A semmit mondás változatai és jelentései Tolnai Ottó árvacsáth verseiben

Ladányi István: A semmit mondás változatai és jelentései Tolnai Ottó árvacsáth verseiben. In: Iskolakultúra, (26) 11. pp. 82-87. (2016)

[thumbnail of 07.pdf]
Előnézet
Cikk, tanulmány, mű
07.pdf

Letöltés (216kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

Tolnai Ottó árvacsáth versei önmagában a Csáth Géza-i élet és mű költői szóba hozásával, a versbeszédben megszólaló – a versbeszéd által létesülő – szubjektum rétegezettségével, a csáthi életútból, életműből, Tolnai Kosztolányi-olvasataiból, valamint Tolnai korábbi lírai tapasztalataiból részesülő árvacsáth énjének megosztottságával, a hang egységességének kétségbe vonásával, a beszélő énnek a maga beszédére való szüntelen reflexiójával, magával a beszédmóddal a költői szólást – helyét, módját, lehetőségeit is – tárgyukká teszik. Tolnai Ottó költészetéről megállapítható, hogy az egyre pontosabb beszéd lehetőségének hite helyett a végeérhetetlen bővítés, a folyamatos hozzátétel, a kitérés, a mellébeszélés, a semmis dolgok körül való beszéd jellemzi; az elhallgatást, az elnémulást, a csönd rettenetét behelyettesítő szólás, voltaképpen a költői beszédnek a némaság határán egyensúlyozó fenntartása.

Dokumentum típusa: Cikk, tanulmány, mű
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe: Iskolakultúra
Kötet: 26
Szám: 11
ISSN: 1215-5233
Dátum: 2016
Oldalak: pp. 82-87
A feltöltés ideje: 2018. júl. 06. 15:34
Utolsó módosítás: 2019. nov. 06. 14:04
URI: http://misc.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/41534
Bővebben:
Tétel nézet Tétel nézet