Gimnáziumi és szakgimnáziumi tanulók idegennyelv-tanulási eredményessége

Novák Ildikó; Fónai Mihály: Gimnáziumi és szakgimnáziumi tanulók idegennyelv-tanulási eredményessége. In: Iskolakultúra, (30) 6. pp. 16-35. (2020)

Előnézet

Cikk, tanulmány, mű iskolakultura_2020_06_016-035.pdf Letöltés (944kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

A magyar fiatalok nyelvtudásának javítása az elmúlt két évtized fontos oktatáspolitikai célkitűzése, az eredmények azonban nem meggyőzőek, és nagy eltérések mutatkoznak a tanulók nyelvtanulási eredményességében. A kutatások ezen különbségek hátterét számos szempontból vizsgálták és magyarázták, többek közt a motiváció, a nyelvérzék, a tanulási stratégiák, az attitűd és a családi háttér területén mutatkozó eltérésekkel. Kutatásunkkal a társadalmi háttérbeli különbségek nyelvtanulási eredményességre gyakorolt hatásának további feltárására vállalkoztunk. Vizsgáltuk a gimnáziumi és szakgimnáziumi tanulók nyelvtudásának helyzetét objektív és szubjektív szempontból, feltártuk a sikerek mögött meghúzódó háttértényezőket, és elemeztük a nyelvtanulásra ható iskolán kívüli eszközöket és aktorokat. Hipotéziseink szerint a gimnáziumi tanulók idegennyelv-tanulása eredményesebb, mint a szakgimnáziumi tanulóké, az iskolai idegen nyelvi óraszámok nem befolyásolják a tanulók idegen nyelvi eredményességét, és a magasabb végzettségű szülők gyermekei eredményesebbek. Kérdőíves pilotkutatásunkat 2018/19 fordulóján hét debreceni középiskola (négy gimnázium és három szakgimnázium) 105 tanulójának megkérdezésével végeztük el 9–12. évfolyamokon. A vizsgált tanulók 34%-a rendelkezett nyelvvizsgával, de önértékeléssel jelentősen többen számoltak be közép- vagy felsőfokú nyelvtudásról. A tanulók jelentős többsége vallotta magát sikeres nyelvtanulónak, leginkább nyelvvizsga-bizonyítványuk és beszédkészségük miatt. A sikertelenek leginkább a nyelvvizsga hiánya miatt éreztek kudarcot. Eredményeink szerint a sikeres nyelvtanulás korrelál a szülők iskolai végzettségével és a tanulók nyelvtudás fontosságáról alkotott véleményével, de nem áll összefüggésben az idegen nyelv tantárgy heti óraszámával az általános és középiskolában. Nyelvvizsgaszerzési terveiket elsősorban a felsőoktatási bemeneti kötelezettség, saját belső motivációjuk, valamint hazai és külföldi munkavállalási célok motiválták. A nyelvtanulási körülmények a gimnáziumokban kedvezőbbnek mutatkoztak, mint a szakgimnáziumokban.

Dokumentum típusa:	Cikk, tanulmány, mű
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe:	Iskolakultúra
Kötet:	30
Szám:	6
ISSN:	1215-5233
Nyomdász/kiadó:	Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Kiadás, keletkezés helye:	Szeged
Dátum:	2020
Oldalak:	pp. 16-35
Megjegyzések:	Bibliogr.: p. 33-34. ; összefoglalás magyar nyelven
Kulcsszavak:	Idegen nyelv ismerete - középiskola
Kapcsolódó URL:	http://misc.bibl.u-szeged.hu/57244/
A feltöltés ideje:	2020. aug. 07. 10:02
Utolsó módosítás:	2020. aug. 07. 10:07
URI:	http://misc.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/57246

Bővebben:

Tétel nézet