Magyar Paedagógiai [Pedagógiai] Társaság : felolvasó-ülés okt. 19-én. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 575-576. (1907)

Nyitra vármegye törvényhatósági bizottságának felirata a magyar királyi belügyminiszterhez.

Paedagogiumi Ifjúság. - 6.évf. (1907) 8-9. sz.

Sopron vármegye törvényhatósági bizottságának felirata a magyar királyi belügyminiszterhez a cigánykérdés tárgyában.

A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara évkönyve a kerület 1906. évi közgazdasági viszonyairól.

Tanterv és utasítás az elemi népiskola számára : kiadta a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter 1905. évi junius hó 16-án 2202. eln. számú rendeletével.

Tanítás az iskolán kívül. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 229-232. (1907)

Vegyesek : A müncheni középiskolák tanulóinak statisztikája. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 511-512. (1907)

Újságkivágat cigány bűnesetről.

Életkor és szolgálat. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 184-185. (1907)

A minősítések és a polgári iskola. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 27-30. (1907)

A népmozgalmi statisztikai adatszolgáltatás szabályai. In: Kolligátum. pp. 1-36. (1907)

A sztropkói járás főszolgabírójának javaslata a magyar királyi belügyminiszterhez "a vándor cigányok kóborlásának meggátlásáról".

Ady Endre: Sápadt emberek és történetek. In: Kolligátum. pp. 1-216. (1907)

Altenburger Adolf: Muthesius Károly: Pädagogische Blätter für Lehrerbildung. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 614-620. (1907)

Apáthy István: Verseny és haladás a természetben s az emberi társadalomban.

Ardos Frigyes: Kis növényatlasz : 604 megnevezett növénnyel : tanulók, növénykedvelők használatára.

Bagyary Simon: Történelmi térképeinkről. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 497-499. (1907)

Bajcsy László: Kérvénye Bajcsy László nagylaki jegyzőnek, melyben a cigányügy rendezéséről szóló ... előmunkálatok folytatólagos előkészítésére megbízást kér.

Barabás Péter: Barabás Péter levele a magyar királyi belügyminiszterhez a cigánykérdés tárgyában.

Bihari Ferenc: Iványi Ede: Comenius Amos János élete, paedagógiai [pedagógiai] és egyéb irodalmi munkássága. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 601-605. (1907)

Bolgár Ferenc: Bolgár Ferenc államtitkár kísérőlevele Andrássy Gyula magyar királyi belügyminiszterhez.

Breuil Henri: La question Aurignacienne : étude critique de stratigraphie comparée. In: Kolligátum. pp. 1-47. (1907)

Buday Árpád: A fratres Arvales collegiuma.

Bálint Aranka: A művészettörténet tanítása Franciaországban. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 550-555. (1907)

Bátky János: Bátky János levele a magyar királyi belügyminiszterhez "melyben a czigány kérdés megoldása czéljából nézeteit előterjeszti".

Cholnoky Jenő: A Balaton télen. In: Kolligátum. pp. 1-21. (1907)

Cholnoky Jenő: A belső ázsiai öntözések és a népvándorlás : népszerű tudományos előadás, vetitett képekkel. In: Kolligátum. pp. 305-323. (1907)

Cholnoky Jenő: A deliblati homokpuszta. pp. 1-11. (1907)

Chrisztó Miklós: Chrisztó Miklós javaslata cigányügyben a magyar királyi belügyminiszterhez.

Concha Győző: A választójog reformja : [különlenyomat]. In: Kolligátum. pp. 1-43. (1907)

Császár Elemér: Magyar remekírók : X. sorozat. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 357-358. (1907)

Domanovszky Sándor: Mügeln Henrik német nyelvű krónikája és a Rímes Krónika. In: Kolligátum. pp. 1-41. (1907)

Dőri Simon Zsigmond: A paedagógiai [pedagógiai] kísérlet értéke : első közlemény. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 321-332. (1907)

Dőri Simon Zsigmond: A paedagógiai [pedagógiai] kísérlet értéke : harmadik közlemény. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 541-549. (1907)

Dőri Simon Zsigmond: A paedagógiai [pedagógiai] kísérlet értéke : második közlemény. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 456-468. (1907)

Dőri Simon Zsigmond; Barth Paul: Paul Barth: Die Elemente der Erziehungs- und Unterrichtslehre : auf Grund der Psychologie der Gegenwart. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 169-172. (1907)

E. G.; Henke Oskar: O. Henke: Vademekum für die Homerlektüre. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 103-104. (1907)

Endre Lajos: Endre Lajos levele a magyar királyi belügyminiszterhez.

Endrei Gerzson: Paul Cauer: Siebzehn Jahre im Kampf um die Schulrelorm. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 100-102. (1907)

Endrei Gerzson: Reformtörekvések a gyakorlati paedagógia [pedagógia] terén : első közlemény. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 469-479. (1907)

Endrei Gerzson: Reformtörekvések a gyakorlati paedagógia [pedagógia] terén : második közlemény. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 524-540. (1907)

Endrei Gerzson: Szabadabb mozgás a német középiskolák felsőbb osztályaiban. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 342-348. (1907)

Endrei Gerzson: A württembergi legújabb tantervek és a tanulók szellemi munkája. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 349-350. (1907)

Erdődy Gyula: Erdődy Gyula levele Herrmann Antalhoz.

Esterházy Sándor: Individuálismus és sociálismus [!Individualizmus és szocializmus]. In: Kolligátum. pp. 1-32. (1907)

F. Szántó Károly: Az írásbeli dolgozatokról. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 590-595. (1907)

Ferdinandy Géza: A rendi elemek a magyar alkotmányban : székfoglaló értekezés : fölolvastatott a M. Tud. Akadémia 1907. évi márczius hó 11-én tartott ülésén. In: Kolligátum. pp. 1-97. (1907)

Forgács János: Nîthart von Riuwental és természetlírája.

Gabányi Miklós: Gabányi Miklós javaslata cigánykérdés ügyében Andrássy Gyula magyar királyi belügyminiszternek.

Geőcze Sarolta; Gyárfás Elemér: Gyárfás Elemér: Tanulmányok a nemi kérdésről. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 305-308. (1907)

Goldziher Károly: F. Klein, F. Schimmack: Der mathematische Unterricht an den höheren Schulen. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 567-569. (1907)

Goldziher Károly: La Revue de l'Enseignement des Sciences. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 503-506. (1907)

Gusman Pierre: Gusman, Pierre: [Venise] : chapitre III : l'architecture. In: Kolligátum. pp. 25-63. (1907)

Gusman Pierre: Venise.

Gusman Pierre: [Venise] : chapitre II : la ville. In: Kolligátum. pp. 11-24. (1907)

Gusman Pierre: [Venise] : chapitre IV : la sculpture. In: Kolligátum. pp. 64-89. (1907)

Gusman Pierre: [Venise] : chapitre V : le peinture. In: Kolligátum. pp. 90-144. (1907)

Gusman Pierre: [Venise] : chapitre VI : industries d'art : mosaique, verrerie, dentelle, typographie. In: Kolligátum. pp. 145-151. (1907)

Gusman Pierre: [Venise] : chapitre premier : origine de Venise et son développement artistique. In: Kolligátum. pp. 3-10. (1907)

Gy. B.: A német Gesellschaft für Verbreitung von Volksbildung.. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 45-47. (1907)

Gyulai Ágost: Külföldi könyvészet. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 191-192. (1907)

Gyulai Ágost: Külföldi könyvészet. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 254-256. (1907)

Gábor Béla: Gábor Béla előterjesztése "a czigányokkal való elbánás tárgyában" a magyar királyi belügyminiszterhez.

Günther Antal: Emlékbeszéd Werbőczi István felett. In: Kolligátum. pp. 1-14. (1907)

Hancsókné Wolkenberg Ilona: Frauenbildung : V. Jahrgang 1906. III-IV. füzet. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 55-59. (1907)

Hancsókné Wolkenberg Ilona; Wychgram Jakob: J. Wychgram: Frauenbildung : Zeitschrift für die gesammten Interessen des weiblichen Unterrichtswesene. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 176-180. (1907)

Hancsókné Wolkenberg Ilona; Wychgram Jakob: J. Wychgram: Frauenbildung : Zeitschrift für die gesamten Interessen des weiblichen Unterrichtswesens. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 358-361. (1907)

Hellebrant Árpád: Paedagógiai [pedagógiai] repertórium : A magyar paedagogiai [pedagógiai] irodalom 1906-ban. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 368-448. (1907)

Herrmann Antal: Kalotaszeg a levéltárakban = Kalotaszegi Lap 1907. jan. 6.

Herrmann Antal: Tanár és politika = Székely Nép 1907. jún. 22.

Herrmann Antal: Turista-ötletek ; Szováta = Brassói Lapok 1907. máj. 26.

Hertelendy Ferenc: A czigányügy rendezése.

Hevesi Illés: A jogalkotó judikatura és a felek : Magyar Jogászegyletnek 1906. évi deczember hó 1-én tartott ülésén. In: Kolligátum. pp. 1-61. (1907)

Jablonkay Géza; Nagy László: Nagy László: A gyermektanulmányozás mai állapota. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 108-109. (1907)

Jelenszky Kálmán: Jelenszky Kálmán javaslata a cigányügy tárgyában a magyar királyi belügyminiszterhez címezve.

Jeszenszky Elek: Néhány adat a cigánykérdés megoldásához.

Juba Adolf: A paedagógia [pedagógia] és az egészségügy : második közlemény. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 219-228. (1907)

Juba Adolf: A paedagógia [pedagógia] és az iskolaegészségügy : első közlemény. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 151-161. (1907)

Juhász Gyula: Juhász Gyula versei : [1905-1907].

K. F.: Report of the Commission of education : for 1904. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 50-52. (1907)

K. F.; Smith Anna Tolman: Anna Tolman Smith: The education Bill of 1906 for England and Wales as it passed the House of Commons. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 99-100. (1907)

Kaiblinger Fülöp; Boga Imre: Boga Imre: A nyelvtanítás lélektani alapja. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 556-562. (1907)

Kardos Gyula: Alexandriai Szent Katalin cseh és magyar verses legendájának viszonya.

Karl Lajos: A francia középiskola és az 1902. évi új tanterv. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 577-589. (1907)

Kelemen Béla; Kuthy József: Kuthy József beszédei. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 109-110. (1907)

Kelemen Ignác: Herbart Amerikában. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 91-93. (1907)

Kelemen Ignác; Kemsies Ferdinand; Hirschlaff Leo: Kemsies Ferdinand-Hirschlaff Leo: Zeitschrift für Pädagogische Psychologie. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 309-313. (1907)

Kemény Ferenc: Report of the Commissioner of Education : for 1904. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 238-239. (1907)

Kemény Ferenc: Röpiratok a sexuális pedagógia köréből. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 52-55. (1907)

Kemény Ferenc: Zeitschrift für das Realschulwesen. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 59-61. (1907)

Kemény Ferenc: Zeitschrift für das Realschulwesen. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 361-363. (1907)

Kemény Ferenc: A fővárosi középiskolák fejlődése : Nemzetközi oktatásügy, külföldi hallgatók. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 627-631. (1907)

Kemény Ferenc; Guichard I.; Voinchet Yves: Guichard Voinchet: L'Enseignement pacifiste à l'école primaire. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 308-309. (1907)

Kemény Ferenc; Höller Konrad: Konrad Höller: Die sexuelle Frage und die Schule. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 501-503. (1907)

Kemény Ferenc; Mathias Adolf: Adolf Mathias: Wie erziehen wir underen Sohn Benjamin? In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 104-105. (1907)

Kemény Ferenc; Siemering K. L.: K. L. Siemering: Ich bin im Volk ein schlichter Lehrer. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). p. 107. (1907)

Kemény Ferenc; Stall Sylvanus: Sylvanus Stall: Was ein junger Mann wissen muss. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 106-107. (1907)

Kenéz Béla: Sztrájkstatisztika I. : Magyarország ipari sztrájkjainak statisztikája.

Kornis Gyula: Az első latin könyv. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 299-304. (1907)

Kovács János: A szerkesztő búcsúszava. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). p. 64. (1907)

Kovács Rezső: A gyermek mozgási élete és értelmi fejlődése közötti kapcsolat. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 16-27. (1907)

Kristóf Gábor: A magántanulói rendszer. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 34-39. (1907)

Krohn Kaarle; Olrik Axel; Sydow C. W.: Erste Mitteilung des folkloristischen Forscherbundes "FF". In: Kolligátum. pp. 1-9. (1907)

Kulin Zoltán: A czigánykérdés megoldása Magyarországon.

Kálmán Miksa: Gerhard Budde: Geschichte der fremdsprachlichen schriftlichen Arbeiten an den höheren Knabenschulen von 1812 bis auf die Gegenwart. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 239-243. (1907)

Kálmán Miksa; Budde Gerhard: Gerhard Budde: Zur Reform der fremdsprachlichen schriftlichen Arbeiten an den höheren Knabenschulen. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 239-243. (1907)

Kőrösi Albin: Földrajz : a gimnáziumok II. osztálya számára.

Lee Edmund C.; Coulter Ernest K.: Children's Court : the city of New York first division. In: Kolligátum. pp. 1-22. (1907)

Lehoczky Tivadar: Munkács város uj [!új] monográfiája.

Lovinsky Viktor: Stanley Hall munkásságát... In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 39-41. (1907)

Lázár György: Szeged az egyetemért. In: Kolligátum. pp. 1-69. (1907)

Macaulay Thomas Babington: Lord Bacon. In: Kolligátum. pp. 1-192. (1907)

Magyary Géza: Ujabb [!újabb] irányok a nemzetközi perjogban : székfoglaló értekezés : olvastatott a M. Tud. Akadémia 1906 deczember [!december] 10-iki ülésén. In: Kolligátum. pp. 1-40. (1907)

Mangold Lajos: Függelék : Magyarország összefoglaló leírása. In: Kolligátum. pp. 345-369. (1907)

Mangold Lajos: Genealógiai táblák. In: Kolligátum. pp. 341-343. (1907)

Mangold Lajos: Harmadik szakasz : Szt. István alkotmányának bomlása : a hűbéri eszmék szerint való szervezkedés. In: Kolligátum. pp. 71-124. (1907)

Mangold Lajos: Hatodik szakasz : a nemzeti és vallási ellentétek. In: Kolligátum. pp. 165-208. (1907)

Mangold Lajos: Hetedik szakasz : vallási, nemzeti és alkotmányos küzdelmek. In: Kolligátum. pp. 209-271. (1907)

Mangold Lajos: Negyedik szakasz : Mátyás kora : 1458-1490. In: Kolligátum. pp. 125-147. (1907)

Mangold Lajos: Nyolczadik szakasz : a nemzet és a dynastia kibékülése : az újkori államintézmények. In: Kolligátum. pp. 272-340. (1907)

Mangold Lajos: Tartalom-jegyzék. In: Kolligátum. pp. 370-374. (1907)

Mangold Lajos: A magyar királyok és erdélyi fejedelmek sorrendje. In: Kolligátum. p. 344. (1907)

Mangold Lajos: A magyarok oknyomozó történelme : a középiskolák VIII. osztálya számára : első szakasz : bevezetés. In: Kolligátum. pp. 5-30. (1907)

Mangold Lajos: A magyarok oknyomozó történelme : a középtanodák VIII. osztálya számára : 5., javított kiadás.

Mangold Lajos: A magyarok oknyomozó történelme : a középtanodák VIII. osztálya számára : előszó az ötödik kiadáshoz. In: Kolligátum. pp. 1-3. (1907)

Mangold Lajos: Ötödik szakasz : a köznemesség és főnemesség versengése : az ország hanyatlása. In: Kolligátum. pp. 148-164. (1907)

Miklós Elemér: A tanár egyénisége. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 332-341. (1907)

Molnár Lajos: Molnár Lajos szekszárdi rendőrkapitány levele a magyar királyi belügyminiszterhez a cigánykérdés tárgyában.

Molnár Oszkár; Benndorf Cornelie: Cornelie Benndorf: Die englische Pädagogik im 16. Jahrhundert. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 48-50. (1907)

Mózes István: Mózes István javaslata "a czigánykérdés megoldásáról" a magyar királyi belügyminiszternek.

Nagy József: Revue Pédagogique : L . kötet : 1907 : 1-5 . szám. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 569-572. (1907)

Nagy József: Revue Universitaire : 1906 okt.-dec. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 572-574. (1907)

Nagy József; Braunschvig Marcel: A gyermekek esztétikai nevelése : részlet Dr . Marcel Braunschvignak a Revue Universitaire XI . évfolyamában megjelent értekezéséből. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 595-600. (1907)

Nagy László: Az érdeklődés fejlődéstana : első közlemény. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 193-208. (1907)

Nagy László: Az érdeklődés fejlődéstana : második közlemény. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 271-288. (1907)

Oltványi Ottó: Oltványi Pál prépostnak a szeged-alsóvárosi tanyai iskolák javára tett jubiláris alapítványa.

Orient Gyula: Gyógyszerészi műtan.

Ozorai Frigyes: Paedagógiai [pedagógiai] programm-értekezések : első közlemény. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 563-567. (1907)

Ozorai Frigyes: Paedagógiai [pedagógiai] programm-értekezések : második közlemény. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 606-614. (1907)

Ozorai Frigyes; Möbius Paul Julius: Möbius a lélektanról. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 233-237. (1907)

Ozorai Frigyes; Paulsen Friedrich: F. Paulsen: Das deutsche Bildungswesen in seiner geschichtlichen Entwickelung. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 499-501. (1907)

Pekár Károly: A gyermekek haragját... In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 41-44. (1907)

Peres Sándor: Újabb mozgalmak az írás és olvasás tanításában. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 1-5. (1907)

Persián Kálmán: Kemény János fejedelemsége.

Pessina Henrik: A kiengesztelési elmélet történeti fejlődése : büntetőjogbölcseleti tanulmány. pp. 1-44. (1907)

Peyre Roger: Padoue et Vérone.

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Padoue : chapitre II : souvenirs et débris antiques a Padoue. In: Kolligátum. pp. 11-13. (1907)

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Padoue : chapitre III : le moyen age. In: Kolligátum. pp. 14-19. (1907)

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Padoue : chapitre IV : les églises. In: Kolligátum. pp. 20-30. (1907)

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Padoue : chapitre IX : successeurs de Giotto. In: Kolligátum. pp. 53-60. (1907)

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Padoue : chapitre V : les monuments civils. In: Kolligátum. pp. 31-38. (1907)

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Padoue : chapitre VI : les habitations privées. In: Kolligátum. pp. 39-43. (1907)

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Padoue : chapitre VII : l'école de peinture de Padoue. In: Kolligátum. pp. 44-45. (1907)

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Padoue : chapitre VIII : Giotto; La Madonna dell Arena. In: Kolligátum. pp. 46-52. (1907)

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Padoue : chapitre X : la sculpture a Padoue. In: Kolligátum. pp. 61-75. (1907)

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Padoue : chapitre XI : la peinture a Padoue, seconde époque. In: Kolligátum. pp. 76-87. (1907)

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Padoue : chapitre XII : les successeurs de Mantegna. In: Kolligátum. pp. 88-91. (1907)

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Padoue : chapitre XIII : le Museo Civico de Padoue. In: Kolligátum. pp. 92-97. (1907)

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Padoue : chapitre premier, ancienne gloire de Padoue : Le Prato della valle ; La ville moderne. In: Kolligátum. pp. 3-10. (1907)

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Vérone : chapitre II : l'antiquité. In: Kolligátum. pp. 102-108. (1907)

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Vérone : chapitre III : le moyen age. In: Kolligátum. pp. 109-117. (1907)

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Vérone : chapitre IV : le temps des della Scala. In: Kolligátum. pp. 118-131. (1907)

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Vérone : chapitre IX : la peinture a Vérone au temps de la Renaissance. In: Kolligátum. pp. 153-170. (1907)

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Vérone : chapitre V : l'architecture a Vérone depuis l'époque romane. In: Kolligátum. pp. 132-139. (1907)

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Vérone : chapitre VI : la sculpture a Vérone depuis le XVe siècle, le Campo Santo. In: Kolligátum. pp. 140-144. (1907)

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Vérone : chapitre VII : les "intarsiatori" véronais : les stalles de S.M. in organo. In: Kolligátum. pp. 145-147. (1907)

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Vérone : chapitre VIII : la peinture véronaise. In: Kolligátum. pp. 148-152. (1907)

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Vérone : chapitre X : Paul Véronése. In: Kolligátum. pp. 171-178. (1907)

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Vérone : chapitre premier : aspect général. In: Kolligátum. pp. 98-101. (1907)

Pogány György: Angol nyelvtan.

Popovics Iván: A középiskolák Szerbiában. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 488-496. (1907)

Reéz Pál: A hegyek mögül : messze földről, kaszárnyából.

Rocco Arturo: De la notion du droit subjectif de punir. pp. 1-24. (1907)

Rusa Lázár: Rusa Lázár javaslata a magyar királyi belügyminiszternek "a cigányügy rendezéséről".

Schrader Otto: Sprachvergleichung und Urgeschichte : linguistisch-historische Beiträge zur Erforschung des indogermanischen Altertums.

Schultz Pál: Schultz Pál levele a magyar királyi belügyminiszterhez a cigányügy tárgyában.

Serfőző Sándor: Serfőző Sándor levele a magyar királyi belügyminiszterhez a cigányügy rendezésének tárgyában.

Steuer Géza: Le compromis entre la Hongrie et l'Autriche : les deux lois : hongroise et autrichienne, traduites, annotées et comparées : étude de droit public. In: Kolligátum. pp. 1-96. (1907)

Szabó Dezső; Kelemen Béla: Kelemen Béla: Jó magyarság : tanácsadó a magyar nyelvtan és helyesírás kétséges eseteire. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 172-174. (1907)

Szakolczai Árpád; Pap Dávid; Besnyő Béla; Back Frigyes; Ujlaki Géza; Kiss Géza; Giesswein Sándor; Hevesi Illés; Ferenczi Imre; Szende Pál; Brasch Arnold; Bozóky Alajos; Ágoston Péter; Székely Ferenc: A sztrájk jogalapja : a Magyar Jogászegyletben 1907. évi április és május havában tartott vita. In: Kolligátum. pp. 1-186. (1907)

Szelényi Ödön: Ellen Key paedagógiai [pedagógiai] nézetei. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 162-165. (1907)

Szemere Samu: A gyermekjátékok fejlődéstani és neveléstani jelentősége. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 129-141. (1907)

Szeremlei Samu: 1. [fejezet] : A török és a Fekete ember dulásai e vidéken : Zápolyainak hódolunk, de Ferdinándnak is vannak hivei : Ezek János királyt, mikor városunk felé utazik, megtámadják : Végre is a törökkel szövetkezett János marad ura az alföldnek : Pestyéni Gergely földesur : Az urak egymás jószágait dulják : János hatalma megszilárdul : Jaksics Márk végrendelkezése Csomorkány és Sámson felől : özv. Porkolábné és fiai a nyulszigeti apáczákkal és a csanádi káptalannal Mágocs és Libecz felett versengenek : Jaksics Márk megváltoztatja végrendeletét, melynek azonban unokatestvére, Demeter ellenmond : Verbőczi halasztó itélete Csomorkány, Kutas és Sámson ügyében : Márk ezeket nejének zálogositja el és bocsátja birtokába, kinek számára Úrnépét is megszerzi : Márk halála után rokonai megtámadják az özvegy jogát : Pestényi országbiró itéletileg megfosztja őt és leányait a birtoktól : a Porkoláb fiuk uj adománylevele Mágocs és Libecz birtokáról : János király egyeduralkodása e vidéken : Ebbe Ferdinánd is beleegyezik : 1526-1538. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 3-26. (1907)

Szeremlei Samu: 10. [fejezet] : A király hazánkból a törököt kiüzi, ez pedig Bécset elfoglalni törekszik : a török vereségei : Bercsényi és Tököli : utóbbik táborozása a délvidéken : Ezt a mozgó hadseregek s különösen a császáriak dulják és nyomorgatják : a tatárok Szentesen : A császáriak Szegedet támadják : Bécsben az alföld visszafoglalására keritik a sort : Szegedről a törököt kiverik : Bercsényit annak kapitányává nevezik ki : Veteráni a tatárokat határunkban megveri : A város a császáriak hatalma alá kerül, de a török és Tököli is adózásra szoritja : A drágaság : Eleségszállitásaink : Mindenfelül zsarolnak, de kivált a németek : Caraffa katonai kormánya alá jutunk : A király katonáit a rablástól tiltja : A város lakosai messze kiterjesztik a határt : a Semseyek földesurasága : A király hatalma mindinkább megerősödik itt : A Csomaközyek Batidán : A dézma felett a váczi püspök és a császáriak összetüznek : A gyulai török pasa is adót követel : A török, a császáriak és Tököli hadjáratai e vidéken : Utóbbiak kegyetlenkedései városunkban : Tököli elhagyja e vidéket : A város Bercsényi védő szárnyaira bízza magát s a pusztákért is neki adózik : Sámson és Fecskés birtokjogát a Semseyek ujra rendezik : A török végső erőfeszitései az alföld megtarthatásáért : e czélból Tökölit is ujra ide rendeli : A császáriak ujabb, iszonyu pusztitásai : A szultán az alföldet Gyulavár élelmezésére szoritja; de ez a császáriaknak szállit eleséget : A török dühöngése e miatt : A lakosság elmenekül a török-határ rablók elől s üresen hagyja a várost : Az egész vidék pusztaságra jut a katonai zsarolások és kegyetlenkedések miatt : a kuruczok szorultsága e vidéken : Gyula várát visszafoglalják a töröktől : 1683-1695. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 167-187. (1907)

Szeremlei Samu: 11. [fejezet] : A kormány áruba veti a visszafoglalt országrészt s a régi tulajdonosokat igazolásra szolitja fel : Intézkedés Mágocs és Fecskés eladása felől : Dvornikovics püspök keresni kezdi itteni jószágait : A zentai győzelem : A tiszamarosi határőrség : A karlovici béke : Csongrád- és Csanádmegyék visszakapcsoltatnak Magyarországhoz : A kormány intézkedése ezek benépesítése tárgyában : A katonai parancsnokok a nép kimélésére utasittatnak : A szegény jobbágyság tódul e vidékre : Vásárhelyt is ujra megülik : A község megalakul, gyorsan növekedik s Bercsényivel egyezkedik a taksára : Ez a külföldi pénzeket kitiltja a forgalomból : A megszállott puszták : A csanádi és váci püspökök itteni javaikat elfoglalják, ezeket betelepiteni és a vármegyét helyreállitani iparkodnak : Az uj szerzeményi bizottság és a kincstári ispánság korlátolják a püspöki foglalásokat : A katonai garázdálkodások megszünnek : Bercsényi a felkelést szítja : A kormány a várost Schlicknek adja el : Ennek következtetében összeirást készitenek s az adománylevelet is kiállitják róla : Schlick átveszi a várost : Ezt azonban időközben tévedéséből a Német Lovagrendnek is eladják : Ez is felesketteti a várost a maga hűségére : Az ujszerzeményi bizottság a pusztának nagyobb részét a déznával együtt a csanádi püspöknek engedi át : A Rákóczy forradalom kitörése : A rácok a vidéket dulják, de városunkat kimélik : Rákóczy megfenyitésökre Bottyánt rendeli ki, a délvidék oltalmát pedig Károlyira bizza : A város a felkelést támogatja, de a császáriakkal is jó lábon áll : Bercsényi rendelkezése Csongrádmegye hadi jutaléka felül : A forradalmi és a császári hadműveletek vidékünkön : Károlyi a városból a gyevi révet őrizteti : Városunk a szomszéd községek népét kitelepítik : Schlick hazatérésre és a császár hüségére inti a lakosságot : A város Rabutint élelmezi, Tótkomlós pedig a kuruc tábornak szolgál : Bercsényi megszámoltatja a várost s ennek taksáját felemeli : A várostés vidékét Csajághy kurucai védik : Eleség-szállitás Rákóczy főseregének : A kurucok garázdálkodása a városban : ennek hirszolgáltatásai a felkelőség részére : a Hadjárat a nagy hideg és pestis miatt megakad : Bottyán meglakoltatja az ellenünk törő rácokat, majd hirtelen elhal : 1693-1790. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 188-215. (1907)

Szeremlei Samu: 12. [fejezet] : Bercsényi a várost haszonbérbe adja Károlyinak : Ez Halász Péter által behajtja a hátralékot, enged a taksából s pártfogásába veszi a várost : Ujabb szállitások a szolnoki vár s a kurucok részére : A császáriak is körülfogják a várost, Tököli rác vezér pedig megrabolja : Károlyi megköti a sztamári békét s megtartja csongrádi uradalmát : Schlick is ragaszkodik földesuri jogaihoz s védi a várost a katonai terheltetések ellen : A város a püspöki dézmát bérbe veszi : A város a szegedi katonai hatóság és kincstári ispánság kormánya alatt : Schlick a mártélyi foglalást megakadályozza : A város gyarpodik s tornyot épit : A céhek alakulása : Pap Gy. biró Károlyi földesuraságát támogatja : Adózunk mind a két urnak : A Viczmándyak Körtvélyest eladják : Nádasdy csanádi püspök kézhez veszi itteni javait s ezek egy részét a városnak bérbeadja : Bécsben a vármegye visszakapcsolását s szervezését hátráltatják : Adóösszeirást rendeznek : A birák panaszkodnak ez ellen s megeléglik a kétfelé való fizetést : Schlick eltiltja a várost a Károlyinak való-fizetéstől : Ez karhatalommal veszi be rajta követelését : Herbeville oltalomlevele a városnak : A város szállitásai a török háboruban Jenő herceg részére : A város Károlyi földesurasága ellen Bécsben panaszt emel : Károlyi a város előtt bizonyitgatja a maga jogait : Schlick emeli a taksát, egyszersmind a bárosnak ajánlatot tesz, hogy váltsa meg magát a jobbágyság alól : Károlyi tüntet loyalitásával : A birák titkon neki is fizetnek : A lakosság e miatt nyilt lázadásban tör ki s kezd szétoszolni : A dézma haszonbérletétől megfoszlatik : A csanádi püspök határunk nagyobb részét a várossal együtt magának követeli s ezt visszaakarja kapcsoltatni Csanádmegyéhez : Althan váci püspök szintén magának követeli Csongrádmegyét, Szegedet, Vásárhelyt s ennek kikapcsolása ellen óvást emel : A város földesurainak támogatása mellett uj templomot épit : A lakosság ujra fellázad a Károlyinak való adózás ellen s biráit börtönre hányja : Schlick katonai erőt rendel Károlyi követelései ellen a város oltalmára : Ez végre tudatja Károlyival, hogy neki többet fizetni nem fog : Károlyit Bécsből is eltiltják a város adóztatásától : 1709-1720. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 216-236. (1907)

Szeremlei Samu: 13. [fejezet] : Károlyi Pálfy utján követeli magának a várost : Ez elutasitja s a város megvételét ajánlja : Schlickkel az alkudozás megkezdődik : A váci püspök óvást tesz a város templomépítése ellen : Schlick és Károlyi segitik abban : Pap Gy. biztatja Károlyit a megvételre : Ennek neje ellenzi azt : Maga a király jár közbe, de Schlick készfizetést követel : Károlyi kölcsönt vesz fel s csongrádmegyei uradalomra megköti az alkut : Csöndességre és hüségre inti a várost és belenyugvásra nejét : Jasztrabskyt és Pap Györgyöt küldi a városba : Ez biztositékot követel régi szabadsága felől, nem vállal jobbágyi szolgálatot, megegyezik vele a taksára s a p. dézmához ragaszkodik : Károlyi megbántódása a király és az országgyülés által : A vallásszabadsággal megnyeri magának a lelkeket : A király, ámbár az adásvétel jogosságához kétségek férnek, kiadja az adománylevelet : Ennek tartalma : Pénzhiány a kincstárnál és Károlyinál : Utóbbiknak a város is segitségére megy : Károlyi vásárjogot szerez a városnak, kiadja a templom szabadalomlevelét s a várost Széplaky tisztségére bizza : Pap György mellőztetése : Károlyi ismételt izben beiktattatja magát az uradalomba, minek többen ellene mondanak : Károlyi a város pusztáihoz igyekszik jogot szerezni, de mindenfelől utját állják : A jogvédelemről gondoskodik s különösen készül a Német Rend ellen : Akadályok Bécsben : A Rend egyezkedési ajánlata : Károlyi végre elfogadja azt s kifizeti a Rendet : Kiegyezés Harruckern-nel és a csanádi püspökkel : A b. Zayak keresete : A lakosság nem akar a jobbágyi állapothoz szokni : Izgatják és szétoszolni készül : Károlyi emeli a taksát s lassanként földesuri haszonvételéhez és hatalmához szoktatja a lakosságot, melynek a pusztákat használatában hagyja : A város templomot és iskolát épit : Károlyi pátriárkhális viszonyt tart vele, de mindig több-több terhet ró rá : Készül a külországi háboruhoz : A Pero-féle lázadás kezdete : Matulai ismertetése : A nép nyiltan beszél a fölkelésről s ezzel rokonszenvez : Károlyi hadi készületeit félremagyarázza : A lázadás kitörése s elfojtása : A lakoltatás : A város ettől megmenekszik : 1721-1736. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 237-267. (1907)

Szeremlei Samu: 14. [fejezet] : Károlyi a várost zálogba akarja vetni : Kiegyezik a makai határra a csanádi püspökkel : A birák az elzálogositás ellen : Eleségszolgáltatás a török háborura : A pestis kitörése : A helytartónács [!helytartótanács], a vármegyék és Szeged intézkedései : Biráink az óvintézkedéseket elhanyagolják : A pestis Ujutcán föllép : Az alispán rendelkezései a ragály korlátozása tárgyában : A lakosság ezek ellen fellázad : Károlyi Ferencet királyi biztosnak nevezik ki : Az ellenszegülés megtörése : A helytartótanács intézkedései a városra nézve : A hadi szállitásokra szoritják a lakosságot : A város költségei a pestis alkalmából : Ennek megszűnése : Az eleségszállitások és fuvarszolgáltatások kimutatása : Neipperg tábornok oltalomlevelet ad a városnak : A magvaszakadtak hagyatéka felett Károlyi Sándorral a város meghasonlik : A megye beavatkozása : A taksa ötezer forintra emeltetik : Megdöbbenés városszerte és kiegyezés a földesuri haszonvételekre : Az uradalmat Károlyi Ferenc veszi át, ujabb egyezség köttetik 5500 Frt mellett : Az osztrák örökösödési háború hatása városunkra : Ezt a Károlyi ezred hadfogadó helyévé teszik : A vásárhelyiek a cibakházi katonai lázadást elfojtják : Károlyi Sándor halála : Althan püspök látogatása s óvása a ref. templom ellen : Orosháza és Komlós megtelepitése miatt a lakosság károsul : Összeütközések a határok bizonytalansága következtében : Ezek törvényes uton kitüzetnek : A Török-Czeglédi-féle versengés : A város a nemesek letelepedése ellen : Zavargás az "örökös jobbágyság" miatt : A város a földesuri haszonvételekre ujabb alkut köt s biztositja a "taksás jobbágyságot" Károlyi a várost a kath. templom épitésére szólitja fel : Erőszakoskodás a vesztőhelyen a varát ellen : A gróf biztosító levelet ád a városnak a ref. vallás gyakorlására, a város viszont költséget ajánl a kath. templom épitésére : A reformátusokat Algyőről kiüldözik s ezek nálunk telepednek le : 1737-1752. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 268-294. (1907)

Szeremlei Samu: 15. [fejezet] : A túri egyházi botrány : Törő gondnok és Pető Ferenc szövetkeznek : Utóbbik Törökországban konspirál és itthon összeesküvőket toboroz : Rákóczy, Bercsényi és a kurucság emlékei : Országos elégületlenség : Bujdosó és Jenei izgatásai : Halász Zsigmond és Vértesi szentandrási biró : Törő és Pető fegyverfogásra megegyeznek : Halasról az összeesküvést felfedezik : Ennek terve : Petőt az indulás percében elhagyja bátorsága : A felkelők Tárra vonulnak Kőrösi és Becsei vezérlete alatt : Utóbbit azonnal elfogják : Törő visszahuzódik : Jenei menekül : A felkelők Túrkevén elfogatnak s Szolnokra és Vásárhelyre kisértetnek : Az udvari kamara első értesülései : A csongrádi és hevesi alispánok, Károlyi Ferenc és Barkóczi püspök jelentései : A szolnoki sókamara és Szeged város tudositásai : Az udvari kamara katonai erőt küld ki : A királynő külön törvényszéket rendel : A foglyok Budára vitetnek és velük együtt a birák is : Károlyi is kompromittálva volt : Buzgólkodása Halász és Vértesi nyomozásában : A debreceni álhirek : Batthyány nádor józan felfogása : Szaplonczai és a vásárhelyi lelkészek is gyanu alatt : A foglyok vallomásai : Ujabb elfogatások : Szőnyi lelkész verses munkája a város mentségére : Az udvar az értelmi főszerző után nyomoztat : Kath. propaganda a foglyok között : Báthori főbiró hitehagyása : Az itéletés a végrehajtás : A királynő annak a városra vonatkozó részét enyhiti : Kaszárnya épitést rónak rá : Jutalmazások : A lakosság fél a kaszárnyaépitéstől : Szaplonczai, Szőnyi és a vármegye közremüködése a város felmentése érdekében : Küldöttség a királynőhöz : A kancellár Károlyi közbenjárását ajánlja : A várost megakarják fizettetni : Károlyi elszánja magát a közbenjárásra : Tanácsokat ád s lépéseket tesz a megyénél, nádornál stb. : A helytartótanács és a királynő nem engednek s a makacs város ellen vizsgálatot rendelnek : Szabadulás a büntetéstől : 1753-1753. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 295-323. (1907)

Szeremlei Samu: 16. [fejezet] : Új úrbéri rendeletet adnak ki, mellyel a jobbágyok terheit súlyosbítják : Azok visszautasítják a rendeletet s vetetlenül hagyják a földeket : A bírák a vármegye és Károlyi Antalné közbenjárását kérik, Ferenc gróf pirongatja őket : Ezek a kath. templom költségeire s egyéb, a jobbágyságra hárított terhekre utalnak : A papok közbenjárnak : Végre engedett a földesúr : Ennek hasznai az új úrbéri rendeletből : A városba kath.ok és lutheránusok telepíttetnek : A ref. egyház kivonja magát a város kormányzása alól : A váci püspök egyházlátogatása : A lakosság kath. templom építésre szorittaik : A kath. szertartások kormányi hatalommal terjesztetnek : Városháza építtetik : A nép elégedetlen Báthorival s ezt a bíróságból kihagyja : Az uraság törvénybíróvá teszi : Panaszok az uradalmi tisztek ellen : 1756—1768. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 324-342. (1907)

Szeremlei Samu: 17. [fejezet] : Mária Terézia rendezi a jobbágyság sanyaru helyzetét : A város zúgolódik az úrbéri szabályozás miatt : A nyomtatott urbáriumnak nem hisznek : Az ügy a vármegyén : Árvíz : A város méltatlan eljárása Szőnyi Benjámin ellenében : Per a Zayakkal a város birtokáért : A Károlyiak ezért fizetnek : A város panaszt emel a földesurak ellen : Andrási királyi biztos : A királynő jóakaratú rendelete : A város urbáriuma elkészül : Ennek tartalma : A földesúr és a város elégedetlensége : Zavargások a földmérésnél : Általános békétlenség : A lázongók követeket küldenek Bécsbe : Ezek a szédelgő Páriz-Pápai befolyása alatt a népet az "igazi urbáriom"-mal még jobban félrevezetik : A lakosság új urbáriumot követel : A vármegye tisztviselői képtelenek a lázongást elfojtani : Teljes anárkhia : A tanács közbelépésére Andrási a népet kihallgatja, a vezéreket pedig elfogatja : A birák magok sincsenek az új renddel megelégedve, Andrási a panaszokat a megyéhez utasítja : Károlyi a kancellárnak ir : A lázadás vezéreit börtönre és száműzetésre ítélik : A város Andrási közbenjárása mellett egyezkedik földesurával : A helytartótanács rendelete az egyezség tárgyában : A megye elégedetlensége : Ujabb szerződés a megye helybenhagyásával : A jobbágyok panaszára végre a királynő kedvezőleg intézi el az urbárium ügyét : Telepítések a Lóger és Lakhat városrészekbe : 1768—1778. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 343-375. (1907)

Szeremlei Samu: 18. [fejezet] : A Básthyak pere Károlyi ellen : Az ügyet egyezség utján intézik el : A helytartótanács és a városi tisztviselők a ref. egyház ellen támadnak : Az uradalom a csatorna tervével kudarcot vall : A város a robotmegváltással csak nehezen barátkozik meg : A jobbágyi szolgáltatásokat nem akarja végezni a lakosság : Török háboru : Városunk újoncokkal és élelmiszerékkel segíti az uralkodót : Rendetlenségek és hiányok a szállításoknál : Gazdáink jóléte : Kaszap nemeslelküsége és gazdagsága : Az 1790-iki szükség s a következő évi bőség : A jobbágyság ugarföldeket kér : A bordézmánál behozott újítás miatt a város zúgolódik, de a helytarlótanács a földesúrnak ad igazat : Az uraság az uj templomnak nem ad telket : Zavarok a biróválasztásnál : Károlyi József jóindulata a város irányában : Az új földesúr egyezséget köt a Viczmándyakkal : Három terméketlen év : A város intézkedései a segélyezés ügyében : Az uj templom épitésének folytatása : A francia háború hadi szükségleteinek szolgáltatása a lakosság részéről : 1778—1796. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 376-404. (1907)

Szeremlei Samu: 19. [fejezet] : Botrány a János szobor megcsonkitása miatt : A ref. egyházi elöljárók gyanúba vétetnek : Az itélet : Inséges évek : Bankócédulák behozatala : Francia háború terhei : Hamis hiresztelések a város hűségtelensége felől : Ujabb hadi segély, nagy drágaság : A kisutcai nagy tűz : A segélyezés : Tolvajságok elharapódzása : A pénzérték csökkentés : A vármegye elégedetlenségben tör ki : Ferenc császár meginti : Ujabb ínség, a tisztviselők nyomora, adóemelés, zúgolódás : A földesúr jótéteményei : Az ujvárosi földbérlet : A nagy fergeteg : Nagy árviz : Inség, oláhok letelepedése : A francia háborúban részt vett katonák haza bocsátása, Simonyi ezredes : A földesuraság a lelkészektől megtagadja a földet, a várostól megvonja a dézmabérletet, s szerfelett terheli a közönséget : A dézmaper : A megyénél nem találnak támogatásra, a helytartótanácsnál sem : Kereset a földesúri jogtalan terheltetések ellen : A vármegye igazságszolgáltatása : Kiengesztelődés az urasággal : 1797—1816. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 405-430. (1907)

Szeremlei Samu: 2. [fejezet] : Szulejmán a tiszántuli tartományt János-Zsigmondnak ajándékozza : A Körös-Maros köze kormányzója Fráter György püspök lesz, tényleg azonban a török csapatok özönlik el : Hivatalosan hol Magyarországhoz, hol Erdélyhez számitják : A Jaksics uradalmakon Fráter és Petrovics kapkodnak : A török e vidéket hadi és közigazgatási tekintetben szervezi : Csak Gyula vára áll még, honnét zsarolják vidékünket : Vásárhely a Pestyéni örökösöknek adományoztatik, tényleg azonban a defterbe beiratik, ezzel a Szultán birodalmába bekebeleztetik s járási székhelylyé tétetik : Mindamellett Körtvélyes és zsolt, nemkülönben Vásárhely, Rárós és Rétkopáncs birtoka felett a Parlagi és Zeleméri, - továbbá a Pestyéni, Móré és Losonczy családok törvénykeznek : Egyidejüleg Izabella is kormányhatalmat gyakorol itt : A bátori egyezség által Magyarhonhoz kapcsoltatunk : Fráter ujabb kisérlete a Jaksics uradalmak elnyerése tárgyában : a bátori egyezség a törököt felbősziti : Szeged veszedelme : Vármegyénket harcz dulja : a birtokos nemesség elmenekül : a vármegye feloszlik : a közigazgatás megmaradt szervei : a káptalani és püspöki jószágok közprédára jutnak : a földesurak a távolban is biztosítják itteni jogaikat : Móré Kata, a Pestyéniek és Losonczy István, ki mielőtt hősi halált halna, leányaira örökitteti Vásárhelyt : Községeink állapota ez időben : Egyetlen erősségünk Gyula vára, mely a királyi, földesuri és püspöki adókat behajtja s melynek tartozékaivá tétetünk : a birtokos nemesség ez ellen fellázad : a király a hütlenek javait s a gazdátlan birtokokat el ajándékozgatja ágocsy G.P.-Kutast, Ujvárost és Mágocsot, Olcsárovics Csomorkányt és Tótkutast nyerik - Csomorkány, Földvár és Fecskés urai : Osztály a Jaksics örökösök közt - Sámson és T.-Kutas Dóczynénak esik : a tiszántuli urak elszakadnak a királytól és Erdéllyel egyesülnek : 1539-1556. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 27-48. (1907)

Szeremlei Samu: 20. [fejezet] : Panaszok orvoslása az igazságkeresők utján : A négyszeri szántás behozatala és a robotváltság korlátozása : Rákos a községi számadások megvizsgálását kívánja s kikel a városházi gazdálkodás ellen : Zavargás a birótételkor : Rákost elfogják és kitiltják a városból : A helytartótanács a panaszkodóknak ád igazat : Rákost újra elfogják és megcsapják : Nagy drágaság : A nép a bírák ellen fellázad s kedve szerinti elöljárókat választ : A kancellária a szántás és jövet-menet perben a lakosság javára dönt : A lakosság Budára és Bécsbe Dus Istvánt küldi fel panaszaival : A vármegye az urasági tiszteknek kedvez : A király rendelkezik a községi számadások megvizsgálása, a választások, Berezeg Ferenc s a foglyok szabadon bocsátása tárgyában : A vármegyén húzzák-halasztják az ügyet : Rákos és Dus a szentesiekkel ismét Bécsbe utaznak : Lánczyt kérik kormánybiztosnak : A vármegye megvizsgálja és elintézi a panaszokat s a számadásokat is megvizsgáltatja : A fölségkérvény elintézése is rábizatik : Az igazságkeresők kétségbe vonják a királyi leirat igazi eredetét : A helytartótanács újabb vizsgálatot rendel : Rákos és Dus ismét kihallgatáson a királynál s a jobbágyság nagy elnyomatása, saját üldöztetésök és Berezeg felöl panaszt tesznek : Itthon börtönbe vettetnek : A város viszálya az uradalmi lisztekkel : Kristó és Nagy György a fölséghez utaznak, de Pesten letartóztattatnak : A megye hanyagsága s a lakosság újabb sérelmei : Az igazságkeresők a tanácscsal egyetértve a legelő és robotügyben újabb panaszokat terjesztenek fel, a nép követeli a foglyok szabadon bocsátását : Katona fogdosás : A higgadtabb elemek felülkerekednek : A tanács gyarlósága : Feladja a küzdelmet : Az igazságkeresők jellemzése : 1816—1822. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 431-454. (1907)

Szeremlei Samu: 21. [fejezet] : Ferdinánd kir. herceg a városban : Árviz : Csók Mózes jegyző : Az uradalom jótékonysága : Viszály a réti kilenced és a legeltetés miatt : A tarjáni tűzvész és segélyezések : A tolvajokat Berhidai megfékezi : Pereskedés az urasággal az árvagyámság, a szállási szőllők és a korcsmák bérlete miatt : Ferdinánd kir. herceg újabb látogatása : Örökváltsági tárgyalások : A református egyház kultúrtörekvései : Orkánok, jégeső, drágaság és a tabáni tűzvész : Az újraépítés szabályozási terve Uj városháza : Az erzsébeti hóesés, árvíz és szűk esztendő : A nagy kolera föllépése : Óvóintézkedések : Babarczy alispán : A köz-rémület : Vacsi Albert főbíró : A betegekkel és holtakkal való elbánás : Katonafogdosás : A szőllőskertek és a hosszú-ut pere : B. Orczy királyi biztos : A szegedi hetelés megszüntetése : A kisutcai nagy tűzvész, a szabályozási eljárás : Újabb ínség és drágaság : 1822—1836. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 455-489. (1907)

Szeremlei Samu: 22. [fejezet] : Mozgalom az úrbéri földek ügyében : A zsellérek követelései az urasággal szemben : Némelyek a királytői kérik a törvény megmagyarázását s legelői és egyéb panaszaik orvoslását : A helytartótanács és a vármegye az uradalmat utasítják a visszatartott földek kiosztására : Gosztonyi Sándor ügyész és Klauzál Gábor megyei küld. elnök : A lakosság nem bízik a tisztviselőkben : A vármegye a helytartótanácstól a törvény magyarázatát kivonja : A helytartótanács ezt megteszi : Az elégületlenek szaporodnak, a városi tisztújításon győznek, a nép nyomorának enyhítéséért esedezik : A maradvány földek kiosztatnak : A nép a tanácsba nyomul, ez kibővíti magát. Elégedetlenség a földosztással : Nagy A. János : Az uradalom szertelen követelései és túlkapásai : A helytartótanács és József nádor a város pártjára kelnek : Tárgyalás Horváth Lászlóval és Szabó Lászlóval a legelő elkülönítés tárgyában : Klauzál a várost egyezkedésre inti : A Török és Szilágyi nemzetségek követelései a határból : A lakosság a bírák ellen zúgolódik, s az örökváltságot kívánja : A helytartótanács a vármegyét a város birtokjogait és úrbéri viszonyait tárgyazó régi iratok kiadására utasítja : Az ellenzék győzelme a megyén s a Károlyiak visszavonulása : Képtelen és zavaros kívánalmak : A vármegye a helytartótanácsi rendeletet félreteszi : A város és uraság perei a korcsmák, a szakmányszántás és a legelői juhszinek ügyében : A király beavatkozása : A legelő elkülönítési egyezkedés meghiúsulása : A megye ez ügynél ellenszegül a helytartótanácsnak : A város országgyűlés elé viszi a legelőügyet : A király a földesurak pártjára kél s a várost az erőszaktól eltiltja : Az ügyet per útjára terelik : A város az úriszéken a pert elveszti, a vármegye ez ítéletet megsemmisíti : Küldöttség a királyhoz : A város örökváltsági újabb kísérlete s ennek meghiusúlta : Bene József főispáni helytartó : A korcsmapert a város megnyeri 1836—1845. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 490-524. (1907)

Szeremlei Samu: 23. [fejezet] : Az árviz és a város küzdelme ez ellen : A pusztulás és az óvóintézkedések : A megye a Tisza szabályozását sürgeti : A sártói töltés helyreállítása : A város hanyagságát Basa Lajos szolgabíró megtöri : Inség és közsegélyek : A város kultúrintézményeket követel a földesuraságtól : hiába : Az elszaporodott tolvajok ellen rögtön-biróságot állítanak : A legelő elkülönítési per folytatása s egyezséggel való befejezése : 1845—1847. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 525-544. (1907)

Szeremlei Samu: 3. [fejezet] : Fecskés, Vásárhely, Csomorkány, Ujváros, Mágocs, Derekegyháza, Rárós és Kopáncs uj urai : Vásárhelyhez Zay, Liszthy és Viczmándy szereznek jogot : a gyulai vártisztek hatósága és követelései nálunk : Községeink és földesuraink az adóösszeirások szerint : Csulai Kende Péter, Szokoli Gy. és Varkocs T. követeléseik : Miksa ujabb adományozásai Csomorkány, Sámson és Kutas tárgyában : Telegdy I. összeírása : Kerecsényi ujabb zsarolásai : Miksa Tiszántult elfoglalja János-Zsigmondtól, kinek oltalmára Hasszán, majd maga Szulejmán császár jönnek : Utóbbik a Körös-Maros közét János-Zs.-nak vissza adja s Gyula vára ellen Petrev pasát küldi : a birtokos nemesség ismét elmenekül : a királyi vezérek az utba eső vidék előzetes elpusztitását rendelik : Kerecsényi és Mágocsy várkapitányok ezt ellenzik : az előnyomuló tatárok Szőllősön elsánczolják táborukat : s innét kiindulva dulják fel és öldösik a vidéket : iszonyu kegyetlenségeik alatt városunk és falvaink is megsemmisülnek - Gyula vára török kézre jut : 1556-1566. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 49-65. (1907)

Szeremlei Samu: 4. [fejezet] : A török alatt községeink ujra felélednek és gyarapodnak : A város nagyobb és nagyobb bérleti összegekért birja azokat : Aztán török bérlők kezére jutunk : a püspökök is dézmát szednek : a Móré-féle birtokokat a király Zay és társainak adományozza : Cs. Kende P. és Mágocsy Gáspár Vásárhely, Kéktórárós és R. kopáncs ügyében óvást tesznek : Miksa király az erdélyi fejedelmet a tiszai részekből kiszorítja, de az anyaország nem csatolta vissza magához, csak földesuraink utján maradt fen a kapcsolat : a Losonczy lányok felujítják jogaikat a városhoz : Mágocsy G. Ujvárost és P.kutast birja : Mosóczy püspök dézmálása : Városunk és községeink ismét pusztulásra jutnak : a kóbor katonák és hajduk zsarolásai : ez utóbbiak állandó réme az országnak, de minden párt szemében szükséges rosszak : 1568-1592. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 66-77. (1907)

Szeremlei Samu: 5. [fejezet] : Gorsa és Batida a Barcsay kezén : Szinán nagyvezér : a krimi tatárok és a szultán serege pusztitva vonulnak át vidékünkön : Báthory Zs. fejedelem Rudolffal szövetkezik : A ráczok és hajduk dulásai : Harcz e vidéken, Csanád, Makó, Temesvár alatt : Szeged Lippa magyar kézre jutnak : Temesvár oltalmára s az alvidék elpusztítására a tatárok ide visszarendeltetnek : Nyáry Pál Vásárhelyt birtokba veszi : Csomorkány, Férged, Tótkutas, Szőllős, Fecskés, P.kutas, Gorsa végkép elpusztíttatnak : Az erdélyi fennhatóság e vidéken helyre áll : A fejedelmek adományozásai miatt az országgyűléseken panaszkodnak : Rudolf király Férgedet, Makót Szokoli Péternek adja a Losonczy-uradalmakat pedig Forgács Zsigmondnak : Vásárhelyt magána tartja fenn : Tényleges birtokos a török : Rácz Márton hajdui dulják a várost : a hajduk további ismertetése : Teljes felfordultság e vidéken : Bocskay fölkelése : Erdélyhez kapcsoltatunk : 1593-1608. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 78-91. (1907)

Szeremlei Samu: 6. [fejezet] : A török ereje meggyöngül a végbeli csapatok portyázásai szaporodnak : Vásárhelyt Várday Kata cserébe adja Lugosynak nagymadai birtokaiért : az erdélyi fejedelmek a hajdú vitézeknek kedveznek s Batidát Cserepesnek, Férgedet Kovácsnak ajándékozzák : Viczmándy Kristóf Szentkirályról és Rárósról jövedelemet huz, az óbudai apáczák Veresegyházát és Derekegyházát követelik : Móricz Márton mágocshoz tart igényt : Bethlen Gábor Vásárhelyt a lippai adózástól felmenti s a hajdúk ellenében Mehemet paas oltalmára bizza : ez megfenyegeti a hajdúkat : Lippa török kézre jut : Makó, Szeged, Vásárhely visszatérnek a magyar király kormánya alá : utóbbiak panaszai Bercsényi Imre és a csanádi püspök ellen : Mehemet a vásárhelyiek sérelmei miatt panaszt emel Bethlen előtt : Bercsényi és a többi földesurak sulyos helyzete : Bethlen ujabb adományozásai Batidáról, Pana s Kovászdiról : Móriczot megfosztja javaitól : A vásárhelyieket a váczi dézma alól akarja mentesiteni : a vidék a nagykárolyi értekezleten tisztáztatni akarja, hogy melyik állam kötelékéhez tartozik? Kovács és Szénási hajdutisztek foglalásai : Móricz ujabb szerzeményei : a váczi és csanádi püspök dézmaszedési joga Csongrád megye területén : Ennek népességi viszonyai : a magyar királyi és földesuri befolyás erősbül : A város az utazó katonacsapatoktól szenved : A vidék nyomora és a város elpusztulása : Bethlen háboruja II. Ferdinánd ellen : Dallos püspök a vásárhelyiek dézmájáról : a város gyarapodása : Győrfy J. joga Körtvélyes, Solt, Mágocs, Kétlebecz, Veresegyház, Barcz és Leng irányában : Móricz birtoklásáról erdélyi vizsgálat : a Rákóczyak joga a Mágocsy-féle birtokhoz : a Cserepesyek Batidáról ujabb adománylevelet nyernek : a csongrádmegyei községek lassu fejlödése : 1608-1634. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 92-112. (1907)

Szeremlei Samu: 7. [fejezet] : A magyarhoni kormány befolyása vidékünkön mindinkább erősbül : Bercsényi adománylevelet szerez Vásárhelyre, Pereskutasra, Monyorósfecskésre : A régibb tulajdonosok elhallgatnak : A vidék közjogi viszonyai Rákóczy György és vetélytársa, a porta és a magyar királylyal szemben ismét összezavarodnak : A város ujra elpusztul, de csakhamar helyreáll : A végbeli tisztek elfoglalják és védik a várost : Ilosvayné Körtvélyes, Szőllős, Mágocs, Kétlebecz, Leng használata ellen óvást emel : A város Szentkirályt az Őry növérektől megszerzi Keglevich M.tól pedig Mágocsot, Pereskutast, Ujvárost és Körtvélyest bérli : Bercsényiné sérelmével : A vásárhelyiek és makaiak gyülölködése a szomszéd rácz telepesek ellen : Ali bég e miatt panaszt tesz : Turóczy, Jakucs és Csanády Csomorkányt és Fecskést kapják : Széll Mihály Batidát, Csárpát, Derekegyházát, Gorsát, Fecskést, Mártélyt, Szőllőst veszi birtokába : Kerekes János Batida és Gorsára, K. Kis Péter és András Fecskés s Orosháza, D. Erdélyi G. Férgedre, a Kereszegi kisek szintén Férgedre erdélyi, Kovács, Zólyomi, Török Bálint Fecskésre, Lelére, Csárpára, Tótkutas és Pereskutasra magyarhoni adományt kapnak : A török tiltakozása : Szentesi harc s a vidék elpusztulása : A korona befolyása növekszik : Csongrádmegye Heveshez csatoltatik : Vásárhely Csongrádmegye kötelékébe lép, de Borsod is magáénak követeli : Visszakapcsoltatás Borsodhoz s adózás a magyar királynak : 1635-1649. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 113-132. (1907)

Szeremlei Samu: 8. [fejezet] : A nemesek foglalásai s a hajdúk zsarolásai : Vásárhely Borsodmegye előtt tesz panaszt : a Bercsényiek hirnevének alászállása : Bercsényi Miklós Vásárhelyt zálogba adja : azt Ráróssal, Szenterzsébettel, Szentalberttel és Kéklópusztával együtt Pap János foglalja el : Hegyesyné is számot tart Vásárhelyre : Széll M,, Török B., Széky P., Hatvani és Keglevich birtokszerzéseik : Balassa Imre, Batida ura ellen, Makripodáry püspök óvást tesz : A végházak őrsége továbbra is az alföldre jár rabolni : Itt minden törvényes rend felbomlik : A véghelyek fizetetlensége és rablásoktól eltiltása : A délvidék megyéi egymással szövetkezve a jobbágyságot fegyverzik fel : Kende Gábor zsarolásai Vásárhelyen és egyébütt : A török előnyomulása e vidéken : A vasvári béke után a magyar katonai rablások ismét megkezdődnek városunkban is : Borsodmegye ezeket a kassai országgyülésen panaszolja el : a város Wesselényi nádorhoz fordul orvoslatért, aki a fosztogatásokat keményen eltiltja : A város terjeszkedése : Elfoglalja Szentalbert, Szenterzsébet, Rárós, Igló, Tótkutas, Szenttornya pusztákat, mi ellen Török B., Széll M. és Pálfy püspök óvást tesznek : Utóbbik visszaköveteli a püspökség régi birtokait s az uj földesurak bitorlásai ellen védekezik : A város Soltot, Kéklóráróst, Rétkopáncsot használja : Viczmándy e miatt tiltakozik és fenyegetődzik : Makripodáry püspök is ujra követeli itteni régi jószágait s Pereskutast és Mágocsot, a csanádi püspök javait, magának adományoztatja : A város Sámsont, Tótkutast, Körtvélyest, Férgedet és Tömpöst, Fecskést, Csomorkányt, Orosházát birja : Bercsényi M. Széll Miklósra bizza itteni jószágait : de ezekhez most mások tartanak igényt : a Básthyak, Csanádyak és Lórántfy Zsuzsánna Csomorkányhoz és Fecskéshez szereznek jogot : Dobóczy és Széll M. Gorsát, Széky P. Derekegyházát, Szőllősy Sámsont, Tótkutast, Körtvélyest, Hatvani Soltot, Keglevich Algyőt és Mindszentet birják : 1650-1666. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 133-149. (1907)

Szeremlei Samu: 9. [fejezet] : Básthyné óvása a város terjeszkedése ellen : Bercsényi a Vajér-melléki perben Básthyné hatalmaskodását megtorolja : Hasonlóan jár el Rárós ügyben Pap János ellen : Földvárt, Orosházát és Ráczkevit a királytól fölkéri : Csanády J. óvása Csomorkány tárgyában : Bonyodalom Mártély birtoka felett Balajthy, Zichy és az Eszerházyak miatt : Szokoli G. a várost és tartozékait a pálos szerzeteseknek majd Dévényi Ferencznek adja el : A végbeli katonák kirabolják az alföldet : Spankau és a vármegyék intézkedései ez ellen : Bercsényi föllépése a városunkat rabló Cserépy ellen : Borsodmegye erélyes igazságszolgáltatása : Csáky Ferencz is oltalmára kél pusztai földesurainknak : Kaszás István Bercsényi föllépésére számüzetik : a Wesselényi-féle összeesküvés : a kuruczok az alföldre bujdosnak : Pereskutast és Csárpát a csanádi püspök visszakapja : Makó a királynak adózik : Balassa J. fosztogatási Férgeden s vidékén : A földesurak Bercsényi kivételével adót innét már nem huzhatnak : A város zálogba teszi Férgedet, Körtvélyest és Csomorkányt : Utóbbik érdekében a Csanádyak óvást emelnek : Básthy J. a maga csomorkányi, fecskési és orosházi birtokait a vásárhelyieknek adja át : Solt, Rétkopáncs és Batida is ezek birtokában : A város a borsodmegyei adót nem akarja fizetni, miért az panaszt emel ellenünk : a város viszont Borsodmegye ellen panaszkodik : A város foglalásai ellen Janka P. és Szücs Gy. tiltakoznak : A katonai fosztogatások tovább tartanak : ez ellen a farkiak városunkba menekülnek : Balassa J. Férged miatt fenyegetődzik, s Sós Balázst küldi a város megsarczolására : ez Balassa B.nak és Básthy J.nak haszonbért fizet : Tököli J. felkelése : a rabló katonák városunkat és az alföldet elözönlik : Az országgyülés megbélyegzi a rabló végbelieket : az alföld és a város hátat fordit a német kormánynak s Tökölihez pártol : e példát Borsod- Csongrád-megye s Bercsényi M. is követik, : a kurucz országgyülés adónkat leszállitja : 1667-1682. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 150-166. (1907)

Szeremlei Samu: Előszó : a III-dik kötethez. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 3-6. (1907)

Székely György: Reformtörekvések a tudományos paedagogia [pedagógia] terén : első közlemény. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 77-90. (1907)

Székely György: Reformtörekvések a tudományos paedagógia [pedagógia] terén : Harmadik közlemény. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 209-218. (1907)

Székely György: Reformtörekvések a tudományos paedagógia [pedagógia] terén : második közlemény. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 142-150. (1907)

Székely György: Reformtörekvések a tudományos paedagógia [pedagógia] terén : negyedik közlemény. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 288-298. (1907)

Teveli Mihály: A módszeres tanácskozások. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 94-98. (1907)

Thót László: Die allgemeinen bestimmungen des nicaraguanischen strafrechts. pp. 175-200. (1907)

Thót László: A harmadik iskola : büntetőjogbölcseleti tanulmány. pp. 1-36. (1907)

Timon Ákos: A Szent Korona és a koronázás közjogi jelentősége. In: Kolligátum. pp. 1-14. (1907)

Toncs Gusztáv: A magyar dolgozatok javítása : az utasítás idevágó pontjai és egy javaslat. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 480-487. (1907)

Toncs Gusztáv; Madách Imre: "Az ember tragédiája" az iskola szempontjából. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 257-270. (1907)

Téri József: Lehrproben und Lehrgänge aus der Praxis der Gymnasien und Realschulen. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 506-510. (1907)

Téri József: Lehrproben und Lehrgänge aus der Praxis der Gymnasien und Realschulen : 1906. év 4. füzet. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 243-245. (1907)

Téri József: Lernproben und Lehrgänge. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 111-113. (1907)

Tóth József: Tóth József javaslata a magyar királyi belügyminiszterhez a "kóborcigány-kérdés megoldásá"-ra.

Veress Gábor: Svájci népiskolák. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 30-34. (1907)

Vida Sándor: Tarlózások az olasz paedagógiai pedagógiai irodalomban : Giovanni Nascimbeni: II collegio come campo per la psicologia collettiva. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 355-356. (1907)

Vida Sándor; Campetti Amelia: Amelia Campetti: La casse di maternita e l'organizzotione sociale dell' educazione. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 356-357. (1907)

Vida Sándor; Romano Pietro: Tarlózások az olasz paedagógiai [pedagógiai] irodalomban : Pietro Romano: La psicologica pedagogica. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 351-355. (1907)

Vidákovits Kamilló: Az anthrax kezelése immunserummal és Bier-féle pangásos vérbőséggel. In: Kolligátum. pp. 1-17. (1907)

Vidákovits Kamilló: I., Szájbeli daganatok kiirtásának műtéti technikájáról. In: Kolligátum. pp. 246-250. (1907)

Vángel Jenő: A tanszermúzeum és a paedagogiai [!pedagógiai] könyvtár. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 6-16. (1907)

Waldapfel János: Zeitschrift für Philosophie und Pädagogik. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). p. 113. (1907)

Waldapfel János: Zeitschrift für Philosophie und Pädagogik : Herausgegeben von O. Flügel, K. Just und W. Rein. IV. Jahrgang 6. Langensalza, Hermán Beyer and Söhne : [könyvismertetés]. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 174-176. (1907)

Weszely Ödön: Belföldi lapszemle. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 114-116. (1907)

Weszely Ödön: Belföldi lapszemle. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 180-183. (1907)

Weszely Ödön: Belföldi lapszemle. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 245-250. (1907)

Weszely Ödön: Belföldi lapszemle. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 363-367. (1907)

Weszely Ödön: Belföldi lapszemle. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 621-626. (1907)

Weszely Ödön: Olvasóinkhoz. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 65-66. (1907)

Weszely Ödön: A paedagógia [pedagógia] és pszichológia viszonya : első közlemény. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 449-456. (1907)

Weszely Ödön: A paedagógia [pedagógia] és pszichológia viszonya : második közlemény. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 513-523. (1907)

Willmann Otto: Pädagogische Vorträge über die Hebung der geistigen Tätigkeit durch den Unterricht. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 47-48. (1907)

Závodszky Levente: A Monumenta Hungariae Paedagogica [Pedagogica] tervrajzához. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 166-168. (1907)

Ágoston Péter: A sztrájk jogalapja : írta és a Magyar Jogászegyletnek 1907. évi márczius hó 23-án tartott ülésében előadta. In: Kolligátum. pp. 1-32. (1907)

Ölyvedi Vad Imre: Nemességi könyv.

A lista elkészítésének dátuma 2025. január 28. 16:54:16 CET.