Simon Tünde: EGYMI intézményfejlődés a szegregált gyógypedagógiai iskolától a modellértékű tudásbázisig. In: Iskolakultúra, (24) 1. pp. 48-56. (2014)
Előnézet |
Cikk, tanulmány, mű
EPA00011_iskolakultura_2014_1_048-056.pdf Letöltés (347kB) | Előnézet |
Absztrakt (kivonat)
A világszerte terjedő esélyegyenlőségi mozgalmak és a velük együtt járó integrációs törekvések nyomán az 1980-as években hazánkban is elkezdődött az a folyamat, amely az addig zárt gyógypedagógiai intézményrendszer és a kisegítő iskolák működését megváltoztatta. Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény általános iskolává nyilvánította a gyógypedagógiai iskolákat. A gyógypedagógiai tudás folyamatos gyarapodása, valamint az e tevékenységgel kapcsolatos új szemlélet segítette a változást. Az Európai Unióban 1990-ben miniszteri határozatba foglalták, hogy az integráció az oktatás elsődleges formája és a speciális területeken felhalmozott, gyógypedagógiai tudást a ’mainstreaming’ (főáramlat) részévé kell tenni (Gerebenné, 1996). 2003-tól hazánkban is lehetővé vált, hogy feladatkörüket bővítve a gyógypedagógiai intézmények pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat nyújtsanak, s részt vegyenek a pedagógiai szakszolgálati tevékenységekben. A korábbi gyógypedagógiai iskolák közül mind több alakult át Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyé, és a 2003–2013 közötti évtizedben példaértékű innovációt hajtottak végre.
Dokumentum típusa: | Cikk, tanulmány, mű |
---|---|
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe: | Iskolakultúra |
Kötet: | 24 |
Szám: | 1 |
ISSN: | 1215-5233 |
Dátum: | 2014 |
Oldalak: | pp. 48-56 |
A feltöltés ideje: | 2018. júl. 06. 15:34 |
Utolsó módosítás: | 2019. nov. 06. 14:05 |
URI: | http://misc.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/41855 |
![]() |
Tétel nézet |