Az egyházi fenntartású iskolák és a szelekció, szegregáció kapcsolata

Ercse Kriszta: Az egyházi fenntartású iskolák és a szelekció, szegregáció kapcsolata. In: Iskolakultúra, (29) 7. pp. 50-72. (2019)

Előnézet

Cikk, tanulmány, mű iskolakultura_2019_07_050-072.pdf Letöltés (1MB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

2010 óta jelentősen megnőtt mind az egyházi fenntartású iskolák, mind az egyházi fenntartású iskolák tanulóinak aránya, így az egyházi fenntartók iskolapolitikája képes hatást gyakorolni az oktatási rendszer egészére. Ugyanebben az időszakban a kormányzat részéről egyértelműen azonosítható az egyházi fenntartókat preferáló viselkedés (pl. kommunikáció, finanszírozás, diszkrecionális jogosultságok biztosítása). Figyelembe véve e két folyamatot, illetve a magyar oktatási rendszert jellemző szélsőséges, szociokulturális, szocioökonómiai alapú szelektivitást, indokolt az egyháziiskola-hatás vizsgálata. A kutatás azoknak a 2, 3 és 4 iskolás településeknek vizsgálta a szelekciós struktúráját, ahol a legnagyobb hatáspotenciállal rendelkező felekezeteknek (katolikus, református, evangélikus, görögkatolikus) volt 2016-ban iskolájuk. A 2010 és 2016 között az Országos Kompetenciamérés 8. évfolyamos adatbázisainak három mutatója – családiháttér-index (CSHI), halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) és roma tanulók aránya – segítségével követhető a tanulók településeken belüli eloszlása és ennek változása. Az elemzés a 2010-es évben is nagymértékű szelekciót talált a vizsgált településeken. Az egyházi iskolák tanulóinak CSHI-átlaga az esetek döntő többségben a települési átlag felett van. A HHH tanulók az egyházi iskoláknak közel feléből teljességgel hiányoznak. A roma tanulók tekintetében 2016-ra a települések egyötödén az egyházi iskolák megvalósították a teljes etnikai szelekciót. Ezzel összefüggésben a gettósodó és gettóintézmények száma és aránya extrém mértékben megnőtt. Külön vizsgálva azokat a településeket, ahol a kiinduló évben nem volt egyházi fenntartó – és azokat, ahol szélsőséges roma tanulói koncentráció sem –, az látható, hogy a települési szelekciós iskolastruktúrákban az egyházi iskolák belépése egyértelműen egy durván polarizált tanulói eloszlást eredményezett a társadalmi hátrányok mentén. A vizsgálatban szereplő felekezeti fenntartók mindegyikéről megállapítható, hogy a beiskolázás szempontjából mindig a relatíve magas státuszú családok gyermekeit (nem HHH, nem roma) részesítik előnyben.

Dokumentum típusa:	Cikk, tanulmány, mű
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe:	Iskolakultúra
Kötet:	29
Szám:	7
ISSN:	1215-5233
Nyomdász/kiadó:	Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Kiadás, keletkezés helye:	Szeged
Dátum:	2019
Oldalak:	pp. 50-72
Megjegyzések:	Bibliogr.: 70. p. ; összefoglalás magyar nyelven
Kulcsszavak:	Egyházi iskola - Magyarország, Szelekció, Szegregáció
A feltöltés ideje:	2019. nov. 25. 12:58
Utolsó módosítás:	2019. nov. 25. 12:58
URI:	http://misc.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/46546

Bővebben:

Tétel nézet