A semmit mondás változatai és jelentései Tolnai Ottó árvacsáth verseiben

Ladányi, István: A semmit mondás változatai és jelentései Tolnai Ottó árvacsáth verseiben. Iskolakultúra, (26) 11. pp. 82-87. (2016)

[img] Cikk, tanulmány, mű
07.pdf

Letöltés (216kB)

Absztrakt (kivonat)

Tolnai Ottó árvacsáth versei önmagában a Csáth Géza-i élet és mű költői szóba hozásával, a versbeszédben megszólaló – a versbeszéd által létesülő – szubjektum rétegezettségével, a csáthi életútból, életműből, Tolnai Kosztolányi-olvasataiból, valamint Tolnai korábbi lírai tapasztalataiból részesülő árvacsáth énjének megosztottságával, a hang egységességének kétségbe vonásával, a beszélő énnek a maga beszédére való szüntelen reflexiójával, magával a beszédmóddal a költői szólást – helyét, módját, lehetőségeit is – tárgyukká teszik. Tolnai Ottó költészetéről megállapítható, hogy az egyre pontosabb beszéd lehetőségének hite helyett a végeérhetetlen bővítés, a folyamatos hozzátétel, a kitérés, a mellébeszélés, a semmis dolgok körül való beszéd jellemzi; az elhallgatást, az elnémulást, a csönd rettenetét behelyettesítő szólás, voltaképpen a költői beszédnek a némaság határán egyensúlyozó fenntartása.

Mű típusa: Cikk, tanulmány, mű
Szerző:
Szerzők
Ladányi, István
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe: Iskolakultúra
Dátum: 2016
Kötet: 26
Szám: 11
ISSN: 1215-5233
Gyűjtemény: Folyóiratok
DOI azonosító: http://epa.oszk.hu/00000/00011/00210/pdf/EPA00011_iskolakultura_2016_11_07.pdf
A feltöltés ideje: 2018. júl. 06. 15:34
Utolsó módosítás: 2018. okt. 17. 15:44
URI: http://misc.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/41534
Bővebben:
Tétel nézet Tétel nézet