Konfesszió, metanarratív képződmények és megkettőződések Kemény István Kedves Ismeretlen című regényében

Szávai Dorottya: Konfesszió, metanarratív képződmények és megkettőződések Kemény István Kedves Ismeretlen című regényében. In: Iskolakultúra, (23) 9. pp. 89-95. (2013)

[thumbnail of EPA00011_iskolakultura_2013_09_089-095.pdf]
Előnézet
Cikk, tanulmány, mű
EPA00011_iskolakultura_2013_09_089-095.pdf

Letöltés (327kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

Kemény István a ’90-es évek költőnemzedékének atyja, kultikus alakja, alighanem a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb s legizgalmasabb alkotója, gondolkodója. A mai magyar irodalomban kiemelkedő jelentőségű lírai életműve a travesztia legkülönfélébb változatainak valóságos tárházát adja: utánzás, pastiche, bricolage, szimulákrum, paródia, szövegköziség stb. A kritikai recepció által „a” posztmodern kortárs költőnek tekintett Kemény (bár a magam részéről ezt a kérdést komplikáltabbnak látom) írásmódját kezdettől fogva egyfajta manierizmus (olykor manierista póz) s alapvetően mitikus szemléletmód jellemzi, ami kimondottan travesztiára való hajlamot sejtet.

Dokumentum típusa: Cikk, tanulmány, mű
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe: Iskolakultúra
Kötet: 23
Szám: 9
ISSN: 1215-5233
Dátum: 2013
Oldalak: pp. 89-95
A feltöltés ideje: 2018. júl. 06. 15:34
Utolsó módosítás: 2019. nov. 06. 14:05
URI: http://misc.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/41995
Bővebben:
Tétel nézet Tétel nézet