Browse by Gyűjtemény

A

Aigner, Lajos: Az elegiáról : koszorúzott pályamű.

Angiolella, Gaietano: Kriminálanthropologia kézikönyve. pp. 1-71. (1906)

Andor, Mihály and Liskó, Ilona: Iskolaválasztás és mobilitás.

Ablonczyné Mihályka, Lívia and Fóris, Ágota and Hegyi, Ágota and Józsa, Judit and Kollár, Andrea and Kovács, Mónika and Miklós, Magdaléna and Molnár, Krisztina and Pelles, Tamás and Rozsnyói, Zsuzsanna and Salamon, Eszter and Szóka, Bernadett and Tóth, Hajnalka and Wallendums, Tünde: Olasz nyelvi tanulmányok : az alkalmazott nyelvészet témaköréből.

Ambrus, Péter and Boreczky, Ágnes and Forray R., Katalin and Gúti, Erika and Hegedűs T., András and Horváth, Ágnes and Imrei, István and Kende, Ágnes and Liskó, Ilona and Mészáros, Anita and Pólya, Zoltán and Réger, Zita and Szabó, Ildikó and Szemán, Józsefné and Tóth, Jánosné and Vári, Lászlóné: Romák és oktatás.

Albertné Herbszt, Mária and B. Nagy, Ágnes and Benczik, Vilmos and Fóris, Ágota and Gödéné Török, Ildikó and Kántor, Gyöngyi and Medve, Anna and Sárdi, Edit and Sebestyénné Tar, Éva and Steklács, János and Szinger, Veronika: Anyanyelvi nevelési tanulmányok I.

Aczél, Richard and Angyalosi, Gergely and Boros, János and Fehér M., János and Kálmán C., György and Kelemen, János and Odorics, Ferenc and Orbán, Jolán and Szegedy-Maszák, Mihály and Tassoni, Luigi and Vajda, Mihály and Weiss, János: Jacques Derrida szakmai hitvallása : Jacques Derrida: A szakma jövője, avagy a feltétel nélküli egyetem : Előadás és konferencia.

B

Braun, Ludwig: Über die Erkenntnis und Behandlung des Pemphigus.

Bidermann Hermann, Ignaz: Die ungarischen Ruthenen, ihr Wohngebiet, ihr Erwerb und ihre Geschichte : Teil 1.

Bidermann Hermann, Ignaz: Die ungarischen Ruthenen : ihr Wohngebiet, ihr Erwerb und ihre Geschichte : Teil 2.

Börne, Ludwig: Ausgewählte Skizzen und Erzählungen.

Benedek, Albert: Gyöngyösi István költői tárgyalása és nyelve Kemény János czimű költeményében.

Breán, Kázmér: Szófűzési sajátságok a bécsi és müncheni codexekben : nyelvészeti tanulmány.

Banner, János: Jelentés a Magyarcsanád-Bökényi próbaásatásokról.

Bálint, Alajos: Makó város települési és emberföldrajzi vázlata.

Banner, János: Népvándorláskori sírok Nagykamaráson.

Bálint Nagy, István: Kolerajárványok Csanád vármegyében : orvostörténelmi tanulmány.

Barna, János: A makói Hollósy Kornélia Színház története.

Barna, János: Hollósy Kornélia és a kolozsvári dalszíntársulat bukaresti vendégjátékai 1860-ban.

Barna, János: A makói második színkör és a színpártoló egyesület története.

Bálint, Alajos: A makó-mezőkopáncsi középkori temető sírleletei.

Bálint, Alajos: A kaszaperi középkori templom és temető.

Bohdaneczky, Edvin: Csanád vármegye nemzetiségi és gazdasági viszonyai a XVIII. században.

Banó, István: Baranyai népmesék.

Bálint, Alajos: Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegyék régészeti katasztere.

Baska, Gabriella and Nagy, Mária and Szabolcs, Éva: Magyar tanító: 1901.

Bácsi, János and Bárdos, Jenő and Bereményi, Márta and Bikics, Gabriella and Csákberényiné Tóth, Klára and Csillagné Asztalos, Enikő and Dávid, Gergely and Dávid, Gyula and Erdei, Gyula and Győri, Anna and Hajdú, Zsuzsanna and Huszti, Judit and Kurtán, Zsuzsa and Lantos, Éva and Lőrincz, Ildikó and Mátyás, Judit and Menus, Borbála and Mikes, Melánia and Oszetzky, Éva and Ötvösné Vadnay, Marianna and Petneki, Katalin and Stanitz, Károly and Szende, Aladár and Szénich, Alexandra and Válóczi, Marianna: Nyelvpedagógia.

Bárdos, Jenő: Nyelvpedagógiai tanulmányok.

Birkás, Viola and Fouilleul, Thierry and Hári, Gyula and Janurik, Boglárka and Kálmán, László and Kántor, Gyöngyi and Medve, Anna and Mihalovicsné Lengyel, Alojzia and Mizser, Lajos and Pelczéder, Katalin and Révay, Valéria and S. Novotny, Júlia and Szabó, József and Szabó T., Attila and Székely, Gábor and Szopos, András and Zántó, Edina: Nyelvészeti tanulmányok : Simonyi-emlékülés, 2003.

Baumann, Tímea and B. Nagy, Ágnes and Dóla, Mónika and Farkas, Judit and Kálmán, László and Laczkó, Tibor and Medve, Anna and Oláh Örsi, Tibor and Szabó, Veronika and Szinger, Veronika and Szőllősy, Éva and Szűcs, Tibor: Anyanyelvi nevelési tanulmányok II.

Boros, János: Filozófia!

Boros, János: A tudomány, a tudás és az egyetem : filozófiai és felsőoktatás-elméleti vázlatok.

Boros, János: Demokrácia és szabadság : filozófiai írások a demokrácia megerősítéséhez.

Boros, János: Időszerű etika : esszék a felelősségről.

Boros, János: Szenvedély és szükségszerűség : filozófiai vázlatok.

Bence, Erika: Virtuális irodalomtörténet.

Boros, János: Etika és politika : a demokrácia egyéni felelősség.

C

Cholnoky, Jenő: Badacsony Szigligettel. pp. 1-6.

Cholnoky, Jenő: Budapest. pp. 1-9.

Cholnoky, Jenő: Jelentés a balatoni önműködő vízjelző készülékek eredményéről ; A tihanyi mérésről ; A Balaton színeiről. pp. 147-154.

Cholnoky, Jenő: Khinai utazásom utfelvételéről [!Kínai utazásom útfelvételéről]. pp. 1-6.

Cholnoky, Jenő: Magyarország geografiai helyzete. pp. 1-10.

Cholnoky, Jenő: A Tiszameder helyváltozásai. pp. 1-45.

Cholnoky, Jenő: A nagy magyar Alföld tudományos tanulmányozása. pp. 87-92.

Cholnoky, Jenő: A talajvizek és a közegészség : Krebs Vilmos értekezésének ismertetése. pp. 1-19.

Cholnoky, Jenő: Erdőn, mezőn, sivatagon át. pp. 1-112. (0019)

Camper, Petrus: Petri Camperi summi medici dissertationes decem, quibus ab illustribus Europae, praecipue Galliae, Academiis palma adjudicata : cum tabulis in aere expressis.

Csikosh, Franz Jeremias: Almanach des Baron Wacquant Geozelles 62. Linien Infanterie Regiments.

Cicero, Marcus Tullius: M. Tullii Ciceronis topica, partitiones oratoriae, de optimo genere oratorium.

Cholnoky, Jenő: Az árvízek előrejelzéséről. pp. 97-112. (1896)

Cholnoky, Jenő: Vándorlásaim a Mennyei Birodalomban : [népszerű előadás a Társulatnak 1898. deczember 3-ikán tartott estélyén. pp. 169-192. (1898)

Cholnoky, Jenő: Útazási [!utazási] jelentés Mandsuországból : 1897. aug. 31-től - decz. 11-ig : Peking, 1897. decz. 11-én.

Cholnoky, Jenő: Dél-Mandsuország orotektonikai viszonyainak rövid összefoglalása. pp. 223-235. (1899)

Cholnoky, Jenő: Kurze Zusammenfassung der orotektonischen Verhältnisse der südlichen Mandschurei. pp. 277-291. (1899)

Cholnoky, Jenő: Kurze Zusammenfassung der wissenschaftlichen Ergebnisse meiner Reise in China und in der Mandschurei in den Jahren 1896-1898 : 6. Mai 1899. pp. 251-261. (1899)

Cholnoky, Jenő: Die Bewegungsgesetze des Flugsandes. pp. 106-143. (1902)

Cholnoky, Jenő: A Medárdus napi időváltozásáról. pp. 1-13. (1902)

Cholnoky, Jenő: A Medárdus napi időváltozásáról. pp. 157-164. (1902)

Cholnoky, Jenő: Titkári jelentés. pp. 1-9. (1902)

Cholnoky, Jenő: A futóhomok mozgásának törvényei. pp. 6-38. (1902)

Cholnoky, Jenő: Az Alföld : 6 előadás. pp. 1-7. (1903)

Cholnoky, Jenő: A csapadék eloszlásának egyik fontos földrajzi hatásáról. pp. 322-334. (1903)

Cholnoky, Jenő: Árva vára. pp. 1-6. (1903)

Cholnoky, Jenő: Mukden. pp. 298-310. (1904)

Cholnoky, Jenő: A Föld-globus és annak használás-módja : különös tekintettel a Magyar Földrajzi Intézet R. T. gyártotta globusokra. pp. 1-26. (1905)

Cholnoky, Jenő: A Balaton télen. Kolligátum. pp. 1-21. (1907)

Cholnoky, Jenő: A deliblati homokpuszta. pp. 1-11. (1907)

Czirbusz, Géza: Első rész : A temes- és torontálmegyei bolgárok ; Második rész : A krassószörényi krassovánok.

Cholnoky, Jenő: Az emberföldrajz alapjai.

Csepregi, Imre: A makói Szent István-plébániatemplomban őrzött Havi Boldogasszony-kép.

Cholnoky, Jenő: A Balaton hullámai.

Csányi, Erzsébet: Világirodalmi kontúr : esszék, tanulmányok.

D

Dózsa, József: Czakó Zsigmond élete és művei.

Diószeghy, András: Rotaresti Dobsa Lajos : irodalomtörténeti vázlat.

E

Erxleben, Johann Christian Polykarp: Anfangsgründe der Chemie.

E. Illés, László: A magyar ipar és az iparpártolás feladata : állapotaink és teendőink az iparügy terén.

Ernyei, István: Simai Kristóf élete és munkái.

Eperjesy, Kálmán: Kopáncs-pusztai éremlelet.

Eperjesy, Kálmán: A Maros szabályozása Makónál 1754-ben.

Erdei, Ferenc: A makói parasztság társadalomrajza.

Eőry, Vilma and Erdősi, Vanda and Gugi, Boglárka and Gyenge, Hajnalka and Herbszt, Mária and Karlovitz, János Tibor and Kántor, Gyöngyi and Kerber, Zoltán and Kontra, György and Kult, Katalin and Medve, Anna and Szabó, Veronika and Szépe, György and Szöllősy, Éva and Terts, István: Anyanyelvi nevelési tanulmányok III.

F

Frecskay, János: Asztalosmesterség.

Frecskay, János: Bodnár- vagy kádármesterség.

Frecskay, János: Bádogosmesterség.

Frecskay, János: Bőrgyártás.

Frecskay, János: Csizmadia-, czipész- és vargamesterség.

Frecskay, János: Esztergályosmesterség.

Frecskay, János: Fametszés, formametszés és rézmetszés.

Frecskay, János: Fazekasmesterség.

Frecskay, János: Gyertyamártás és szappanosmesterség.

Frecskay, János: Hangszerművesség.

Frecskay, János: Kefekötőmesterség.

Frecskay, János: Kerékgyártó-mesterség.

Frecskay, János: Kosárkötőmesterség.

Frecskay, János: Kovácsmesterség.

Frecskay, János: Kárpitosmesterség.

Frecskay, János: Könyvkötőmesterség.

Frecskay, János: Könyvnyomtatás.

Frecskay, János: Kötélgyártómesterség.

Frecskay, János: Kőműves- és kőfaragómesterség.

Frecskay, János: Lakatosmesterség.

Frecskay, János: Molnármesterség.

Frecskay, János: Mázoló-, lakkozó- és szobafestő-mesterség.

Frecskay, János: Mészáros és hentesmesterség.

Frecskay, János: Nyerges- és szijgyártómesterség.

Frecskay, János: Rézműves- és rézöntőmesterség.

Frecskay, János: Szűcs-mesterség.

Frecskay, János: Takács-mesterség.

Frecskay, János: Ácsmesterség.

Frecskay, János: Ötvös-mesterség.

Frank, Johann Peter: De curandis hominum morbis epitome praelectionibus academicis dicata.

Frank, Johann Peter: Interpretationes clinicae observationum selectarum, quas ex diariis suis academicis ad propriam epitomen de curandis hominum morbis illustrandam collegit Joannes Petrus Frank.

Fuchs, Conrad-Heinrich: Die krankhaften Veränderungen der Haut und ihrer Anhänge : in nosologischer und therapeutischer Beziehung in drei Abtheilungen.

Fuchs, Conrad-Heinrich: Die krankhaften Veränderungen der Haut und ihrer Anhänge, in nosologischer und therapeutischer Beziehung : in drei Abtheilungen.

Fuchs, Conrad-Heinrich: Die krankhaften Veränderungen der Haut und ihrer Anhänge, in nosologischer und therapeutischer Beziehung : in drei Abtheilungen.

Frecskay, János: Kalaposmesterség.

Frecskay, János: Mesterségek szótára : aranyozó- és aranyverőművesség.

Fóris, Ágota: Szótár és oktatás.

Fleck, Gábor and Havas, Gábor and Kállai, Ernő and Kemény, István and Kocsis, Károly and Liskó, Ilona and Nagy, Mária and Polónyi, István and Reisz, Terézia and Romano Rácz, Sándor and Szuhay, Péter and Takács, Éva and Virág, Tünde: A cigányság társadalomismerete.

Franyó, István: Biológiai műveltségünk : biológiatanításunk problémái 1980-2000.

G

Glisson, Francis: De rachitide, sive morbo puerili, tractatus.

Geiger, Philipp Lorenz: Handbuch der Pharmacie zum Gebrauche bei Vorlesungen und zum Selbstunterrichte für Ärzte, Apotheker und Droguisten.

Giraudeau de Saint-Gervais, Jean: Die syphilitischen Krankheiten : mit vergleichender Prüfung ihrer verschiedenen Heilmethoden und besonderer Würdigung der Behandlung ohne Mercur.

Gonzales, Emmanuel: Der Menschenjäger oder Der Blinde.

Gerecze, Péter: Kazinczy Ferenc vallási és bölcselmi nézetei.

Géczi, János and Kéri, Katalin and Magyar, László András and Major, Balázs and Maróth, Miklós and Tüske, László: Muszlim művelődéstörténeti előadások.

Gelencsér, Gábor: Filmolvasókönyv : írások filmművészeti kötetekről.

Géczi, János: Rózsahagyományok.

Golnhofer, Erzsébet: Hazai pedagógiai nézetek 1945–1949.

Géczi, János: Pedagógiai tudásátadás.

Géczi, János: Az iskola kultúrája: nevelés és tudomány.

Géczi, János: Sajtó, kép, neveléstörténet : tanulmányok.

H

Harte, Bret: Die Erbin von Red Dog und andere Erzählungen. pp. 1-36.

Harte, Bret: Eine Sage aus Sammtstadt und andere Erzählungen. Kolligátum. pp. 1-170.

Hösle, Johann Georg von: Lehrsätze der Geburtshilfe.

Hufeland, Christoph Wilhelm von: Die Kunst das menschliche Leben zu verlängern.

Hufeland, Christoph Wilhelm von: Enchiridion medicum, oder Anleitung zur medizinischen Praxis : Vermächtniss einer funfzigjährigen Erfahrung.

Humboldt, Alexander von: Kosmos : Entwurf einer physischen Weltbeschreibung.

Humboldt, Alexander von: Kosmos : Entwurf einer physischen Weltbeschreibung.

Hunfalvy, János: Franz-Josefs Quai und die Kettenbrücke.

Hunfalvy, János: Magyarország és Erdély : Ferencz-József-rakpart s a lánczhid [Lánchíd!].

Horváth, József: A Debreczeni magyar grammatika.

H. Nagy, Péter and Lőrincz, Csongor and Palkó, Gábor and Török, Lajos: Ady-értelmezések.

Hoffmann, Zsuzsanna: Antik nevelés.

Horváth, József: Íráspedagógiai tanulmányok.

J

Jacquin, Joseph Franz von: Lehrbuch der allgemeinen und medicinischen Chymie : zum Gebrauche seiner Vorlesungen.

Jablonszky, János: Amerika, Ausztrália leirása [leírása!] és a felfedezések rövid története : a reál- és polgári iskolák számára.

Jablonszky, János: Ázsia, Áfrika [Afrika!] és a mathematikai [!matematikai] földrajz vázlata a reál- és polgári iskolák harmadik osztálya számára.

Jablonszky, János: Földrajz a reál- és polgári iskolák használatára : a Magyar Birodalom és a Földközi tenger mellékének leírása.

Jablonszky, János: Földrajz a reáliskola negyedik osztálya számára.

Jablonszky, János: Földrajz a reáliskolák első és második osztálya számára.

Jancsó, Benedek: A monographia ügyében.

Juhász, Kálmán: A csanádi püspökség története : alapításától a tatárjárásig : 1030-1242.

Joó, Imre: Csanád-Arad-Torontál vármegyék 10 évi népmozgalmi adatai.

Juhász, Kálmán: A csanádi püspökség története : 1243-1307.

Juhász, Kálmán: A csanádi püspökség története : 1552-1608.

Juhász, Kálmán: A csanádi püspökség története : 1608-1699.

Juhász, Kálmán: A csanádi székeskáptalan a középkorban : 1030-1552 : második rész : káptalanok, szerzetesrendek.

Juhász, Kálmán: A 100 éves Kübekháza : 1844-1944.

Juhász, Kálmán: A csanádi püspökség története : 1307-1386.

Juhász, Kálmán: A csanádi püspökség története : 1386-1434.

Juhász, Kálmán: A csanádi püspökség története : 1434-1500.

Juhász, Kálmán: A csanádi püspökség története : 1500-1552.

K

Koch, Christian Martin: Sammlung auserlesener Abhandlungen zum Gebrauch für praktische Aerzte.

Koch, Chrstian Martin: Sammlung auserlesener Abhandlungen zum Gebrauch für praktische Aerzte.

Koch, Christian Martin: Sammlung auserlesener Abhandlungen zum Gebrauch für praktische Aerzte.

Kraus, Ludwig August: Kritisch-etymologisches medicinisches Lexikon für die in der Sprache der Aerzte am häufigsten vorkommenden Wörter griechischen Ursprungs.

Koch, Karl August: Die zweckmässigste Diät und Lebensordnung für Hämorrhoidalkranke : ein Noth- und Hülfsbüchlein für alle, welche an Hämorrhoidalbeschwerden, an blinden, fliessenden oder schleimigen Hämorrhoiden leiden.

Kőváry, Béla: Göcseji népdalok. pp. 1-112. (1876)

Kuliffay Edéné Beniczky, Irma: A divat szélsőségei : műveltség- és erkölcs-történeti kútfők nyomán.

Kuliffay Edéné Beniczky, Irma and Falke, Jakob von: A művészet a házban : Falke munkája után.

Kis, Sándor: A kuruczvilág költészete : 1., Rákóczy előtti korszak.

Karacs, Teréz: A régi magyar szinészetről [színészetről].

Kölln, Gyula: Újhelyi Dayka Gábor jellemrajza és költészete.

Kármán, Mór: A tanárképzés és az egyetemi oktatás : paedagogiai tanulmány.

Kovács, Gyula: Makó város építészete a XVIII-ik század közepétől a XIX-ik század közepéig.

Kecskeméti, Ármin: A csanádmegyei zsidók története.

Klempa, Károly: A keszthelyi Festetics Könyvtár.

Klempa von, Karl: Die kulturpolitischen Bestrebungen des Grafen Georg Festetics.

Kiss, Mária Hortensia: Kiszombor története : [falutanulmány].

Kamarás, István: Krisnások Magyarországon.

Kéri, Katalin: Nevelésügy a középkori iszlámban.

Kocsis, Mihály: A tanárképzés megítélése.

Kamarás, István: Olvasásügy.

Kelemen, Elemér: A tanító a történelem sodrában : tanulmányok a magyar tanítóság 19-20. századi történetéből.

Koltai, Zsuzsa: A múzeumi kultúraközvetítés változó világa : a múzeumi kultúraközvetítés pedagógiai és andragógiai szempontú vizsgálata.

Kalmár, Éva and Szabó, Péter Gábor and Farkas, Katalin: Kalmár László matematikus Kínában : a magyar-kínai matematikai kapcsolatok kezdetei.

L

Lukácsy, Miklós: Szinházunk [színházunk] villamos világitása [világítása].

Laboulaye, Édouard: Lengyelország első felosztása.

Lugosi, Döme: Kelemen László és az első "Magyar játszó Színi Társaság".

Lajtai L., László: Nemzetkép az iskolai történelemoktatásban 1777-1848 : a nemzeti történelem konstruálása az elsõ magyar történelemtankönyvekben.

M

Murray, Johann Andreas: Apparatus medicaminum : tam simplicium quam praeparatorum et compositorum in praxeos adiumentum consideratus.

Murray, Johann Andreas: Apparatus medicaminum : tam simplicium quam praeparatorum et compositorum in praexeos adiumentum consideratus.

Müller, Joseph: Systematische Darstellung des Medizinal-Wesens in den deutsch-illyrischen, böhmisch-galizischen und italienischen Provinzen des österreichischen Kaiserstaates nach authentischen Quelle.

Mignet, François Auguste: Franklin élete.

Miletz, János: Temes- és Aradvármegyék történelmi és régészeti emlékei : felolvastatott a délmagyarországi tört. és régész. társulat 1875. évi nov. 16-án, 1876. évi január 26-án és márcz. 29-én tartott vál. ülésein.

Márki, Sándor: Csála és vára : felolvasta a Kölcsey-egyesület történelmi szakosztályában.

Major, Károly: A magyar ezópi meseírás története : irodalomtörténeti tanulmány.

Machovich, Gyula: A szabadkőművesség elleni szövetkezet kézikönyve és a magyarországi szabadkőművesek névsora.

Malonyay, Dezső: Vörösmarty drámái.

Márki, Sándor: Erzsébet, Magyarország királynéja 1867-1898.

Mangold, Lajos: A magyarok oknyomozó történelme : 4., javított kiadás.

Malusev, Sándor: Szabadka sz. kir. város Czim- és Lakjegyzéke.

Mangold, Lajos: A magyarok oknyomozó történelme : a középtanodák VIII. osztálya számára : 5., javított kiadás.

Márton, György: Az apró- (dug-) hagyma osztályozása és szárítása Makón.

Móra, Ferenc: Lovassírok Kunágotán.

Márton, György: A makói hagyma termesztése : emberföldrajzi kép.

Medve, Anna and Farkas, Judit and Szabó, Veronika: 4x12 mondat : elemzések.

Mészáros, György: Szubkultúrák és iskolai nevelés : narratív, kritikai pedagógiai etnográfia.

Mekis D., János: Auctor ante portas : személyes irodalom, epikai hagyomány.

N

Navratil, Imre: Sebészeti adatok.

Nagy, Péter Tibor: Oktatás -történet, -szociológia.

O

Orth, János: Az egészségápolás feladata, célja és rendeltetése. pp. 1-100.

Oettinger, Eduard Maria: Kunst in vierundzwanzig Stunden ein vollendeter Gentleman zu werden : Kurze Briefe an meinen langen Vetter.

P

Plenk, Joseph Jakob: Lehre von den Hautkrankheiten.

Piorry, Pierre Adolphe: Diagnostik und Semiotik : mit vorzüglicher der neuesten mechanisch-nosognost Hülfsmittel.

Pompéry, János: Clarissa ; Zwei Frauenherzen.

Pócsi Zombath, M.: Gróf Széchenyi István viszonya az 1848-diki törvényes átalakuláshoz.

Purgly, Jánosné and Mülek, Lajos: Az aradi Polgári Jótékony Nőegylet évi kimutatása és tagjainak névjegyzéke : alapíttatott 1841-ik évben.

Pessina, Henrik: A kiengesztelési elmélet történeti fejlődése : büntetőjogbölcseleti tanulmány. pp. 1-44. (1907)

Peja, Győző: Makó és környékének felszíne.

Petőfi S., János and Benkes, Zsuzsa: A szöveg megközelítései : kérdések-válaszok : bevezetés a szemiotikai szövegtanba.

Petőfi S., János and Benkes, Zsuzsa: A multimediális szövegek megközelítései : kérdések-válaszok : bevezetés a statikus ‘verbális elem + kép/diagram/…’- típusú komplex jelek szemiotikai szövegtanába.

Pukánszky, Béla: A gyermek a 19. századi magyar neveléstani kézikönyvekben.

Pálfy, Miklós: Kavicsok közt.

Q

Quarin, Joseph von: Animadversiones practicae in diversos morbos.

Quirós, Constancio Bernaldo de: Büntetőjogi társadalomtan. pp. 1-80. (1906)

R

Rubner, Miksa: A tápanyagok és a táplálkozás tana. pp. 1-142.

Rayer, Pierre François Olive: P. Rayer's [...] theoretisch-practische Darstellung der Hautkrankheiten in drei Bänden.

Rayer, Pierre François Olive: P. Rayer's [...] theoretisch-practische Darstellung der Krankheiten in drei Bänden.

Rayer, Pierre François Olive: P. Rayer's [...] theoretisch-practische Darstellung der Hautkrankheiten in drei Bänden.

Rayer, Pierre François Olive: Die Krankheiten der Nieren und die Veränderungen der Harnsecretion : in ihren Beziehungen zu den übrigen örtlichen und allgemeinen Affectionen.

Rohling, August: Der Talmudjude : zur Beherzigung für Juden und Schriften aller Stände.

Rácz, Károly: Urasztalához készűlet [készület] : az uri szent vacsorában elöször [először] részesűlni [részesülni] szándékozók számára.

Richter, W.: A görögök és rómaiak játékai.

Rocco, Arturo: De la notion du droit subjectif de punir. pp. 1-24. (1907)

Réthey, Ferenc: A vadimonium.

Révay, Valéria: A nyelvhasználat szintjei a XVII-XIX. században Északkelet-Magyarországon.

Racsko, Réka: Digitális átállás az oktatásban.

S

Székely, Sándor: Tréfás népdalok csúfolódó versikék, gyermekdalok és játékok dajkarímek és tálalós mesék. pp. 1-120.

Schleiss, Bernhard Joseph: Abhandlung vom Podagra.

Stoll, Maximilian: Dissertationes medicae in Universitate Vindobonensi habitae ad morbos chronicos pertinentes et ex Max Stollii [...] praelectionibus potissimum conscriptae.

Schultz, Benedict: Diagnostik der Hautkrankheiten in tabellarischer Ordnung : nach Herba's Vorlesungen.

Schröter, Johann Friedrich: Pfennig-Encyklopädie der Anatomie oder bildliche Darstellung der gesammten menschlichen Anatomie nach Rosenmüller, Loder, Carl Bell, Gordon, Bock etc.

Sickel, Theodor: Beiträge zur Diplomatik : 1. zur Urkunden Ludwig's des Deutschen bis zum Jahre 859.

Sándor, Domonkos and Horváth, Gyula: Gyakorló-könyv a népiskolai énektanításhoz : Weber J. R. berni zeneigazgató rendszere nyomán : 2. füzet : [nyomtatott kotta]. pp. 1-88. (1875)

Székely, Sándor: Szerelmi népdalok : I. Boldog szerelem ; II. Boldogtalan szerelem. pp. 1-114. (1875)

Sickel, Theodor: Beiträge zur Diplomatik 6.

Sickel, Theodor: Beiträge zur Diplomatik 7.

Sickel, Theodor: Beiträge zur Diplomatik 8.

Szöllősy, Károly: Az aradi Szent-Háromság szobor története.

Szöllősy, Károly: Az aradi deákok száz év előtt.

Scholtz, Albert: Európa és Ázsia : a 2. osztály számára.

Scholtz, Albert: Afrika, Amerika és Ausztrália ; Physikai [!fizikai] és mathematikai [!matematikai] földrajz : a harmadik osztály számára.

Scholtz, Albert: Magyarország s a Földközi tengert környező országok.

Scholtz, Albert: Politikai földrajz a gymnasiumok hetedik osztálya számára és magánhasználatra.

Szadilek, János: A Margit-legenda nyelvezete : nyelvtörténelmi tanulmány.

Sardá y Salvany, Felix: A liberalismus bün [!bűn] : égető kérdések.

Szigethy, Lajos: Nagy-ajtai Cserei Mihály élete és históriája.

Szeremlei, Sámuel: 1. A thrákok és a boreásontúliak. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 223-224. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 1. Hód és Vásárhely. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 421-450. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 1. [fejezet] : a földkéreg változása s a jégár korszak emlékei nálunk : a felső rétegek alakulása s tanulmányozása : a kir. földtani intézet fölvételei : artézi kutaink rétegsorozata : az itteni ősvilág termékei : ősvilági állataink : özönvizi és áradványi rétegeink képződése : a Tisza és ennek ősvilági helyzete : ősfolyóink. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 181-190. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 1. [fejezet] : a határ a középkorban : későbbi alakulása : szabályoztatása Károlyi Sándor alatt : újabb csorbítása : kiterjedése a múlt század elején, később és most : földrajzi fekvés és szomszédos határok : alkatrészek egyenként: Vásárhely, Hód, Fecskés, Sámson, Csomorkány, Erzsébet, Veres- vagy Pereskutas, Tótkutas, Szőllős. Férged, Szent-Király, Batida, Gorzsa, Rétikopáncs, Solt, Mártély, Körtvélyes, Derek-egyháza, Rárós, Mágocs, Újváros : a határ felosztása: nyomás, tanyai földek, a puszta és a rét : ezek dűlői. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 3-31. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 10. A gepidák korszaka. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 371-383. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 10. Mártély. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 461-481. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 11. Az avarok korszaka. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 384-401. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 11. Rárós. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). p. 481. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 12. A szlávok és bolgárok korszaka. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 401-407. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 12. Szőlős és a Tatár-sáncz. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 481-488. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 13. Az ős magyarok korszaka. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 407-420. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 2. Az agathyrsok. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 225-231. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 2. Batida. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). p. 451. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 2. [fejezet] : a régibb kő kor : az ős-ember és ide költözése : emberi telepeink az újabb kő korban : az ős-ember életmódja, lakása steff : a vidék kő kori leletei : a szentesi és a határbeli kő kori emlékek : a Sziget és Kopáncs e korbeli leletei : a határbeli leletek egybevetése a távolabbiakkal : a kő kori ember itteni kultúrája, halmaink s az e korbeli temetkezések : kő korszak időszámítása. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 191-207. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 3. Csomorkány. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). p. 452. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 3. [fejezet] : a réz kor emlékei a vidéken és nálunk : a bronz használata e vidéken : bronz kori kultúra hazánkban : a bronz és kőkor leletei ugyanazon időből is találhatók, mindazáltal nálunk külön kőkorszak is létezett : további bronz leletek a vidéken és határunkban : nagy változatosság ezekben : helyi kultúránk e korban : bronz kori földműveink és telepeink : e kor időszámítása : a vas kor kezdete nálunk. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 208-222. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 4. A dákok vagy géták. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 239-243. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 4. A föld minősége, állatok és növények. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 146-164. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 4. Erzsébet. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). p. 453. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 5. A jazygok vagy jászok korszaka. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 244-247. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 5. Fecskés. Fejér-tó. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 453-455. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 5. Éghajlat, időjárás, egészségi állapot. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 164-177. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 6. A jászok és dákok itteni közös története. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 247-255. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 6. Férged. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). p. 455. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 7. A jazygok, mint uralkodó faj, története. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 256-266. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 7. Gorzsa. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 456-458. (1900)

Szeremlei, Sámuel: [7/1. fejezet] : földrajzi további tájékozás Jazggiábun : városunknem Ziridana, hanem Lizisis határára esik : nemcsak a jazyg városok, hanem a jazyg néptörzsek is jelöltetnek a térképen : e néptörzsek műveltségi állapota, jellemzése s régiség leletei. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 266-271. (1900)

Szeremlei, Sámuel: [7/2. fejezet] : a népek élete a római birodalomban és Jazggiában : a jászok rabló hadjáratai Pannoniában : a rómaiak védekezései : a jászok részvéte a markomann háborúban : harczaik a Duna jegén és a kvádok szövetségében Esztergom táján : béke Márk Aurél császárral : Zantikos fejedelem : a harcz megújulása Pertinax és Kommodus császárok alatt : az újabb békében külön kikötés a jászokra nézve : a jazggok újabb nyugtalankodásai. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 271-280. (1900)

Szeremlei, Sámuel: [7/3. fejezet] : a dák lázadás : a barbárok mindenfelől a birodalom ellen törnek : a góthok előnyomulása Decius és Gallus császárok korában : klaudius császár feltartóztatja a barbárság áradatát : Dácia elvész a birodalomra nézve : Dacia Ripensis keletkezése : góthok szövetsége Aurelianus császárral : a császárok a vándornépeket ide-oda telepítgetik : Karus és Diokletianus a nyugtalan góthokat megfenyítik : a jászok ereje megfogyatkozik : vandálok letelepedése és megveretése a Maros mentén : a góthok és jazygok háborúi Konstantinus ellen : megveretésök : a góthok a jazygok földét elhagyják s megzaboláztalnak. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 281-288. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 8. A góthok korszaka. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 289-301. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 8. Kopáncs. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 458-460. (1900)

Szeremlei, Sámuel: [8/1. fejezet] : a hunok az egész keletet felforgatják : a zűrzavarban a jazggok és góthok a rómaiak ellen támadnak : Valens császár Drinápolynál csatát veszt : Gratianus és Theodosius császárok azonban a barbár hadakat megfékezik : haláluk után a góthok elhatalmasodnak s az itt lakó vandalokat is magokhoz kapcsolják : Alarich vidékünkön keresztül nyomul Pannoniába s azt pusztasággá változtatja, majd Stilikó vitézsége daczára Rómát elfoglalja. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 302-309. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 9. A hunok korszaka. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 309-317. (1900)

Szeremlei, Sámuel: 9. Mágocs. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 460-461. (1900)

Szeremlei, Sámuel: [9/1. fejezet] : a hun birodalom súlypontja nem Pannóniában volt hanem a nagy magyar Alföldön, mely földrajzi fekvésénél s természeti sajátságainál fogva e nép szükségeinek és nemzetközi álláspontjának legjobban megfelelt: a jazygok a hunoknak meghódolnak : Roa hun király : Atilla birodalma. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 317-324. (1900)

Szeremlei, Sámuel: [9/2. Átilla székhelye] : Priskós-ék Atilla táborában. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 333-334. (1900)

Szeremlei, Sámuel: [9/2. Átilla székhelye] : a követséget Átilla magához rendeli. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 331-333. (1900)

Szeremlei, Sámuel: [9/2. Átilla székhelye] : az északi út. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 334-347. (1900)

Szeremlei, Sámuel: [9/2. Átilla székhelye] : befejezés. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 358-370. (1900)

Szeremlei, Sámuel: [9/2. Átilla székhelye] : előzmények. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 325-331. (1900)

Szeremlei, Sámuel: [9/2. Átilla székhelye] : megérkezés a székhelyre s ennek mai állapota. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 349-357. (1900)

Szeremlei, Sámuel: [9/2. Átilla székhelye] : ujra [!újra] találkozás Átillával. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 347-349. (1900)

Szeremlei, Sámuel: Előszó. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 3-14. (1900)

Szeremlei, Sámuel: a. A határ vízrajza általában. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 32-43. (1900)

Szeremlei, Sámuel: b. A folyók. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 43-50. (1900)

Szeremlei, Sámuel: c. Az erek és fokok. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 51-82. (1900)

Szeremlei, Sámuel: d. A csatornák. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 82-86. (1900)

Szeremlei, Sámuel: e. A tavak. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (1). pp. 86-117. (1900)

Schrader, Otto: Sprachvergleichung und Urgeschichte : linguistisch-historische Beiträge zur Erforschung des indogermanischen Altertums : II. Teil, 1-2. Abschnitt.

Szeremlei, Samu: 1. [fejezet] : A török és a Fekete ember dulásai e vidéken : Zápolyainak hódolunk, de Ferdinándnak is vannak hivei : Ezek János királyt, mikor városunk felé utazik, megtámadják : Végre is a törökkel szövetkezett János marad ura az alföldnek : Pestyéni Gergely földesur : Az urak egymás jószágait dulják : János hatalma megszilárdul : Jaksics Márk végrendelkezése Csomorkány és Sámson felől : özv. Porkolábné és fiai a nyulszigeti apáczákkal és a csanádi káptalannal Mágocs és Libecz felett versengenek : Jaksics Márk megváltoztatja végrendeletét, melynek azonban unokatestvére, Demeter ellenmond : Verbőczi halasztó itélete Csomorkány, Kutas és Sámson ügyében : Márk ezeket nejének zálogositja el és bocsátja birtokába, kinek számára Úrnépét is megszerzi : Márk halála után rokonai megtámadják az özvegy jogát : Pestényi országbiró itéletileg megfosztja őt és leányait a birtoktól : a Porkoláb fiuk uj adománylevele Mágocs és Libecz birtokáról : János király egyeduralkodása e vidéken : Ebbe Ferdinánd is beleegyezik : 1526-1538. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 3-26. (1907)

Szeremlei, Samu: 10. [fejezet] : A király hazánkból a törököt kiüzi, ez pedig Bécset elfoglalni törekszik : a török vereségei : Bercsényi és Tököli : utóbbik táborozása a délvidéken : Ezt a mozgó hadseregek s különösen a császáriak dulják és nyomorgatják : a tatárok Szentesen : A császáriak Szegedet támadják : Bécsben az alföld visszafoglalására keritik a sort : Szegedről a törököt kiverik : Bercsényit annak kapitányává nevezik ki : Veteráni a tatárokat határunkban megveri : A város a császáriak hatalma alá kerül, de a török és Tököli is adózásra szoritja : A drágaság : Eleségszállitásaink : Mindenfelül zsarolnak, de kivált a németek : Caraffa katonai kormánya alá jutunk : A király katonáit a rablástól tiltja : A város lakosai messze kiterjesztik a határt : a Semseyek földesurasága : A király hatalma mindinkább megerősödik itt : A Csomaközyek Batidán : A dézma felett a váczi püspök és a császáriak összetüznek : A gyulai török pasa is adót követel : A török, a császáriak és Tököli hadjáratai e vidéken : Utóbbiak kegyetlenkedései városunkban : Tököli elhagyja e vidéket : A város Bercsényi védő szárnyaira bízza magát s a pusztákért is neki adózik : Sámson és Fecskés birtokjogát a Semseyek ujra rendezik : A török végső erőfeszitései az alföld megtarthatásáért : e czélból Tökölit is ujra ide rendeli : A császáriak ujabb, iszonyu pusztitásai : A szultán az alföldet Gyulavár élelmezésére szoritja; de ez a császáriaknak szállit eleséget : A török dühöngése e miatt : A lakosság elmenekül a török-határ rablók elől s üresen hagyja a várost : Az egész vidék pusztaságra jut a katonai zsarolások és kegyetlenkedések miatt : a kuruczok szorultsága e vidéken : Gyula várát visszafoglalják a töröktől : 1683-1695. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 167-187. (1907)

Szeremlei, Samu: 11. [fejezet] : A kormány áruba veti a visszafoglalt országrészt s a régi tulajdonosokat igazolásra szolitja fel : Intézkedés Mágocs és Fecskés eladása felől : Dvornikovics püspök keresni kezdi itteni jószágait : A zentai győzelem : A tiszamarosi határőrség : A karlovici béke : Csongrád- és Csanádmegyék visszakapcsoltatnak Magyarországhoz : A kormány intézkedése ezek benépesítése tárgyában : A katonai parancsnokok a nép kimélésére utasittatnak : A szegény jobbágyság tódul e vidékre : Vásárhelyt is ujra megülik : A község megalakul, gyorsan növekedik s Bercsényivel egyezkedik a taksára : Ez a külföldi pénzeket kitiltja a forgalomból : A megszállott puszták : A csanádi és váci püspökök itteni javaikat elfoglalják, ezeket betelepiteni és a vármegyét helyreállitani iparkodnak : Az uj szerzeményi bizottság és a kincstári ispánság korlátolják a püspöki foglalásokat : A katonai garázdálkodások megszünnek : Bercsényi a felkelést szítja : A kormány a várost Schlicknek adja el : Ennek következtetében összeirást készitenek s az adománylevelet is kiállitják róla : Schlick átveszi a várost : Ezt azonban időközben tévedéséből a Német Lovagrendnek is eladják : Ez is felesketteti a várost a maga hűségére : Az ujszerzeményi bizottság a pusztának nagyobb részét a déznával együtt a csanádi püspöknek engedi át : A Rákóczy forradalom kitörése : A rácok a vidéket dulják, de városunkat kimélik : Rákóczy megfenyitésökre Bottyánt rendeli ki, a délvidék oltalmát pedig Károlyira bizza : A város a felkelést támogatja, de a császáriakkal is jó lábon áll : Bercsényi rendelkezése Csongrádmegye hadi jutaléka felül : A forradalmi és a császári hadműveletek vidékünkön : Károlyi a városból a gyevi révet őrizteti : Városunk a szomszéd községek népét kitelepítik : Schlick hazatérésre és a császár hüségére inti a lakosságot : A város Rabutint élelmezi, Tótkomlós pedig a kuruc tábornak szolgál : Bercsényi megszámoltatja a várost s ennek taksáját felemeli : A várostés vidékét Csajághy kurucai védik : Eleség-szállitás Rákóczy főseregének : A kurucok garázdálkodása a városban : ennek hirszolgáltatásai a felkelőség részére : a Hadjárat a nagy hideg és pestis miatt megakad : Bottyán meglakoltatja az ellenünk törő rácokat, majd hirtelen elhal : 1693-1790. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 188-215. (1907)

Szeremlei, Samu: 12. [fejezet] : Bercsényi a várost haszonbérbe adja Károlyinak : Ez Halász Péter által behajtja a hátralékot, enged a taksából s pártfogásába veszi a várost : Ujabb szállitások a szolnoki vár s a kurucok részére : A császáriak is körülfogják a várost, Tököli rác vezér pedig megrabolja : Károlyi megköti a sztamári békét s megtartja csongrádi uradalmát : Schlick is ragaszkodik földesuri jogaihoz s védi a várost a katonai terheltetések ellen : A város a püspöki dézmát bérbe veszi : A város a szegedi katonai hatóság és kincstári ispánság kormánya alatt : Schlick a mártélyi foglalást megakadályozza : A város gyarpodik s tornyot épit : A céhek alakulása : Pap Gy. biró Károlyi földesuraságát támogatja : Adózunk mind a két urnak : A Viczmándyak Körtvélyest eladják : Nádasdy csanádi püspök kézhez veszi itteni javait s ezek egy részét a városnak bérbeadja : Bécsben a vármegye visszakapcsolását s szervezését hátráltatják : Adóösszeirást rendeznek : A birák panaszkodnak ez ellen s megeléglik a kétfelé való fizetést : Schlick eltiltja a várost a Károlyinak való-fizetéstől : Ez karhatalommal veszi be rajta követelését : Herbeville oltalomlevele a városnak : A város szállitásai a török háboruban Jenő herceg részére : A város Károlyi földesurasága ellen Bécsben panaszt emel : Károlyi a város előtt bizonyitgatja a maga jogait : Schlick emeli a taksát, egyszersmind a bárosnak ajánlatot tesz, hogy váltsa meg magát a jobbágyság alól : Károlyi tüntet loyalitásával : A birák titkon neki is fizetnek : A lakosság e miatt nyilt lázadásban tör ki s kezd szétoszolni : A dézma haszonbérletétől megfoszlatik : A csanádi püspök határunk nagyobb részét a várossal együtt magának követeli s ezt visszaakarja kapcsoltatni Csanádmegyéhez : Althan váci püspök szintén magának követeli Csongrádmegyét, Szegedet, Vásárhelyt s ennek kikapcsolása ellen óvást emel : A város földesurainak támogatása mellett uj templomot épit : A lakosság ujra fellázad a Károlyinak való adózás ellen s biráit börtönre hányja : Schlick katonai erőt rendel Károlyi követelései ellen a város oltalmára : Ez végre tudatja Károlyival, hogy neki többet fizetni nem fog : Károlyit Bécsből is eltiltják a város adóztatásától : 1709-1720. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 216-236. (1907)

Szeremlei, Samu: 13. [fejezet] : Károlyi Pálfy utján követeli magának a várost : Ez elutasitja s a város megvételét ajánlja : Schlickkel az alkudozás megkezdődik : A váci püspök óvást tesz a város templomépítése ellen : Schlick és Károlyi segitik abban : Pap Gy. biztatja Károlyit a megvételre : Ennek neje ellenzi azt : Maga a király jár közbe, de Schlick készfizetést követel : Károlyi kölcsönt vesz fel s csongrádmegyei uradalomra megköti az alkut : Csöndességre és hüségre inti a várost és belenyugvásra nejét : Jasztrabskyt és Pap Györgyöt küldi a városba : Ez biztositékot követel régi szabadsága felől, nem vállal jobbágyi szolgálatot, megegyezik vele a taksára s a p. dézmához ragaszkodik : Károlyi megbántódása a király és az országgyülés által : A vallásszabadsággal megnyeri magának a lelkeket : A király, ámbár az adásvétel jogosságához kétségek férnek, kiadja az adománylevelet : Ennek tartalma : Pénzhiány a kincstárnál és Károlyinál : Utóbbiknak a város is segitségére megy : Károlyi vásárjogot szerez a városnak, kiadja a templom szabadalomlevelét s a várost Széplaky tisztségére bizza : Pap György mellőztetése : Károlyi ismételt izben beiktattatja magát az uradalomba, minek többen ellene mondanak : Károlyi a város pusztáihoz igyekszik jogot szerezni, de mindenfelől utját állják : A jogvédelemről gondoskodik s különösen készül a Német Rend ellen : Akadályok Bécsben : A Rend egyezkedési ajánlata : Károlyi végre elfogadja azt s kifizeti a Rendet : Kiegyezés Harruckern-nel és a csanádi püspökkel : A b. Zayak keresete : A lakosság nem akar a jobbágyi állapothoz szokni : Izgatják és szétoszolni készül : Károlyi emeli a taksát s lassanként földesuri haszonvételéhez és hatalmához szoktatja a lakosságot, melynek a pusztákat használatában hagyja : A város templomot és iskolát épit : Károlyi pátriárkhális viszonyt tart vele, de mindig több-több terhet ró rá : Készül a külországi háboruhoz : A Pero-féle lázadás kezdete : Matulai ismertetése : A nép nyiltan beszél a fölkelésről s ezzel rokonszenvez : Károlyi hadi készületeit félremagyarázza : A lázadás kitörése s elfojtása : A lakoltatás : A város ettől megmenekszik : 1721-1736. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 237-267. (1907)

Szeremlei, Samu: 14. [fejezet] : Károlyi a várost zálogba akarja vetni : Kiegyezik a makai határra a csanádi püspökkel : A birák az elzálogositás ellen : Eleségszolgáltatás a török háborura : A pestis kitörése : A helytartónács [!helytartótanács], a vármegyék és Szeged intézkedései : Biráink az óvintézkedéseket elhanyagolják : A pestis Ujutcán föllép : Az alispán rendelkezései a ragály korlátozása tárgyában : A lakosság ezek ellen fellázad : Károlyi Ferencet királyi biztosnak nevezik ki : Az ellenszegülés megtörése : A helytartótanács intézkedései a városra nézve : A hadi szállitásokra szoritják a lakosságot : A város költségei a pestis alkalmából : Ennek megszűnése : Az eleségszállitások és fuvarszolgáltatások kimutatása : Neipperg tábornok oltalomlevelet ad a városnak : A magvaszakadtak hagyatéka felett Károlyi Sándorral a város meghasonlik : A megye beavatkozása : A taksa ötezer forintra emeltetik : Megdöbbenés városszerte és kiegyezés a földesuri haszonvételekre : Az uradalmat Károlyi Ferenc veszi át, ujabb egyezség köttetik 5500 Frt mellett : Az osztrák örökösödési háború hatása városunkra : Ezt a Károlyi ezred hadfogadó helyévé teszik : A vásárhelyiek a cibakházi katonai lázadást elfojtják : Károlyi Sándor halála : Althan püspök látogatása s óvása a ref. templom ellen : Orosháza és Komlós megtelepitése miatt a lakosság károsul : Összeütközések a határok bizonytalansága következtében : Ezek törvényes uton kitüzetnek : A Török-Czeglédi-féle versengés : A város a nemesek letelepedése ellen : Zavargás az "örökös jobbágyság" miatt : A város a földesuri haszonvételekre ujabb alkut köt s biztositja a "taksás jobbágyságot" Károlyi a várost a kath. templom épitésére szólitja fel : Erőszakoskodás a vesztőhelyen a varát ellen : A gróf biztosító levelet ád a városnak a ref. vallás gyakorlására, a város viszont költséget ajánl a kath. templom épitésére : A reformátusokat Algyőről kiüldözik s ezek nálunk telepednek le : 1737-1752. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 268-294. (1907)

Szeremlei, Samu: 15. [fejezet] : A túri egyházi botrány : Törő gondnok és Pető Ferenc szövetkeznek : Utóbbik Törökországban konspirál és itthon összeesküvőket toboroz : Rákóczy, Bercsényi és a kurucság emlékei : Országos elégületlenség : Bujdosó és Jenei izgatásai : Halász Zsigmond és Vértesi szentandrási biró : Törő és Pető fegyverfogásra megegyeznek : Halasról az összeesküvést felfedezik : Ennek terve : Petőt az indulás percében elhagyja bátorsága : A felkelők Tárra vonulnak Kőrösi és Becsei vezérlete alatt : Utóbbit azonnal elfogják : Törő visszahuzódik : Jenei menekül : A felkelők Túrkevén elfogatnak s Szolnokra és Vásárhelyre kisértetnek : Az udvari kamara első értesülései : A csongrádi és hevesi alispánok, Károlyi Ferenc és Barkóczi püspök jelentései : A szolnoki sókamara és Szeged város tudositásai : Az udvari kamara katonai erőt küld ki : A királynő külön törvényszéket rendel : A foglyok Budára vitetnek és velük együtt a birák is : Károlyi is kompromittálva volt : Buzgólkodása Halász és Vértesi nyomozásában : A debreceni álhirek : Batthyány nádor józan felfogása : Szaplonczai és a vásárhelyi lelkészek is gyanu alatt : A foglyok vallomásai : Ujabb elfogatások : Szőnyi lelkész verses munkája a város mentségére : Az udvar az értelmi főszerző után nyomoztat : Kath. propaganda a foglyok között : Báthori főbiró hitehagyása : Az itéletés a végrehajtás : A királynő annak a városra vonatkozó részét enyhiti : Kaszárnya épitést rónak rá : Jutalmazások : A lakosság fél a kaszárnyaépitéstől : Szaplonczai, Szőnyi és a vármegye közremüködése a város felmentése érdekében : Küldöttség a királynőhöz : A kancellár Károlyi közbenjárását ajánlja : A várost megakarják fizettetni : Károlyi elszánja magát a közbenjárásra : Tanácsokat ád s lépéseket tesz a megyénél, nádornál stb. : A helytartótanács és a királynő nem engednek s a makacs város ellen vizsgálatot rendelnek : Szabadulás a büntetéstől : 1753-1753. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 295-323. (1907)

Szeremlei, Samu: 16. [fejezet] : Új úrbéri rendeletet adnak ki, mellyel a jobbágyok terheit sú­lyosbítják : Azok visszautasítják a rendeletet s vetetlenül hagyják a földeket : A bírák a vármegye és Károlyi Antalné közbenjárását kérik, Ferenc gróf pirongatja őket : Ezek a kath. templom költségeire s egyéb, a jobbágyságra hárított terhekre utalnak : A papok közbenjárnak : Végre engedett a földesúr : Ennek hasznai az új úrbéri rende­letből : A városba kath.ok és lutheránusok telepíttetnek : A ref. egyház kivonja magát a város kormányzása alól : A váci püspök egyházlátogatása : A lakosság kath. tem­plom építésre szorittaik : A kath. szertartások kormányi hatalommal terjesztetnek : Városháza építtetik : A nép elégedetlen Báthorival s ezt a bíróságból kihagyja : Az uraság törvénybíróvá teszi : Panaszok az uradalmi tisztek ellen : 1756—1768. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 324-342. (1907)

Szeremlei, Samu: 17. [fejezet] : Mária Terézia rendezi a jobbágyság sanyaru helyzetét : A város zúgolódik az úrbéri szabályozás miatt : A nyomtatott urbáriumnak nem hisznek : Az ügy a vármegyén : Ár­víz : A város méltatlan eljárása Szőnyi Benjámin ellenében : Per a Zayakkal a város birtokáért : A Károlyiak ezért fizetnek : A város panaszt emel a földesurak ellen : Andrási királyi biztos : A királynő jóakaratú rendelete : A város urbáriuma elkészül : Ennek tartalma : A földesúr és a város elégedetlensége : Zavargások a földmérésnél : Általános békétlenség : A lázongók követeket küldenek Bécsbe : Ezek a szédelgő Páriz-Pápai befolyása alatt a népet az "igazi urbáriom"-mal még jobban félrevezetik : A lakosság új urbáriumot követel : A vármegye tisztviselői képtelenek a lázongást elfojtani : Teljes anárkhia : A tanács közbelépésére Andrási a népet kihallgatja, a vezéreket pedig elfogatja : A birák magok sincsenek az új renddel megelégedve, Andrási a panaszokat a megyéhez utasítja : Károlyi a kancellárnak ir : A lázadás vezéreit börtönre és száműzetésre ítélik : A város Andrási közbenjárása mellett egyezkedik földesurával : A helytartótanács rendelete az egyezség tárgyában : A megye elégedetlensége : Ujabb szerződés a megye helybenhagyásával : A jobbágyok pa­naszára végre a királynő kedvezőleg intézi el az urbárium ügyét : Telepítések a Lóger és Lakhat városrészekbe : 1768—1778. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 343-375. (1907)

Szeremlei, Samu: 18. [fejezet] : A Básthyak pere Károlyi ellen : Az ügyet egyezség utján intézik el : A helytartótanács és a városi tisztviselők a ref. egyház ellen támadnak : Az uradalom a csatorna tervével kudarcot vall : A város a robotmegváltással csak nehezen barátkozik meg : A jobbágyi szolgáltatásokat nem akarja végezni a lakosság : Török háboru : Városunk újon­cokkal és élelmiszerékkel segíti az uralkodót : Rendetlen­ségek és hiányok a szállításoknál : Gazdáink jóléte : Kaszap nemeslelküsége és gazdagsága : Az 1790-iki szükség s a következő évi bőség : A jobbágyság ugarföldeket kér : A bordézmánál behozott újítás miatt a város zúgolódik, de a helytarlótanács a földesúrnak ad igazat : Az uraság az uj templomnak nem ad telket : Zavarok a biróválasztásnál : Károlyi József jóindulata a város irányában : Az új földesúr egyezséget köt a Viczmándyakkal : Három terméketlen év : A város intézkedései a segélyezés ügyében : Az uj templom épitésének folytatása : A francia háború hadi szükségleteinek szolgáltatása a lakosság részéről : 1778—1796. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 376-404. (1907)

Szeremlei, Samu: 19. [fejezet] : Botrány a János szobor megcsonkitása miatt : A ref. egy­házi elöljárók gyanúba vétetnek : Az itélet : Inséges évek : Bankócédulák behozatala : Francia háború terhei : Hamis hiresztelések a város hűségtelensége felől : Ujabb hadi segély, nagy drágaság : A kisutcai nagy tűz : A segélyezés : Tolvajságok elharapódzása : A pénzérték csökkentés : A vármegye elégedetlenségben tör ki : Ferenc császár meginti : Ujabb ínség, a tisztviselők nyomora, adóemelés, zúgolódás : A földesúr jótéteményei : Az uj­városi földbérlet : A nagy fergeteg : Nagy árviz : In­ség, oláhok letelepedése : A francia háborúban részt vett katonák haza bocsátása, Simonyi ezredes : A földes­uraság a lelkészektől megtagadja a földet, a várostól meg­vonja a dézmabérletet, s szerfelett terheli a közönséget : A dézmaper : A megyénél nem találnak támogatásra, a helytartótanácsnál sem : Kereset a földesúri jogtalan terheltetések ellen : A vármegye igazságszolgáltatása : Kiengesztelődés az urasággal : 1797—1816. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 405-430. (1907)

Szeremlei, Samu: 2. [fejezet] : Szulejmán a tiszántuli tartományt János-Zsigmondnak ajándékozza : A Körös-Maros köze kormányzója Fráter György püspök lesz, tényleg azonban a török csapatok özönlik el : Hivatalosan hol Magyarországhoz, hol Erdélyhez számitják : A Jaksics uradalmakon Fráter és Petrovics kapkodnak : A török e vidéket hadi és közigazgatási tekintetben szervezi : Csak Gyula vára áll még, honnét zsarolják vidékünket : Vásárhely a Pestyéni örökösöknek adományoztatik, tényleg azonban a defterbe beiratik, ezzel a Szultán birodalmába bekebeleztetik s járási székhelylyé tétetik : Mindamellett Körtvélyes és zsolt, nemkülönben Vásárhely, Rárós és Rétkopáncs birtoka felett a Parlagi és Zeleméri, - továbbá a Pestyéni, Móré és Losonczy családok törvénykeznek : Egyidejüleg Izabella is kormányhatalmat gyakorol itt : A bátori egyezség által Magyarhonhoz kapcsoltatunk : Fráter ujabb kisérlete a Jaksics uradalmak elnyerése tárgyában : a bátori egyezség a törököt felbősziti : Szeged veszedelme : Vármegyénket harcz dulja : a birtokos nemesség elmenekül : a vármegye feloszlik : a közigazgatás megmaradt szervei : a káptalani és püspöki jószágok közprédára jutnak : a földesurak a távolban is biztosítják itteni jogaikat : Móré Kata, a Pestyéniek és Losonczy István, ki mielőtt hősi halált halna, leányaira örökitteti Vásárhelyt : Községeink állapota ez időben : Egyetlen erősségünk Gyula vára, mely a királyi, földesuri és püspöki adókat behajtja s melynek tartozékaivá tétetünk : a birtokos nemesség ez ellen fellázad : a király a hütlenek javait s a gazdátlan birtokokat el ajándékozgatja ágocsy G.P.-Kutast, Ujvárost és Mágocsot, Olcsárovics Csomorkányt és Tótkutast nyerik - Csomorkány, Földvár és Fecskés urai : Osztály a Jaksics örökösök közt - Sámson és T.-Kutas Dóczynénak esik : a tiszántuli urak elszakadnak a királytól és Erdéllyel egyesülnek : 1539-1556. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 27-48. (1907)

Szeremlei, Samu: 20. [fejezet] : Panaszok orvoslása az igazságkeresők utján : A négyszeri szántás behozatala és a robotváltság korlátozása : Rákos a községi számadások megvizsgálását kívánja s kikel a város­házi gazdálkodás ellen : Zavargás a birótételkor : Rákost elfogják és kitiltják a városból : A helytartótanács a panaszkodóknak ád igazat : Rákost újra elfogják és megcsapják : Nagy drágaság : A nép a bírák ellen fellázad s kedve szerinti elöljárókat választ : A kancellária a szántás és jövet-menet perben a lakosság javára dönt : A lakosság Budára és Bécsbe Dus Istvánt küldi fel panaszaival : A vármegye az urasági tiszteknek kedvez : A király rendel­kezik a községi számadások megvizsgálása, a választások, Berezeg Ferenc s a foglyok szabadon bocsátása tárgyában : A vármegyén húzzák-halasztják az ügyet : Rákos és Dus a szentesiekkel ismét Bécsbe utaznak : Lánczyt kérik kor­mánybiztosnak : A vármegye megvizsgálja és elintézi a panaszokat s a számadásokat is megvizsgáltatja : A fölségkérvény elintézése is rábizatik : Az igazságkeresők kétségbe vonják a királyi leirat igazi eredetét : A helytartótanács újabb vizsgálatot rendel : Rákos és Dus ismét kihallgatáson a királynál s a jobbágyság nagy elnyomatása, saját üldöztetésök és Berezeg felöl panaszt tesznek : Itthon börtönbe vettetnek : A város viszálya az uradalmi lisztekkel : Kristó és Nagy György a fölséghez utaznak, de Pesten letartóztattatnak : A megye hanyagsága s a lakosság újabb sérelmei : Az igazságkeresők a tanácscsal egyetértve a legelő és robotügyben újabb panaszokat terjesztenek fel, a nép követeli a foglyok szabadon bocsátását : Katona fogdosás : A higgadtabb elemek felülkerekednek : A tanács gyarló­sága : Feladja a küzdelmet : Az igazságkeresők jellemzése : 1816—1822. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 431-454. (1907)

Szeremlei, Samu: 21. [fejezet] : Ferdinánd kir. herceg a városban : Árviz : Csók Mózes jegyző : Az uradalom jótékonysága : Viszály a réti ki­lenced és a legeltetés miatt : A tarjáni tűzvész és segélye­zések : A tolvajokat Berhidai megfékezi : Pereskedés az urasággal az árvagyámság, a szállási szőllők és a korcsmák bérlete miatt : Ferdinánd kir. herceg újabb látogatása : Örökváltsági tárgyalások : A református egyház kultúrtörekvései : Orkánok, jégeső, drágaság és a tabáni tűz­vész : Az újraépítés szabályozási terve Uj városháza : Az erzsébeti hóesés, árvíz és szűk esztendő : A nagy kolera föllépése : Óvóintézkedések : Babarczy alispán : A köz-rémület : Vacsi Albert főbíró : A betegekkel és holtakkal való elbánás : Katonafogdosás : A szőllőskertek és a hosszú-ut pere : B. Orczy királyi biztos : A szegedi hetelés megszüntetése : A kisutcai nagy tűzvész, a szabályozási el­járás : Újabb ínség és drágaság : 1822—1836. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 455-489. (1907)

Szeremlei, Samu: 22. [fejezet] : Mozgalom az úrbéri földek ügyében : A zsellérek követe­lései az urasággal szemben : Némelyek a királytői kérik a törvény megmagyarázását s legelői és egyéb panaszaik orvos­lását : A helytartótanács és a vármegye az uradalmat utasítják a visszatartott földek kiosztására : Gosztonyi Sándor ügyész és Klauzál Gábor megyei küld. elnök : A lakosság nem bízik a tisztviselőkben : A vármegye a helytartó­tanácstól a törvény magyarázatát kivonja : A helytartó­tanács ezt megteszi : Az elégületlenek szaporodnak, a vá­rosi tisztújításon győznek, a nép nyomorának enyhítéséért esedezik : A maradvány földek kiosztatnak : A nép a tanácsba nyomul, ez kibővíti magát. Elégedetlenség a föld­osztással : Nagy A. János : Az uradalom szertelen köve­telései és túlkapásai : A helytartótanács és József nádor a város pártjára kelnek : Tárgyalás Horváth Lászlóval és Szabó Lászlóval a legelő elkülönítés tárgyában : Klauzál a várost egyezkedésre inti : A Török és Szilágyi nemzetségek követelései a határból : A lakosság a bírák ellen zúgolódik, s az örökváltságot kívánja : A helytartótanács a vármegyét a város birtokjogait és úrbéri viszonyait tárgyazó régi iratok kiadására utasítja : Az ellenzék győzelme a megyén s a Károlyiak visszavonulása : Képtelen és zavaros kívánal­mak : A vármegye a helytartótanácsi rendeletet félreteszi : A város és uraság perei a korcsmák, a szakmányszántás és a legelői juhszinek ügyében : A király beavatkozása : A legelő elkülönítési egyezkedés meghiúsulása : A megye ez ügynél ellenszegül a helytartótanácsnak : A város ország­gyűlés elé viszi a legelőügyet : A király a földesurak párt­jára kél s a várost az erőszaktól eltiltja : Az ügyet per útjára terelik : A város az úriszéken a pert elveszti, a vár­megye ez ítéletet megsemmisíti : Küldöttség a királyhoz : A város örökváltsági újabb kísérlete s ennek meghiusúlta : Bene József főispáni helytartó : A korcsmapert a város megnyeri 1836—1845. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 490-524. (1907)

Szeremlei, Samu: 23. [fejezet] : Az árviz és a város küzdelme ez ellen : A pusztulás és az óvóintézkedések : A megye a Tisza szabályozását sür­geti : A sártói töltés helyreállítása : A város hanyag­ságát Basa Lajos szolgabíró megtöri : Inség és közsegélyek : A város kultúrintézményeket követel a földesuraságtól : hiába : Az elszaporodott tolvajok ellen rögtön-biróságot állítanak : A legelő elkülönítési per folytatása s egyezséggel való befejezése : 1845—1847. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 525-544. (1907)

Szeremlei, Samu: 3. [fejezet] : Fecskés, Vásárhely, Csomorkány, Ujváros, Mágocs, Derekegyháza, Rárós és Kopáncs uj urai : Vásárhelyhez Zay, Liszthy és Viczmándy szereznek jogot : a gyulai vártisztek hatósága és követelései nálunk : Községeink és földesuraink az adóösszeirások szerint : Csulai Kende Péter, Szokoli Gy. és Varkocs T. követeléseik : Miksa ujabb adományozásai Csomorkány, Sámson és Kutas tárgyában : Telegdy I. összeírása : Kerecsényi ujabb zsarolásai : Miksa Tiszántult elfoglalja János-Zsigmondtól, kinek oltalmára Hasszán, majd maga Szulejmán császár jönnek : Utóbbik a Körös-Maros közét János-Zs.-nak vissza adja s Gyula vára ellen Petrev pasát küldi : a birtokos nemesség ismét elmenekül : a királyi vezérek az utba eső vidék előzetes elpusztitását rendelik : Kerecsényi és Mágocsy várkapitányok ezt ellenzik : az előnyomuló tatárok Szőllősön elsánczolják táborukat : s innét kiindulva dulják fel és öldösik a vidéket : iszonyu kegyetlenségeik alatt városunk és falvaink is megsemmisülnek - Gyula vára török kézre jut : 1556-1566. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 49-65. (1907)

Szeremlei, Samu: 4. [fejezet] : A török alatt községeink ujra felélednek és gyarapodnak : A város nagyobb és nagyobb bérleti összegekért birja azokat : Aztán török bérlők kezére jutunk : a püspökök is dézmát szednek : a Móré-féle birtokokat a király Zay és társainak adományozza : Cs. Kende P. és Mágocsy Gáspár Vásárhely, Kéktórárós és R. kopáncs ügyében óvást tesznek : Miksa király az erdélyi fejedelmet a tiszai részekből kiszorítja, de az anyaország nem csatolta vissza magához, csak földesuraink utján maradt fen a kapcsolat : a Losonczy lányok felujítják jogaikat a városhoz : Mágocsy G. Ujvárost és P.kutast birja : Mosóczy püspök dézmálása : Városunk és községeink ismét pusztulásra jutnak : a kóbor katonák és hajduk zsarolásai : ez utóbbiak állandó réme az országnak, de minden párt szemében szükséges rosszak : 1568-1592. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 66-77. (1907)

Szeremlei, Samu: 5. [fejezet] : Gorsa és Batida a Barcsay kezén : Szinán nagyvezér : a krimi tatárok és a szultán serege pusztitva vonulnak át vidékünkön : Báthory Zs. fejedelem Rudolffal szövetkezik : A ráczok és hajduk dulásai : Harcz e vidéken, Csanád, Makó, Temesvár alatt : Szeged Lippa magyar kézre jutnak : Temesvár oltalmára s az alvidék elpusztítására a tatárok ide visszarendeltetnek : Nyáry Pál Vásárhelyt birtokba veszi : Csomorkány, Férged, Tótkutas, Szőllős, Fecskés, P.kutas, Gorsa végkép elpusztíttatnak : Az erdélyi fennhatóság e vidéken helyre áll : A fejedelmek adományozásai miatt az országgyűléseken panaszkodnak : Rudolf király Férgedet, Makót Szokoli Péternek adja a Losonczy-uradalmakat pedig Forgács Zsigmondnak : Vásárhelyt magána tartja fenn : Tényleges birtokos a török : Rácz Márton hajdui dulják a várost : a hajduk további ismertetése : Teljes felfordultság e vidéken : Bocskay fölkelése : Erdélyhez kapcsoltatunk : 1593-1608. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 78-91. (1907)

Szeremlei, Samu: 6. [fejezet] : A török ereje meggyöngül a végbeli csapatok portyázásai szaporodnak : Vásárhelyt Várday Kata cserébe adja Lugosynak nagymadai birtokaiért : az erdélyi fejedelmek a hajdú vitézeknek kedveznek s Batidát Cserepesnek, Férgedet Kovácsnak ajándékozzák : Viczmándy Kristóf Szentkirályról és Rárósról jövedelemet huz, az óbudai apáczák Veresegyházát és Derekegyházát követelik : Móricz Márton mágocshoz tart igényt : Bethlen Gábor Vásárhelyt a lippai adózástól felmenti s a hajdúk ellenében Mehemet paas oltalmára bizza : ez megfenyegeti a hajdúkat : Lippa török kézre jut : Makó, Szeged, Vásárhely visszatérnek a magyar király kormánya alá : utóbbiak panaszai Bercsényi Imre és a csanádi püspök ellen : Mehemet a vásárhelyiek sérelmei miatt panaszt emel Bethlen előtt : Bercsényi és a többi földesurak sulyos helyzete : Bethlen ujabb adományozásai Batidáról, Pana s Kovászdiról : Móriczot megfosztja javaitól : A vásárhelyieket a váczi dézma alól akarja mentesiteni : a vidék a nagykárolyi értekezleten tisztáztatni akarja, hogy melyik állam kötelékéhez tartozik? Kovács és Szénási hajdutisztek foglalásai : Móricz ujabb szerzeményei : a váczi és csanádi püspök dézmaszedési joga Csongrád megye területén : Ennek népességi viszonyai : a magyar királyi és földesuri befolyás erősbül : A város az utazó katonacsapatoktól szenved : A vidék nyomora és a város elpusztulása : Bethlen háboruja II. Ferdinánd ellen : Dallos püspök a vásárhelyiek dézmájáról : a város gyarapodása : Győrfy J. joga Körtvélyes, Solt, Mágocs, Kétlebecz, Veresegyház, Barcz és Leng irányában : Móricz birtoklásáról erdélyi vizsgálat : a Rákóczyak joga a Mágocsy-féle birtokhoz : a Cserepesyek Batidáról ujabb adománylevelet nyernek : a csongrádmegyei községek lassu fejlödése : 1608-1634. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 92-112. (1907)

Szeremlei, Samu: 7. [fejezet] : A magyarhoni kormány befolyása vidékünkön mindinkább erősbül : Bercsényi adománylevelet szerez Vásárhelyre, Pereskutasra, Monyorósfecskésre : A régibb tulajdonosok elhallgatnak : A vidék közjogi viszonyai Rákóczy György és vetélytársa, a porta és a magyar királylyal szemben ismét összezavarodnak : A város ujra elpusztul, de csakhamar helyreáll : A végbeli tisztek elfoglalják és védik a várost : Ilosvayné Körtvélyes, Szőllős, Mágocs, Kétlebecz, Leng használata ellen óvást emel : A város Szentkirályt az Őry növérektől megszerzi Keglevich M.tól pedig Mágocsot, Pereskutast, Ujvárost és Körtvélyest bérli : Bercsényiné sérelmével : A vásárhelyiek és makaiak gyülölködése a szomszéd rácz telepesek ellen : Ali bég e miatt panaszt tesz : Turóczy, Jakucs és Csanády Csomorkányt és Fecskést kapják : Széll Mihály Batidát, Csárpát, Derekegyházát, Gorsát, Fecskést, Mártélyt, Szőllőst veszi birtokába : Kerekes János Batida és Gorsára, K. Kis Péter és András Fecskés s Orosháza, D. Erdélyi G. Férgedre, a Kereszegi kisek szintén Férgedre erdélyi, Kovács, Zólyomi, Török Bálint Fecskésre, Lelére, Csárpára, Tótkutas és Pereskutasra magyarhoni adományt kapnak : A török tiltakozása : Szentesi harc s a vidék elpusztulása : A korona befolyása növekszik : Csongrádmegye Heveshez csatoltatik : Vásárhely Csongrádmegye kötelékébe lép, de Borsod is magáénak követeli : Visszakapcsoltatás Borsodhoz s adózás a magyar királynak : 1635-1649. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 113-132. (1907)

Szeremlei, Samu: 8. [fejezet] : A nemesek foglalásai s a hajdúk zsarolásai : Vásárhely Borsodmegye előtt tesz panaszt : a Bercsényiek hirnevének alászállása : Bercsényi Miklós Vásárhelyt zálogba adja : azt Ráróssal, Szenterzsébettel, Szentalberttel és Kéklópusztával együtt Pap János foglalja el : Hegyesyné is számot tart Vásárhelyre : Széll M,, Török B., Széky P., Hatvani és Keglevich birtokszerzéseik : Balassa Imre, Batida ura ellen, Makripodáry püspök óvást tesz : A végházak őrsége továbbra is az alföldre jár rabolni : Itt minden törvényes rend felbomlik : A véghelyek fizetetlensége és rablásoktól eltiltása : A délvidék megyéi egymással szövetkezve a jobbágyságot fegyverzik fel : Kende Gábor zsarolásai Vásárhelyen és egyébütt : A török előnyomulása e vidéken : A vasvári béke után a magyar katonai rablások ismét megkezdődnek városunkban is : Borsodmegye ezeket a kassai országgyülésen panaszolja el : a város Wesselényi nádorhoz fordul orvoslatért, aki a fosztogatásokat keményen eltiltja : A város terjeszkedése : Elfoglalja Szentalbert, Szenterzsébet, Rárós, Igló, Tótkutas, Szenttornya pusztákat, mi ellen Török B., Széll M. és Pálfy püspök óvást tesznek : Utóbbik visszaköveteli a püspökség régi birtokait s az uj földesurak bitorlásai ellen védekezik : A város Soltot, Kéklóráróst, Rétkopáncsot használja : Viczmándy e miatt tiltakozik és fenyegetődzik : Makripodáry püspök is ujra követeli itteni régi jószágait s Pereskutast és Mágocsot, a csanádi püspök javait, magának adományoztatja : A város Sámsont, Tótkutast, Körtvélyest, Férgedet és Tömpöst, Fecskést, Csomorkányt, Orosházát birja : Bercsényi M. Széll Miklósra bizza itteni jószágait : de ezekhez most mások tartanak igényt : a Básthyak, Csanádyak és Lórántfy Zsuzsánna Csomorkányhoz és Fecskéshez szereznek jogot : Dobóczy és Széll M. Gorsát, Széky P. Derekegyházát, Szőllősy Sámsont, Tótkutast, Körtvélyest, Hatvani Soltot, Keglevich Algyőt és Mindszentet birják : 1650-1666. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 133-149. (1907)

Szeremlei, Samu: 9. [fejezet] : Básthyné óvása a város terjeszkedése ellen : Bercsényi a Vajér-melléki perben Básthyné hatalmaskodását megtorolja : Hasonlóan jár el Rárós ügyben Pap János ellen : Földvárt, Orosházát és Ráczkevit a királytól fölkéri : Csanády J. óvása Csomorkány tárgyában : Bonyodalom Mártély birtoka felett Balajthy, Zichy és az Eszerházyak miatt : Szokoli G. a várost és tartozékait a pálos szerzeteseknek majd Dévényi Ferencznek adja el : A végbeli katonák kirabolják az alföldet : Spankau és a vármegyék intézkedései ez ellen : Bercsényi föllépése a városunkat rabló Cserépy ellen : Borsodmegye erélyes igazságszolgáltatása : Csáky Ferencz is oltalmára kél pusztai földesurainknak : Kaszás István Bercsényi föllépésére számüzetik : a Wesselényi-féle összeesküvés : a kuruczok az alföldre bujdosnak : Pereskutast és Csárpát a csanádi püspök visszakapja : Makó a királynak adózik : Balassa J. fosztogatási Férgeden s vidékén : A földesurak Bercsényi kivételével adót innét már nem huzhatnak : A város zálogba teszi Férgedet, Körtvélyest és Csomorkányt : Utóbbik érdekében a Csanádyak óvást emelnek : Básthy J. a maga csomorkányi, fecskési és orosházi birtokait a vásárhelyieknek adja át : Solt, Rétkopáncs és Batida is ezek birtokában : A város a borsodmegyei adót nem akarja fizetni, miért az panaszt emel ellenünk : a város viszont Borsodmegye ellen panaszkodik : A város foglalásai ellen Janka P. és Szücs Gy. tiltakoznak : A katonai fosztogatások tovább tartanak : ez ellen a farkiak városunkba menekülnek : Balassa J. Férged miatt fenyegetődzik, s Sós Balázst küldi a város megsarczolására : ez Balassa B.nak és Básthy J.nak haszonbért fizet : Tököli J. felkelése : a rabló katonák városunkat és az alföldet elözönlik : Az országgyülés megbélyegzi a rabló végbelieket : az alföld és a város hátat fordit a német kormánynak s Tökölihez pártol : e példát Borsod- Csongrád-megye s Bercsényi M. is követik, : a kurucz országgyülés adónkat leszállitja : 1667-1682. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 150-166. (1907)

Szeremlei, Samu: Előszó : a III-dik kötethez. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 3-6. (1907)

Sitzler, Jakob: III. Melische und Chorische Dichter.

Szeremlei, Samu: 10. Állattenyésztés. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 233-260. (1911)

Szeremlei, Samu: 11. Földmívelés. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 261-281. (1911)

Szeremlei, Samu: 12. Halászat. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 282-294. (1911)

Szeremlei, Samu: 13. Az ipar története általában. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 295-318. (1911)

Szeremlei, Samu: 14. Az egyes iparágak történetei. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 319-395. (1911)

Szeremlei, Samu: 15. Adás-vevés, kereskedelem, mértékek. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 396-411. (1911)

Szeremlei, Samu: 16. Az erkölcs és a fenyíték története. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 412-450. (1911)

Szeremlei, Samu: 2. A határ birtokjogának és területének története. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 25-58. (1911)

Szeremlei, Samu: 3. A belterület története. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 59-81. (1911)

Szeremlei, Samu: 4. A nemzetiségek áramlása : egyes családok beköltözése és származása. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 82-113. (1911)

Szeremlei, Samu: 5. A népesség hullámzása és fejlődése. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 114-132. (1911)

Szeremlei, Samu: 6. A közegészség. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 133-152. (1911)

Szeremlei, Samu: 7. Lakás, építésmód, bútorok. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 153-169. (1911)

Szeremlei, Samu: 8. A viselet és élelmezés. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 170-200. (1911)

Szeremlei, Samu: Vagyoni és kereseti viszonyok : cselédügyek, árak. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (4). pp. 201-232. (1911)

Szeremlei, Samu: 17. Családi élet és szokások. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 451-469. (1913)

Szeremlei, Samu: 18. Hatóságaink. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 470-519. (1913)

Szeremlei, Samu: 19. A város vagyona és jövedelme. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 520-537. (1913)

Szeremlei, Samu: 20. Városi székházak és címerek. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 538-552. (1913)

Szeremlei, Samu: 21. A közterhek. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 553-585. (1913)

Szeremlei, Samu: 22. Katonai ügyek. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 586-597. (1913)

Szeremlei, Samu: 23. A felsőbb oktatás és irodalom története. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 598-620. (1913)

Szeremlei, Samu: 24. Az egyházak és iskolák állapota általában. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 621-632. (1913)

Szeremlei, Samu: [24.]/A : A református egyház és az iskolák története. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 632-655. (1913)

Szeremlei, Samu: [24.]/B : A katholikus egyház és iskolák története. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 656-680. (1913)

Szeremlei, Samu: [24.]/C : Az evang. [!evangelikus] egyház és iskola története. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 680-687. (1913)

Szeremlei, Samu: [24.]/D : A görög-keleti egyház és iskola története. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 687-692. (1913)

Szeremlei, Samu: [24.]/E : A zsidó egyház és iskola története. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 692-695. (1913)

Szeremlei, Samu: [24.]/F : Az unitáriusok nyomai. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 695-697. (1913)

Szeremlei, Samu: 26. Városi, urasági és megyei tiszti névsor : 1455-1848. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 853-864. (1913)

Szeremlei, Samu: 27. Földesuraink : nemzetségi és birtoklási történet : [Ábrahám -]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 865-870. (1913)

Szeremlei, Samu: 27. Földesuraink : nemzetségi és birtoklási története : [Csák -]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 870-877. (1913)

Szeremlei, Samu: 27. Földesuraink : nemzetségi és birtoklási története : [Hagymási -]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 877-898. (1913)

Szeremlei, Samu: 27. Földesuraink : nemzetségi és birtoklási története : [Lábatlani -]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 898-920. (1913)

Szeremlei, Samu: 27. Földesuraink : nemzetségi és birtoklási története : [Pakos -]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 920-937. (1913)

Szeremlei, Samu: 27. Földesuraink : nemzetségi és birtoklási története : [Takács -]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 937-951. (1913)

Szeremlei, Samu: 28. A lakosok családi és történeti jegyzéke : [Abonyi-Ajtai]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 952-957. (1913)

Szeremlei, Samu: 28. A lakosok családi és történeti jegyzéke : [Baader-Bükkösi]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 957-978. (1913)

Szeremlei, Samu: 28. A lakosok családi és történeti jegyzéke : [Bura-Dvorzsák]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 978-995. (1913)

Szeremlei, Samu: 28. A lakosok családi és történeti jegyzéke : [Ebenhard-Füzi]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 995-1008. (1913)

Szeremlei, Samu: 28. A lakosok családi és történeti jegyzéke : [Fülöp-Halasi]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 1008-1018. (1913)

Szeremlei, Samu: 28. A lakosok családi és történeti jegyzéke : [Györki-Kallina]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 1018-1032. (1913)

Szeremlei, Samu: 28. A lakosok családi és történeti jegyzéke : [István-Kluzsik]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 1032-1045. (1913)

Szeremlei, Samu: 28. A lakosok családi és történeti jegyzéke : [Kisfalusi-Lackó]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 1045-1059. (1913)

Szeremlei, Samu: 28. A lakosok családi és történeti jegyzéke : [Kunhegyesi-Magda]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 1059-1066. (1913)

Szeremlei, Samu: 28. A lakosok családi és történeti jegyzéke : [Luresi-Nádas]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 1066-1080. (1913)

Szeremlei, Samu: 28. A lakosok családi és történeti jegyzéke : [Müller-Olai]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 1080-1093. (1913)

Szeremlei, Samu: 28. A lakosok családi és történeti jegyzéke : [Nyizsnyai-Rácskai]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 1093-1110. (1913)

Szeremlei, Samu: 28. A lakosok családi és történeti jegyzéke : [Pruksa-Szabó]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 1110-1125. (1913)

Szeremlei, Samu: 28. A lakosok családi és történeti jegyzéke : [Surányi-Takács]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 1125-1147. (1913)

Szeremlei, Samu: 28. A lakosok családi és történeti jegyzéke : [Szügyi-Zádori]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 1147-1160. (1913)

Szeremlei, Samu: 28. A lakosok családi és történeti jegyzéke : [Tündér-Valsner]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 1160-1169. (1913)

Szeremlei, Samu: 28. A lakosok családi és történeti jegyzéke : [Walther-Vurm]. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 1169-1183. (1913)

Szeremlei, Samu: Barc. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 698-699. (1913)

Szeremlei, Samu: Batida. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 699-706. (1913)

Szeremlei, Samu: Csomorkány. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 709-720. (1913)

Szeremlei, Samu: Csárpa. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 706-709. (1913)

Szeremlei, Samu: Derekegyház. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 720-726. (1913)

Szeremlei, Samu: Erzsébet, vagy Szenterzsébet. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 726-728. (1913)

Szeremlei, Samu: Fecskés, vagy Mogyorósfecskés. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 728-741. (1913)

Szeremlei, Samu: Férged. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 742-751. (1913)

Szeremlei, Samu: Földvár. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 752-756. (1913)

Szeremlei, Samu: Gorzsa. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 757-760. (1913)

Szeremlei, Samu: Igló, vagy Iklód. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 760-762. (1913)

Szeremlei, Samu: Kopáncs, vagy Rétkopáncs. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 762-770. (1913)

Szeremlei, Samu: Korhány. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 770-771. (1913)

Szeremlei, Samu: Kutina. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). p. 778. (1913)

Szeremlei, Samu: Kökényes. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 771-772. (1913)

Szeremlei, Samu: Körtvélyes. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 772-778. (1913)

Szeremlei, Samu: Leng. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). p. 779. (1913)

Szeremlei, Samu: Libec. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 780-781. (1913)

Szeremlei, Samu: Mágocs. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 781-791. (1913)

Szeremlei, Samu: Mártély. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 791-798. (1913)

Szeremlei, Samu: Panád. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 798-799. (1913)

Szeremlei, Samu: Peres (vagy Veres)-Kutas. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 799-808. (1913)

Szeremlei, Samu: Rárós vagy Kéktórárós. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 808-816. (1913)

Szeremlei, Samu: Solt. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 822-825. (1913)

Szeremlei, Samu: Szent-Albert. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). p. 825. (1913)

Szeremlei, Samu: Szent-Erzsébet, Erzsébet alatt, Szent-Király. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 825-829. (1913)

Szeremlei, Samu: Szőllős, vagy Mezőszőllős. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 829-832. (1913)

Szeremlei, Samu: Sámson. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 816-822. (1913)

Szeremlei, Samu: Tótkutas. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 832-839. (1913)

Szeremlei, Samu: Ujváros. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 840-847. (1913)

Szeremlei, Samu: Veresegyház. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 847-852. (1913)

Szeremlei, Samu: Úrnépe. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (5). pp. 839-840. (1913)

Szirbik, Miklós and Eperjesy, Kálmán: Makó várossának közönséges és az abban lévő reformata ekklé'siának különös leírása : Szirbik Miklós prédikátor által 1835/6 eszt.

Szabó, Imre: A makó-mezőkopáncsi templomrom.

Szépe, György: Nyelvpolitika : múlt és jövő.

T

Trumpp, Joseph and Lange, Fritz: A test hibás alakjainak keletkezése és elkerülése : a kerek hát, a gerincoszlop elferdülésének, a magas csipő [!csípő] és magas vállnak, az x és o lábnak, a ludtalpnak stb. keletkezése és elkerülése : orvosoknak, orvosnövendékeknek és laikusoknak. pp. 1-136.

Tatár, Péter: A vitéz Toronyi Tamás, vagy : Vég-Gyula várának története és eleste : kilencz képpel.

Thirring, Gusztáv: Budapest gyermekegészségügyi viszonyai.

Thót, László: Del derecho público de Hungría. pp. 3-14. (1906)

Thót, László: Il diritto penale ungherese. pp. 1-59. (1906)

Thót, László: Die allgemeinen bestimmungen des nicaraguanischen strafrechts. pp. 175-200. (1907)

Thót, László: A harmadik iskola : büntetőjogbölcseleti tanulmány. pp. 1-36. (1907)

Takáts, Lajos: Az apátfalvai nyelvjárás.

Takáts, Lajos: Csanád vezér.

Takács, Viola: A Galois-gráfok pedagógiai alkalmazása.

Takács, Viola: Baranya megyei tanulók tudásstruktúrái.

U

Ulrich, Johann Konrad: Analysis des Brownischen Systems der Heilkunde zur möglichen Übereinkunft darüber.

V

Velten, Karl Jakob: De pomphis : dissertatio inauguralis medica quam consensu et auctoritate gratiosi medicorumordinis in alma literarium universitate Friderica Guilelma ut summi in medicina et chirurgia honores.

Veszprémi, Vilmos: Rájnis és kora : tanulmány.

W

Weber, Johann Rudolf: Gyakorló-könyv a népiskolai énektanításhoz : III-ik füzet. pp. 1-127. (1875)

Winkler, József: A mi dekatholizalt egyetemünk.

Z

Zeissl, Hermann: Compendium der Pathologie und Therapie der primär-syphilitischen und einfach venerischen Krankheiten.

Záray, Ödön: Arad vármegye földirata : népiskolai használatra : "Népiskolai Földirat" című művem kiegészítő része, Arad vármegye uj térképével.

Á

Árva, János: Boszorkányperek Csanádvármegyében.

É

Érfalvy, Lívia: Kosztolányi írásművészete : poétikai monográfia.