. Földesuraink : nemzetségi és birtoklási története : [Hagymási -]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 877-898. (1913)

Szeremlei, Samu: 27. Földesuraink : nemzetségi és birtoklási története : [Lábatlani -]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 898-920. (1913)

Szeremlei, Samu: 27. Földesuraink : nemzetségi és birtoklási története : [Pakos -]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 920-937. (1913)

Szeremlei, Samu: 27. Földesuraink : nemzetségi és birtoklási története : [Takács -]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 937-951. (1913)

Szeremlei, Samu: 28. A lakosok családi és történeti jegyzéke : [Abonyi-Ajtai]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 952-957. (1913)

Szeremlei, Samu: 28. A lakosok családi és történeti jegyzéke : [Baader-Bükkösi]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 957-978. (1913)

Szeremlei, Samu: 28. A lakosok családi és történeti jegyzéke : [Bura-Dvorzsák]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 978-995. (1913)

Szeremlei, Samu: 28. A lakosok családi és történeti jegyzéke : [Ebenhard-Füzi]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 995-1008. (1913)

Szeremlei, Samu: 28. A lakosok családi és történeti jegyzéke : [Fülöp-Halasi]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 1008-1018. (1913)

Szeremlei, Samu: 28. A lakosok családi és történeti jegyzéke : [Györki-Kallina]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 1018-1032. (1913)

Szeremlei, Samu: 28. A lakosok családi és történeti jegyzéke : [István-Kluzsik]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 1032-1045. (1913)

Szeremlei, Samu: 28. A lakosok családi és történeti jegyzéke : [Kisfalusi-Lackó]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 1045-1059. (1913)

Szeremlei, Samu: 28. A lakosok családi és történeti jegyzéke : [Kunhegyesi-Magda]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 1059-1066. (1913)

Szeremlei, Samu: 28. A lakosok családi és történeti jegyzéke : [Luresi-Nádas]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 1066-1080. (1913)

Szeremlei, Samu: 28. A lakosok családi és történeti jegyzéke : [Müller-Olai]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 1080-1093. (1913)

Szeremlei, Samu: 28. A lakosok családi és történeti jegyzéke : [Nyizsnyai-Rácskai]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 1093-1110. (1913)

Szeremlei, Samu: 28. A lakosok családi és történeti jegyzéke : [Pruksa-Szabó]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 1110-1125. (1913)

Szeremlei, Samu: 28. A lakosok családi és történeti jegyzéke : [Surányi-Takács]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 1125-1147. (1913)

Szeremlei, Samu: 28. A lakosok családi és történeti jegyzéke : [Szügyi-Zádori]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 1147-1160. (1913)

Szeremlei, Samu: 28. A lakosok családi és történeti jegyzéke : [Tündér-Valsner]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 1160-1169. (1913)

Szeremlei, Samu: 28. A lakosok családi és történeti jegyzéke : [Walther-Vurm]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 1169-1183. (1913)

Szeremlei, Samu: Barc. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 698-699. (1913)

Szeremlei, Samu: Batida. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 699-706. (1913)

Szeremlei, Samu: Csomorkány. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 709-720. (1913)

Szeremlei, Samu: Csárpa. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 706-709. (1913)

Szeremlei, Samu: Derekegyház. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 720-726. (1913)

Czirbusz, Géza: Első rész : A temes- és torontálmegyei bolgárok ; Második rész : A krassószörényi krassovánok.

Szeremlei, Samu: Erzsébet, vagy Szenterzsébet. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 726-728. (1913)

Szeremlei, Samu: Fecskés, vagy Mogyorósfecskés. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 728-741. (1913)

Szeremlei, Samu: Férged. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 742-751. (1913)

Szeremlei, Samu: Földvár. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 752-756. (1913)

Szeremlei, Samu: Gorzsa. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 757-760. (1913)

Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére 5.

Szeremlei, Samu: Igló, vagy Iklód. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 760-762. (1913)

Szeremlei, Samu: Kopáncs, vagy Rétkopáncs. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 762-770. (1913)

Szeremlei, Samu: Korhány. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 770-771. (1913)

Szeremlei, Samu: Kutina. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). p. 778. (1913)

Szeremlei, Samu: Kökényes. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 771-772. (1913)

Szeremlei, Samu: Körtvélyes. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 772-778. (1913)

Szeremlei, Samu: Leng. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). p. 779. (1913)

Szeremlei, Samu: Libec. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 780-781. (1913)

Szeremlei, Samu: Mágocs. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 781-791. (1913)

Szeremlei, Samu: Mártély. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 791-798. (1913)

Szeremlei, Samu: Panád. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 798-799. (1913)

Szeremlei, Samu: Peres (vagy Veres)-Kutas. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 799-808. (1913)

Szeremlei, Samu: Rárós vagy Kéktórárós. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 808-816. (1913)

Szeremlei, Samu: Solt. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 822-825. (1913)

Szeremlei, Samu: Szent-Albert. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). p. 825. (1913)

Szeremlei, Samu: Szent-Erzsébet, Erzsébet alatt, Szent-Király. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 825-829. (1913)

Szeremlei, Samu: Szőllős, vagy Mezőszőllős. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 829-832. (1913)

Szeremlei, Samu: Sámson. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 816-822. (1913)

Szeremlei, Samu: Tótkutas. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 832-839. (1913)

Szeremlei, Samu: Ujváros. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 840-847. (1913)

Szeremlei, Samu: Veresegyház. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 847-852. (1913)

Szeremlei, Samu: Úrnépe. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 839-840. (1913)

Réthey, Ferenc: A vadimonium.

Cholnoky, Jenő: Az emberföldrajz alapjai.

Márton, György: Az apró- (dug-) hagyma osztályozása és szárítása Makón.

Takáts, Lajos: Az apátfalvai nyelvjárás.

Banner, János: Jelentés a Magyarcsanád-Bökényi próbaásatásokról.

Eperjesy, Kálmán: Kopáncs-pusztai éremlelet.

Móra, Ferenc: Lovassírok Kunágotán.

Bálint, Alajos: Makó város települési és emberföldrajzi vázlata.

Szirbik, Miklós and Eperjesy, Kálmán: Makó várossának közönséges és az abban lévő reformata ekklé'siának különös leírása : Szirbik Miklós prédikátor által 1835/6 eszt.

Árva, János: Boszorkányperek Csanádvármegyében.

Lugosi, Döme: Kelemen László és az első "Magyar játszó Színi Társaság".

Eperjesy, Kálmán: A Maros szabályozása Makónál 1754-ben.

Banner, János: Népvándorláskori sírok Nagykamaráson.

Diószeghy, András: Rotaresti Dobsa Lajos : irodalomtörténeti vázlat.

Márton, György: A makói hagyma termesztése : emberföldrajzi kép.

Bálint Nagy, István: Kolerajárványok Csanád vármegyében : orvostörténelmi tanulmány.

Szent Gellért legendája : vita S. Gerardi.

Kovács, Gyula: Makó város építészete a XVIII-ik század közepétől a XIX-ik század közepéig.

Kecskeméti, Ármin: A csanádmegyei zsidók története.

Barna, János: A makói Hollósy Kornélia Színház története.

Juhász, Kálmán: A csanádi püspökség története : alapításától a tatárjárásig : 1030-1242.

Takáts, Lajos: Csanád vezér.

Joó, Imre: Csanád-Arad-Torontál vármegyék 10 évi népmozgalmi adatai.

Barna, János: Hollósy Kornélia és a kolozsvári dalszíntársulat bukaresti vendégjátékai 1860-ban.

Juhász, Kálmán: A csanádi püspökség története : 1243-1307.

Barna, János: A makói második színkör és a színpártoló egyesület története.

Erdei, Ferenc: A makói parasztság társadalomrajza.

Peja, Győző: Makó és környékének felszíne.

Juhász, Kálmán: A csanádi püspökség története : 1552-1608.

Juhász, Kálmán: A csanádi püspökség története : 1608-1699.

Bálint, Alajos: A makó-mezőkopáncsi középkori temető sírleletei.

Szabó, Imre: A makó-mezőkopáncsi templomrom.

Csepregi, Imre: A makói Szent István-plébániatemplomban őrzött Havi Boldogasszony-kép.

Bálint, Alajos: A kaszaperi középkori templom és temető.

Klempa, Károly: A keszthelyi Festetics Könyvtár.

Klempa von, Karl: Die kulturpolitischen Bestrebungen des Grafen Georg Festetics.

Bohdaneczky, Edvin: Csanád vármegye nemzetiségi és gazdasági viszonyai a XVIII. században.

Kiss, Mária Hortensia: Kiszombor története : [falutanulmány].

Banó, István: Baranyai népmesék.

Bálint, Alajos: Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegyék régészeti katasztere.

Juhász, Kálmán: A csanádi székeskáptalan a középkorban : 1030-1552 : második rész : káptalanok, szerzetesrendek.

Juhász, Kálmán: A 100 éves Kübekháza : 1844-1944.

Juhász, Kálmán: A csanádi püspökség története : 1307-1386.

Juhász, Kálmán: A csanádi püspökség története : 1386-1434.

Juhász, Kálmán: A csanádi püspökség története : 1434-1500.

Juhász, Kálmán: A csanádi püspökség története : 1500-1552.

Cholnoky, Jenő: A Balaton hullámai.

Kamarás, István: Krisnások Magyarországon.

Petőfi S., János and Benkes, Zsuzsa: A szöveg megközelítései : kérdések-válaszok : bevezetés a szemiotikai szövegtanba.

Andor, Mihály and Liskó, Ilona: Iskolaválasztás és mobilitás.

Takács, Viola: A Galois-gráfok pedagógiai alkalmazása.

Ablonczyné Mihályka, Lívia and Fóris, Ágota and Hegyi, Ágota and Józsa, Judit and Kollár, Andrea and Kovács, Mónika and Miklós, Magdaléna and Molnár, Krisztina and Pelles, Tamás and Rozsnyói, Zsuzsanna and Salamon, Eszter and Szóka, Bernadett and Tóth, Hajnalka and Wallendums, Tünde: Olasz nyelvi tanulmányok : az alkalmazott nyelvészet témaköréből.

Csányi, Erzsébet: Világirodalmi kontúr : esszék, tanulmányok.

Baska, Gabriella and Nagy, Mária and Szabolcs, Éva: Magyar tanító: 1901.

Géczi, János and Kéri, Katalin and Magyar, László András and Major, Balázs and Maróth, Miklós and Tüske, László: Muszlim művelődéstörténeti előadások.

Szépe, György: Nyelvpolitika : múlt és jövő.

Ambrus, Péter and Boreczky, Ágnes and Forray R., Katalin and Gúti, Erika and Hegedűs T., András and Horváth, Ágnes and Imrei, István and Kende, Ágnes and Liskó, Ilona and Mészáros, Anita and Pólya, Zoltán and Réger, Zita and Szabó, Ildikó and Szemán, Józsefné and Tóth, Jánosné and Vári, Lászlóné: Romák és oktatás.

H. Nagy, Péter and Lőrincz, Csongor and Palkó, Gábor and Török, Lajos: Ady-értelmezések.

Kéri, Katalin: Nevelésügy a középkori iszlámban.

Bácsi, János and Bárdos, Jenő and Bereményi, Márta and Bikics, Gabriella and Csákberényiné Tóth, Klára and Csillagné Asztalos, Enikő and Dávid, Gergely and Dávid, Gyula and Erdei, Gyula and Győri, Anna and Hajdú, Zsuzsanna and Huszti, Judit and Kurtán, Zsuzsa and Lantos, Éva and Lőrincz, Ildikó and Mátyás, Judit and Menus, Borbála and Mikes, Melánia and Oszetzky, Éva and Ötvösné Vadnay, Marianna and Petneki, Katalin and Stanitz, Károly and Szende, Aladár and Szénich, Alexandra and Válóczi, Marianna: Nyelvpedagógia.

Fóris, Ágota: Szótár és oktatás.

Fleck, Gábor and Havas, Gábor and Kállai, Ernő and Kemény, István and Kocsis, Károly and Liskó, Ilona and Nagy, Mária and Polónyi, István and Reisz, Terézia and Romano Rácz, Sándor and Szuhay, Péter and Takács, Éva and Virág, Tünde: A cigányság társadalomismerete.

Petőfi S., János and Benkes, Zsuzsa: A multimediális szövegek megközelítései : kérdések-válaszok : bevezetés a statikus ‘verbális elem + kép/diagram/…’- típusú komplex jelek szemiotikai szövegtanába.

Takács, Viola: Baranya megyei tanulók tudásstruktúrái.

Gelencsér, Gábor: Filmolvasókönyv : írások filmművészeti kötetekről.

Géczi, János: Rózsahagyományok.

Kocsis, Mihály: A tanárképzés megítélése.

Franyó, István: Biológiai műveltségünk : biológiatanításunk problémái 1980-2000.

Golnhofer, Erzsébet: Hazai pedagógiai nézetek 1945–1949.

Lajtai L., László: Nemzetkép az iskolai történelemoktatásban 1777-1848 : a nemzeti történelem konstruálása az elsõ magyar történelemtankönyvekben.

Bárdos, Jenő: Nyelvpedagógiai tanulmányok.

Albertné Herbszt, Mária and B. Nagy, Ágnes and Benczik, Vilmos and Fóris, Ágota and Gödéné Török, Ildikó and Kántor, Gyöngyi and Medve, Anna and Sárdi, Edit and Sebestyénné Tar, Éva and Steklács, János and Szinger, Veronika: Anyanyelvi nevelési tanulmányok I.

Birkás, Viola and Fouilleul, Thierry and Hári, Gyula and Janurik, Boglárka and Kálmán, László and Kántor, Gyöngyi and Medve, Anna and Mihalovicsné Lengyel, Alojzia and Mizser, Lajos and Pelczéder, Katalin and Révay, Valéria and S. Novotny, Júlia and Szabó, József and Szabó T., Attila and Székely, Gábor and Szopos, András and Zántó, Edina: Nyelvészeti tanulmányok : Simonyi-emlékülés, 2003.

Kamarás, István: Olvasásügy.

Géczi, János: Pedagógiai tudásátadás.

Pukánszky, Béla: A gyermek a 19. századi magyar neveléstani kézikönyvekben.

Baumann, Tímea and B. Nagy, Ágnes and Dóla, Mónika and Farkas, Judit and Kálmán, László and Laczkó, Tibor and Medve, Anna and Oláh Örsi, Tibor and Szabó, Veronika and Szinger, Veronika and Szőllősy, Éva and Szűcs, Tibor: Anyanyelvi nevelési tanulmányok II.

Géczi, János: Az iskola kultúrája: nevelés és tudomány.

Kelemen, Elemér: A tanító a történelem sodrában : tanulmányok a magyar tanítóság 19-20. századi történetéből.

Eőry, Vilma and Erdősi, Vanda and Gugi, Boglárka and Gyenge, Hajnalka and Herbszt, Mária and Karlovitz, János Tibor and Kántor, Gyöngyi and Kerber, Zoltán and Kontra, György and Kult, Katalin and Medve, Anna and Szabó, Veronika and Szépe, György and Szöllősy, Éva and Terts, István: Anyanyelvi nevelési tanulmányok III.

Hoffmann, Zsuzsanna: Antik nevelés.

Boros, János: Filozófia!

Aczél, Richard and Angyalosi, Gergely and Boros, János and Fehér M., János and Kálmán C., György and Kelemen, János and Odorics, Ferenc and Orbán, Jolán and Szegedy-Maszák, Mihály and Tassoni, Luigi and Vajda, Mihály and Weiss, János: Jacques Derrida szakmai hitvallása : Jacques Derrida: A szakma jövője, avagy a feltétel nélküli egyetem : Előadás és konferencia.

Medve, Anna and Farkas, Judit and Szabó, Veronika: 4x12 mondat : elemzések.

Géczi, János: Sajtó, kép, neveléstörténet : tanulmányok.

Révay, Valéria: A nyelvhasználat szintjei a XVII-XIX. században Északkelet-Magyarországon.

Boros, János: A tudomány, a tudás és az egyetem : filozófiai és felsőoktatás-elméleti vázlatok.

Boros, János: Demokrácia és szabadság : filozófiai írások a demokrácia megerősítéséhez.

Koltai, Zsuzsa: A múzeumi kultúraközvetítés változó világa : a múzeumi kultúraközvetítés pedagógiai és andragógiai szempontú vizsgálata.

Érfalvy, Lívia: Kosztolányi írásművészete : poétikai monográfia.

Nagy, Péter Tibor: Oktatás -történet, -szociológia.

Horváth, József: Íráspedagógiai tanulmányok.

Boros, János: Időszerű etika : esszék a felelősségről.

Boros, János: Szenvedély és szükségszerűség : filozófiai vázlatok.

Mészáros, György: Szubkultúrák és iskolai nevelés : narratív, kritikai pedagógiai etnográfia.

Mekis D., János: Auctor ante portas : személyes irodalom, epikai hagyomány.

Catalogus librorum Bibliothecae Collegii Germanici et Hungarici Romae.

Bence, Erika: Virtuális irodalomtörténet.

Boros, János: Etika és politika : a demokrácia egyéni felelősség.

Racsko, Réka: Digitális átállás az oktatásban.

Kalmár, Éva and Szabó, Péter Gábor and Farkas, Katalin: Kalmár László matematikus Kínában : a magyar-kínai matematikai kapcsolatok kezdetei.

Pálfy, Miklós: Kavicsok közt.

This list was generated on 2019. June 26. 22:09:49 CEST.