Items where Year is 1907

Group by: Creators | Item Type | No Grouping
Number of items: 337.

Armenia. - 21.évf. (1907) 2-3. sz.

Armenia. - 21.évf. (1907) 4-6. sz.

Armenia. - 21.évf. (1907) 7-12. sz.

Hamvasztás. - I. (1907) 1. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 1. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 10. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 11. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 12. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 14. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 15. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 16. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 17. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 18. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 19. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 2. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 20. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 21. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 22. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 23. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 24. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 25. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 26. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 27. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 28. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 29. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 3. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 30. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 31. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 32. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 33. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 34. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 35. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 36. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 37. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 38. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 39. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 4. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 40. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 41. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 42. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 43. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 44. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 45. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 46. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 47. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 48. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 49. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 5. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 50. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 51. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 52. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 6. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 7. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 8. sz.

A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 18. évf. (1907) 9. sz.

Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére 3.

Kalazantinum. - XII. évf. (1907) 10. sz.

Kalazantinum. - XII. évf. (1907) 5. sz.

Kalazantinum. - XII. évf. (1907) 6. sz.

Kalazantinum. - XII. évf. (1907) 7. sz.

Kalazantinum. - XII. évf. (1907) 8. sz.

Kalazantinum. - XII. évf. (1907) 9. sz.

Kalazantinum. - XIII. évf. (1907) 1. sz.

Kalazantinum. - XIII. évf. (1907) 2. sz.

Kalazantinum. - XIII. évf. (1907) 3. sz.

Kalazantinum. - XIII. évf. (1907) 4. sz.

Korrespondenzblatt. - 55.évf. (1907) 1.sz.

Korrespondenzblatt. - 55.évf. (1907) 10-11.sz.

Korrespondenzblatt. - 55.évf. (1907) 12.sz.

Korrespondenzblatt. - 55.évf. (1907) 2.sz.

Korrespondenzblatt. - 55.évf. (1907) 3.sz.

Korrespondenzblatt. - 55.évf. (1907) 4.sz.

Korrespondenzblatt. - 55.évf. (1907) 5-6.sz.

Korrespondenzblatt. - 55.évf. (1907) 7.sz.

Korrespondenzblatt. - 55.évf. (1907) 8.sz.

Korrespondenzblatt. - 55.évf. (1907) 9.sz.

Magyar Paedagogia. - 16. évf. (1907).

Magyar pályázatok. - 5. évf. (1907) 1. sz.

Magyar pályázatok. - 5. évf. (1907) 2. sz.

Magyar pályázatok. - 5. évf. (1907) 3. sz.

Magyar pályázatok. - 5. évf. (1907) 4. sz.

Magyar pályázatok. - 5. évf. (1907) 5. sz.

Magyar pályázatok. - 5. évf. (1907) 6. sz.

Paedagogiumi Ifjúság. - 6.évf. (1907) 4. sz.

Paedagogiumi Ifjúság. - 6.évf. (1907) 5. sz.

A gyermek. - 1.évf. (1907) 1. sz.

A gyermek. - 1.évf. (1907) 2. sz.

A gyermek. - 1.évf. (1907) 3. sz.

A gyermek. - 1.évf. (1907) 8. sz.

Az 1907. évi október hó 7., 8. és 9. napjain Budapesten tartandó Országos Ügyvédgyűlés napirendjére tűzött kérdések tárgyában beérkezett vélemények. In: Kolligátum. pp. 1-89. (1907)

Beküldött könyvek. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 63-64. (1907)

Beküldött könyvek. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). p. 256. (1907)

Ismeretlen bosáci lakos levele a Magyar Királyi Belügyminisztériumhoz.

Ismeretlen javaslata a cigány kérdésről a magyar királyi belügyminiszterhez.

Közoktatásügyi Szemle : Dr . Fináczy Ernő elnöki megnyitó beszéde a Magyar Pedagógiai Társaság 1907. évi januári nagygyűlésén. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 67-77. (1907)

Magyar Paedagógiai [Pedagógiai] Társaság : felolvasó-ülés 1906 dec. 15-én. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 117-128. (1907)

Magyar Paedagógiai [Pedagógiai] Társaság : felolvasó-ülés 1906 nov. 17-én. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 62-63. (1907)

Magyar Paedagógiai [Pedagógiai] Társaság : felolvasó-ülés 1907 febr. 16-án. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 186-191. (1907)

Magyar Paedagógiai [Pedagógiai] Társaság : felolvasó-ülés 1907 márc. 16-án. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 251-254. (1907)

Magyar Paedagógiai [Pedagógiai] Társaság : felolvasó-ülés 1907 november 16-án. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 632-640. (1907)

Magyar Paedagógiai [Pedagógiai] Társaság : felolvasó-ülés 1907 ápr. 20-án. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 314-320. (1907)

Magyar Paedagógiai [Pedagógiai] Társaság : felolvasó-ülés okt. 19-én. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 575-576. (1907)

Nyitra vármegye törvényhatósági bizottságának felirata a magyar királyi belügyminiszterhez.

Paedagogiumi Ifjúság. - 6.évf. (1907) 8-9. sz.

Sopron vármegye törvényhatósági bizottságának felirata a magyar királyi belügyminiszterhez a cigánykérdés tárgyában.

A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara évkönyve a kerület 1906. évi közgazdasági viszonyairól.

Tanterv és utasítás az elemi népiskola számára : kiadta a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter 1905. évi junius hó 16-án 2202. eln. számú rendeletével.

Tanítás az iskolán kívül. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 229-232. (1907)

Vegyesek : A müncheni középiskolák tanulóinak statisztikája. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 511-512. (1907)

Újságkivágat cigány bűnesetről.

Életkor és szolgálat. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 184-185. (1907)

A minősítések és a polgári iskola. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 27-30. (1907)

A népmozgalmi statisztikai adatszolgáltatás szabályai. In: Kolligátum. pp. 1-36. (1907)

A sztropkói járás főszolgabírójának javaslata a magyar királyi belügyminiszterhez "a vándor cigányok kóborlásának meggátlásáról".

Ady Endre: Sápadt emberek és történetek. In: Kolligátum. pp. 1-216. (1907)

Altenburger Adolf: Muthesius Károly: Pädagogische Blätter für Lehrerbildung. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 614-620. (1907)

Ardos Frigyes: Kis növényatlasz : 604 megnevezett növénnyel : tanulók, növénykedvelők használatára.

Bagyary Simon: Történelmi térképeinkről. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 497-499. (1907)

Bajcsy László: Kérvénye Bajcsy László nagylaki jegyzőnek, melyben a cigányügy rendezéséről szóló ... előmunkálatok folytatólagos előkészítésére megbízást kér.

Barabás Péter: Barabás Péter levele a magyar királyi belügyminiszterhez a cigánykérdés tárgyában.

Bihari Ferenc: Iványi Ede: Comenius Amos János élete, paedagógiai [pedagógiai] és egyéb irodalmi munkássága. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 601-605. (1907)

Bolgár Ferenc: Bolgár Ferenc államtitkár kísérőlevele Andrássy Gyula magyar királyi belügyminiszterhez.

Breuil Henri: La question Aurignacienne : étude critique de stratigraphie comparée. In: Kolligátum. pp. 1-47. (1907)

Bálint Aranka: A művészettörténet tanítása Franciaországban. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 550-555. (1907)

Bátky János: Bátky János levele a magyar királyi belügyminiszterhez "melyben a czigány kérdés megoldása czéljából nézeteit előterjeszti".

Cholnoky Jenő: A Balaton télen. In: Kolligátum. pp. 1-21. (1907)

Cholnoky Jenő: A belső ázsiai öntözések és a népvándorlás : népszerű tudományos előadás, vetitett képekkel. In: Kolligátum. pp. 305-323. (1907)

Cholnoky Jenő: A deliblati homokpuszta. pp. 1-11. (1907)

Chrisztó Miklós: Chrisztó Miklós javaslata cigányügyben a magyar királyi belügyminiszterhez.

Concha Győző: A választójog reformja : [különlenyomat]. In: Kolligátum. pp. 1-43. (1907)

Császár Elemér: Magyar remekírók : X. sorozat. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 357-358. (1907)

Domanovszky Sándor: Mügeln Henrik német nyelvű krónikája és a Rímes Krónika. In: Kolligátum. pp. 1-41. (1907)

Dőri Simon Zsigmond: A paedagógiai [pedagógiai] kísérlet értéke : első közlemény. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 321-332. (1907)

Dőri Simon Zsigmond: A paedagógiai [pedagógiai] kísérlet értéke : harmadik közlemény. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 541-549. (1907)

Dőri Simon Zsigmond: A paedagógiai [pedagógiai] kísérlet értéke : második közlemény. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 456-468. (1907)

Dőri Simon Zsigmond and Barth Paul: Paul Barth: Die Elemente der Erziehungs- und Unterrichtslehre : auf Grund der Psychologie der Gegenwart. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 169-172. (1907)

E. G. and Henke Oskar: O. Henke: Vademekum für die Homerlektüre. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 103-104. (1907)

Endre Lajos: Endre Lajos levele a magyar királyi belügyminiszterhez.

Endrei Gerzson: Paul Cauer: Siebzehn Jahre im Kampf um die Schulrelorm. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 100-102. (1907)

Endrei Gerzson: Reformtörekvések a gyakorlati paedagógia [pedagógia] terén : első közlemény. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 469-479. (1907)

Endrei Gerzson: Reformtörekvések a gyakorlati paedagógia [pedagógia] terén : második közlemény. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 524-540. (1907)

Endrei Gerzson: Szabadabb mozgás a német középiskolák felsőbb osztályaiban. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 342-348. (1907)

Endrei Gerzson: A württembergi legújabb tantervek és a tanulók szellemi munkája. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 349-350. (1907)

Erdődy Gyula: Erdődy Gyula levele Herrmann Antalhoz.

Esterházy Sándor: Individuálismus és sociálismus [!Individualizmus és szocializmus]. In: Kolligátum. pp. 1-32. (1907)

F. Szántó Károly: Az írásbeli dolgozatokról. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 590-595. (1907)

Ferdinandy Géza: A rendi elemek a magyar alkotmányban : székfoglaló értekezés : fölolvastatott a M. Tud. Akadémia 1907. évi márczius hó 11-én tartott ülésén. In: Kolligátum. pp. 1-97. (1907)

Forgács János: Nîthart von Riuwental és természetlírája.

Gabányi Miklós: Gabányi Miklós javaslata cigánykérdés ügyében Andrássy Gyula magyar királyi belügyminiszternek.

Geőcze Sarolta and Gyárfás Elemér: Gyárfás Elemér: Tanulmányok a nemi kérdésről. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 305-308. (1907)

Goldziher Károly: F. Klein, F. Schimmack: Der mathematische Unterricht an den höheren Schulen. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 567-569. (1907)

Goldziher Károly: La Revue de l'Enseignement des Sciences. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 503-506. (1907)

Gusman Pierre: Gusman, Pierre: [Venise] : chapitre III : l'architecture. In: Kolligátum. pp. 25-63. (1907)

Gusman Pierre: Venise.

Gusman Pierre: [Venise] : chapitre II : la ville. In: Kolligátum. pp. 11-24. (1907)

Gusman Pierre: [Venise] : chapitre IV : la sculpture. In: Kolligátum. pp. 64-89. (1907)

Gusman Pierre: [Venise] : chapitre V : le peinture. In: Kolligátum. pp. 90-144. (1907)

Gusman Pierre: [Venise] : chapitre VI : industries d'art : mosaique, verrerie, dentelle, typographie. In: Kolligátum. pp. 145-151. (1907)

Gusman Pierre: [Venise] : chapitre premier : origine de Venise et son développement artistique. In: Kolligátum. pp. 3-10. (1907)

Gy. B.: A német Gesellschaft für Verbreitung von Volksbildung.. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 45-47. (1907)

Gyulai Ágost: Külföldi könyvészet. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 191-192. (1907)

Gyulai Ágost: Külföldi könyvészet. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 254-256. (1907)

Gábor Béla: Gábor Béla előterjesztése "a czigányokkal való elbánás tárgyában" a magyar királyi belügyminiszterhez.

Günther Antal: Emlékbeszéd Werbőczi István felett. In: Kolligátum. pp. 1-14. (1907)

Hancsókné Wolkenberg Ilona: Frauenbildung : V. Jahrgang 1906. III-IV. füzet. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 55-59. (1907)

Hancsókné Wolkenberg Ilona and Wychgram Jakob: J. Wychgram: Frauenbildung : Zeitschrift für die gesammten Interessen des weiblichen Unterrichtswesene. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 176-180. (1907)

Hancsókné Wolkenberg Ilona and Wychgram Jakob: J. Wychgram: Frauenbildung : Zeitschrift für die gesamten Interessen des weiblichen Unterrichtswesens. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 358-361. (1907)

Hellebrant Árpád: Paedagógiai [pedagógiai] repertórium : A magyar paedagogiai [pedagógiai] irodalom 1906-ban. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 368-448. (1907)

Herrmann Antal: Kalotaszeg a levéltárakban = Kalotaszegi Lap 1907. jan. 6.

Herrmann Antal: Tanár és politika = Székely Nép 1907. jún. 22.

Herrmann Antal: Turista-ötletek ; Szováta = Brassói Lapok 1907. máj. 26.

Hertelendy Ferenc: A czigányügy rendezése.

Hevesi Illés: A jogalkotó judikatura és a felek : Magyar Jogászegyletnek 1906. évi deczember hó 1-én tartott ülésén. In: Kolligátum. pp. 1-61. (1907)

Jablonkay Géza and Nagy László: Nagy László: A gyermektanulmányozás mai állapota. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 108-109. (1907)

Jelenszky Kálmán: Jelenszky Kálmán javaslata a cigányügy tárgyában a magyar királyi belügyminiszterhez címezve.

Jeszenszky Elek: Néhány adat a cigánykérdés megoldásához.

Juba Adolf: A paedagógia [pedagógia] és az egészségügy : második közlemény. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 219-228. (1907)

Juba Adolf: A paedagógia [pedagógia] és az iskolaegészségügy : első közlemény. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 151-161. (1907)

Juhász Gyula: Juhász Gyula versei : [1905-1907].

K. F.: Report of the Commission of education : for 1904. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 50-52. (1907)

K. F. and Smith Anna Tolman: Anna Tolman Smith: The education Bill of 1906 for England and Wales as it passed the House of Commons. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 99-100. (1907)

Kaiblinger Fülöp and Boga Imre: Boga Imre: A nyelvtanítás lélektani alapja. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 556-562. (1907)

Kardos Gyula: Alexandriai Szent Katalin cseh és magyar verses legendájának viszonya.

Karl Lajos: A francia középiskola és az 1902. évi új tanterv. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 577-589. (1907)

Kelemen Béla and Kuthy József: Kuthy József beszédei. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 109-110. (1907)

Kelemen Ignác: Herbart Amerikában. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 91-93. (1907)

Kelemen Ignác and Kemsies Ferdinand and Hirschlaff Leo: Kemsies Ferdinand-Hirschlaff Leo: Zeitschrift für Pädagogische Psychologie. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 309-313. (1907)

Kemény Ferenc: Report of the Commissioner of Education : for 1904. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 238-239. (1907)

Kemény Ferenc: Röpiratok a sexuális pedagógia köréből. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 52-55. (1907)

Kemény Ferenc: Zeitschrift für das Realschulwesen. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 59-61. (1907)

Kemény Ferenc: Zeitschrift für das Realschulwesen. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 361-363. (1907)

Kemény Ferenc: A fővárosi középiskolák fejlődése : Nemzetközi oktatásügy, külföldi hallgatók. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 627-631. (1907)

Kemény Ferenc and Guichard I. and Voinchet Yves: Guichard Voinchet: L'Enseignement pacifiste à l'école primaire. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 308-309. (1907)

Kemény Ferenc and Höller Konrad: Konrad Höller: Die sexuelle Frage und die Schule. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 501-503. (1907)

Kemény Ferenc and Mathias Adolf: Adolf Mathias: Wie erziehen wir underen Sohn Benjamin? In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 104-105. (1907)

Kemény Ferenc and Siemering K. L.: K. L. Siemering: Ich bin im Volk ein schlichter Lehrer. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). p. 107. (1907)

Kemény Ferenc and Stall Sylvanus: Sylvanus Stall: Was ein junger Mann wissen muss. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 106-107. (1907)

Kornis Gyula: Az első latin könyv. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 299-304. (1907)

Kovács János: A szerkesztő búcsúszava. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). p. 64. (1907)

Kovács Rezső: A gyermek mozgási élete és értelmi fejlődése közötti kapcsolat. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 16-27. (1907)

Kristóf Gábor: A magántanulói rendszer. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 34-39. (1907)

Krohn Kaarle and Olrik Axel and Sydow C. W.: Erste Mitteilung des folkloristischen Forscherbundes "FF". In: Kolligátum. pp. 1-9. (1907)

Kulin Zoltán: A czigánykérdés megoldása Magyarországon.

Kálmán Miksa: Gerhard Budde: Geschichte der fremdsprachlichen schriftlichen Arbeiten an den höheren Knabenschulen von 1812 bis auf die Gegenwart. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 239-243. (1907)

Kálmán Miksa and Budde Gerhard: Gerhard Budde: Zur Reform der fremdsprachlichen schriftlichen Arbeiten an den höheren Knabenschulen. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 239-243. (1907)

Lee Edmund C. and Coulter Ernest K.: Children's Court : the city of New York first division. In: Kolligátum. pp. 1-22. (1907)

Lehoczky Tivadar: Munkács város uj [!új] monográfiája.

Lovinsky Viktor: Stanley Hall munkásságát... In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 39-41. (1907)

Lázár György: Szeged az egyetemért. In: Kolligátum. pp. 1-69. (1907)

Macaulay Thomas Babington: Lord Bacon. In: Kolligátum. pp. 1-192. (1907)

Magyary Géza: Ujabb [!újabb] irányok a nemzetközi perjogban : székfoglaló értekezés : olvastatott a M. Tud. Akadémia 1906 deczember [!december] 10-iki ülésén. In: Kolligátum. pp. 1-40. (1907)

Mangold Lajos: Függelék : Magyarország összefoglaló leírása. In: Kolligátum. pp. 345-369. (1907)

Mangold Lajos: Genealógiai táblák. In: Kolligátum. pp. 341-343. (1907)

Mangold Lajos: Harmadik szakasz : Szt. István alkotmányának bomlása : a hűbéri eszmék szerint való szervezkedés. In: Kolligátum. pp. 71-124. (1907)

Mangold Lajos: Hatodik szakasz : a nemzeti és vallási ellentétek. In: Kolligátum. pp. 165-208. (1907)

Mangold Lajos: Hetedik szakasz : vallási, nemzeti és alkotmányos küzdelmek. In: Kolligátum. pp. 209-271. (1907)

Mangold Lajos: Negyedik szakasz : Mátyás kora : 1458-1490. In: Kolligátum. pp. 125-147. (1907)

Mangold Lajos: Nyolczadik szakasz : a nemzet és a dynastia kibékülése : az újkori államintézmények. In: Kolligátum. pp. 272-340. (1907)

Mangold Lajos: Tartalom-jegyzék. In: Kolligátum. pp. 370-374. (1907)

Mangold Lajos: A magyar királyok és erdélyi fejedelmek sorrendje. In: Kolligátum. p. 344. (1907)

Mangold Lajos: A magyarok oknyomozó történelme : a középiskolák VIII. osztálya számára : első szakasz : bevezetés. In: Kolligátum. pp. 5-30. (1907)

Mangold Lajos: A magyarok oknyomozó történelme : a középtanodák VIII. osztálya számára : 5., javított kiadás.

Mangold Lajos: A magyarok oknyomozó történelme : a középtanodák VIII. osztálya számára : előszó az ötödik kiadáshoz. In: Kolligátum. pp. 1-3. (1907)

Mangold Lajos: Ötödik szakasz : a köznemesség és főnemesség versengése : az ország hanyatlása. In: Kolligátum. pp. 148-164. (1907)

Miklós Elemér: A tanár egyénisége. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 332-341. (1907)

Molnár Lajos: Molnár Lajos szekszárdi rendőrkapitány levele a magyar királyi belügyminiszterhez a cigánykérdés tárgyában.

Molnár Oszkár and Benndorf Cornelie: Cornelie Benndorf: Die englische Pädagogik im 16. Jahrhundert. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 48-50. (1907)

Mózes István: Mózes István javaslata "a czigánykérdés megoldásáról" a magyar királyi belügyminiszternek.

Nagy József: Revue Pédagogique : L . kötet : 1907 : 1-5 . szám. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 569-572. (1907)

Nagy József: Revue Universitaire : 1906 okt.-dec. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 572-574. (1907)

Nagy József and Braunschvig Marcel: A gyermekek esztétikai nevelése : részlet Dr . Marcel Braunschvignak a Revue Universitaire XI . évfolyamában megjelent értekezéséből. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 595-600. (1907)

Nagy László: Az érdeklődés fejlődéstana : első közlemény. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 193-208. (1907)

Nagy László: Az érdeklődés fejlődéstana : második közlemény. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 271-288. (1907)

Oltványi Ottó: Oltványi Pál prépostnak a szeged-alsóvárosi tanyai iskolák javára tett jubiláris alapítványa.

Ozorai Frigyes: Paedagógiai [pedagógiai] programm-értekezések : első közlemény. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 563-567. (1907)

Ozorai Frigyes: Paedagógiai [pedagógiai] programm-értekezések : második közlemény. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 606-614. (1907)

Ozorai Frigyes and Möbius Paul Julius: Möbius a lélektanról. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 233-237. (1907)

Ozorai Frigyes and Paulsen Friedrich: F. Paulsen: Das deutsche Bildungswesen in seiner geschichtlichen Entwickelung. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 499-501. (1907)

Pekár Károly: A gyermekek haragját... In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 41-44. (1907)

Peres Sándor: Újabb mozgalmak az írás és olvasás tanításában. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 1-5. (1907)

Pessina Henrik: A kiengesztelési elmélet történeti fejlődése : büntetőjogbölcseleti tanulmány. pp. 1-44. (1907)

Peyre Roger: Padoue et Vérone.

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Padoue : chapitre II : souvenirs et débris antiques a Padoue. In: Kolligátum. pp. 11-13. (1907)

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Padoue : chapitre III : le moyen age. In: Kolligátum. pp. 14-19. (1907)

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Padoue : chapitre IV : les églises. In: Kolligátum. pp. 20-30. (1907)

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Padoue : chapitre IX : successeurs de Giotto. In: Kolligátum. pp. 53-60. (1907)

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Padoue : chapitre V : les monuments civils. In: Kolligátum. pp. 31-38. (1907)

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Padoue : chapitre VI : les habitations privées. In: Kolligátum. pp. 39-43. (1907)

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Padoue : chapitre VII : l'école de peinture de Padoue. In: Kolligátum. pp. 44-45. (1907)

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Padoue : chapitre VIII : Giotto; La Madonna dell Arena. In: Kolligátum. pp. 46-52. (1907)

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Padoue : chapitre X : la sculpture a Padoue. In: Kolligátum. pp. 61-75. (1907)

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Padoue : chapitre XI : la peinture a Padoue, seconde époque. In: Kolligátum. pp. 76-87. (1907)

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Padoue : chapitre XII : les successeurs de Mantegna. In: Kolligátum. pp. 88-91. (1907)

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Padoue : chapitre XIII : le Museo Civico de Padoue. In: Kolligátum. pp. 92-97. (1907)

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Padoue : chapitre premier, ancienne gloire de Padoue : Le Prato della valle ; La ville moderne. In: Kolligátum. pp. 3-10. (1907)

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Vérone : chapitre II : l'antiquité. In: Kolligátum. pp. 102-108. (1907)

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Vérone : chapitre III : le moyen age. In: Kolligátum. pp. 109-117. (1907)

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Vérone : chapitre IV : le temps des della Scala. In: Kolligátum. pp. 118-131. (1907)

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Vérone : chapitre IX : la peinture a Vérone au temps de la Renaissance. In: Kolligátum. pp. 153-170. (1907)

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Vérone : chapitre V : l'architecture a Vérone depuis l'époque romane. In: Kolligátum. pp. 132-139. (1907)

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Vérone : chapitre VI : la sculpture a Vérone depuis le XVe siècle, le Campo Santo. In: Kolligátum. pp. 140-144. (1907)

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Vérone : chapitre VII : les "intarsiatori" véronais : les stalles de S.M. in organo. In: Kolligátum. pp. 145-147. (1907)

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Vérone : chapitre VIII : la peinture véronaise. In: Kolligátum. pp. 148-152. (1907)

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Vérone : chapitre X : Paul Véronése. In: Kolligátum. pp. 171-178. (1907)

Peyre Roger: [Padoue et Vérone] : Vérone : chapitre premier : aspect général. In: Kolligátum. pp. 98-101. (1907)

Pogány György: Angol nyelvtan.

Popovics Iván: A középiskolák Szerbiában. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 488-496. (1907)

Reéz Pál: A hegyek mögül : messze földről, kaszárnyából.

Rocco Arturo: De la notion du droit subjectif de punir. pp. 1-24. (1907)

Rusa Lázár: Rusa Lázár javaslata a magyar királyi belügyminiszternek "a cigányügy rendezéséről".

Schrader Otto: Sprachvergleichung und Urgeschichte : linguistisch-historische Beiträge zur Erforschung des indogermanischen Altertums.

Schultz Pál: Schultz Pál levele a magyar királyi belügyminiszterhez a cigányügy tárgyában.

Serfőző Sándor: Serfőző Sándor levele a magyar királyi belügyminiszterhez a cigányügy rendezésének tárgyában.

Steuer Géza: Le compromis entre la Hongrie et l'Autriche : les deux lois : hongroise et autrichienne, traduites, annotées et comparées : étude de droit public. In: Kolligátum. pp. 1-96. (1907)

Szabó Dezső and Kelemen Béla: Kelemen Béla: Jó magyarság : tanácsadó a magyar nyelvtan és helyesírás kétséges eseteire. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 172-174. (1907)

Szakolczai Árpád and Pap Dávid and Besnyő Béla and Back Frigyes and Ujlaki Géza and Kiss Géza and Giesswein Sándor and Hevesi Illés and Ferenczi Imre and Szende Pál and Brasch Arnold and Bozóky Alajos and Ágoston Péter and Székely Ferenc: A sztrájk jogalapja : a Magyar Jogászegyletben 1907. évi április és május havában tartott vita. In: Kolligátum. pp. 1-186. (1907)

Szelényi Ödön: Ellen Key paedagógiai [pedagógiai] nézetei. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 162-165. (1907)

Szemere Samu: A gyermekjátékok fejlődéstani és neveléstani jelentősége. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 129-141. (1907)

Szeremlei Samu: 1. [fejezet] : A török és a Fekete ember dulásai e vidéken : Zápolyainak hódolunk, de Ferdinándnak is vannak hivei : Ezek János királyt, mikor városunk felé utazik, megtámadják : Végre is a törökkel szövetkezett János marad ura az alföldnek : Pestyéni Gergely földesur : Az urak egymás jószágait dulják : János hatalma megszilárdul : Jaksics Márk végrendelkezése Csomorkány és Sámson felől : özv. Porkolábné és fiai a nyulszigeti apáczákkal és a csanádi káptalannal Mágocs és Libecz felett versengenek : Jaksics Márk megváltoztatja végrendeletét, melynek azonban unokatestvére, Demeter ellenmond : Verbőczi halasztó itélete Csomorkány, Kutas és Sámson ügyében : Márk ezeket nejének zálogositja el és bocsátja birtokába, kinek számára Úrnépét is megszerzi : Márk halála után rokonai megtámadják az özvegy jogát : Pestényi országbiró itéletileg megfosztja őt és leányait a birtoktól : a Porkoláb fiuk uj adománylevele Mágocs és Libecz birtokáról : János király egyeduralkodása e vidéken : Ebbe Ferdinánd is beleegyezik : 1526-1538. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 3-26. (1907)

Szeremlei Samu: 10. [fejezet] : A király hazánkból a törököt kiüzi, ez pedig Bécset elfoglalni törekszik : a török vereségei : Bercsényi és Tököli : utóbbik táborozása a délvidéken : Ezt a mozgó hadseregek s különösen a császáriak dulják és nyomorgatják : a tatárok Szentesen : A császáriak Szegedet támadják : Bécsben az alföld visszafoglalására keritik a sort : Szegedről a törököt kiverik : Bercsényit annak kapitányává nevezik ki : Veteráni a tatárokat határunkban megveri : A város a császáriak hatalma alá kerül, de a török és Tököli is adózásra szoritja : A drágaság : Eleségszállitásaink : Mindenfelül zsarolnak, de kivált a németek : Caraffa katonai kormánya alá jutunk : A király katonáit a rablástól tiltja : A város lakosai messze kiterjesztik a határt : a Semseyek földesurasága : A király hatalma mindinkább megerősödik itt : A Csomaközyek Batidán : A dézma felett a váczi püspök és a császáriak összetüznek : A gyulai török pasa is adót követel : A török, a császáriak és Tököli hadjáratai e vidéken : Utóbbiak kegyetlenkedései városunkban : Tököli elhagyja e vidéket : A város Bercsényi védő szárnyaira bízza magát s a pusztákért is neki adózik : Sámson és Fecskés birtokjogát a Semseyek ujra rendezik : A török végső erőfeszitései az alföld megtarthatásáért : e czélból Tökölit is ujra ide rendeli : A császáriak ujabb, iszonyu pusztitásai : A szultán az alföldet Gyulavár élelmezésére szoritja; de ez a császáriaknak szállit eleséget : A török dühöngése e miatt : A lakosság elmenekül a török-határ rablók elől s üresen hagyja a várost : Az egész vidék pusztaságra jut a katonai zsarolások és kegyetlenkedések miatt : a kuruczok szorultsága e vidéken : Gyula várát visszafoglalják a töröktől : 1683-1695. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 167-187. (1907)

Szeremlei Samu: 11. [fejezet] : A kormány áruba veti a visszafoglalt országrészt s a régi tulajdonosokat igazolásra szolitja fel : Intézkedés Mágocs és Fecskés eladása felől : Dvornikovics püspök keresni kezdi itteni jószágait : A zentai győzelem : A tiszamarosi határőrség : A karlovici béke : Csongrád- és Csanádmegyék visszakapcsoltatnak Magyarországhoz : A kormány intézkedése ezek benépesítése tárgyában : A katonai parancsnokok a nép kimélésére utasittatnak : A szegény jobbágyság tódul e vidékre : Vásárhelyt is ujra megülik : A község megalakul, gyorsan növekedik s Bercsényivel egyezkedik a taksára : Ez a külföldi pénzeket kitiltja a forgalomból : A megszállott puszták : A csanádi és váci püspökök itteni javaikat elfoglalják, ezeket betelepiteni és a vármegyét helyreállitani iparkodnak : Az uj szerzeményi bizottság és a kincstári ispánság korlátolják a püspöki foglalásokat : A katonai garázdálkodások megszünnek : Bercsényi a felkelést szítja : A kormány a várost Schlicknek adja el : Ennek következtetében összeirást készitenek s az adománylevelet is kiállitják róla : Schlick átveszi a várost : Ezt azonban időközben tévedéséből a Német Lovagrendnek is eladják : Ez is felesketteti a várost a maga hűségére : Az ujszerzeményi bizottság a pusztának nagyobb részét a déznával együtt a csanádi püspöknek engedi át : A Rákóczy forradalom kitörése : A rácok a vidéket dulják, de városunkat kimélik : Rákóczy megfenyitésökre Bottyánt rendeli ki, a délvidék oltalmát pedig Károlyira bizza : A város a felkelést támogatja, de a császáriakkal is jó lábon áll : Bercsényi rendelkezése Csongrádmegye hadi jutaléka felül : A forradalmi és a császári hadműveletek vidékünkön : Károlyi a városból a gyevi révet őrizteti : Városunk a szomszéd községek népét kitelepítik : Schlick hazatérésre és a császár hüségére inti a lakosságot : A város Rabutint élelmezi, Tótkomlós pedig a kuruc tábornak szolgál : Bercsényi megszámoltatja a várost s ennek taksáját felemeli : A várostés vidékét Csajághy kurucai védik : Eleség-szállitás Rákóczy főseregének : A kurucok garázdálkodása a városban : ennek hirszolgáltatásai a felkelőség részére : a Hadjárat a nagy hideg és pestis miatt megakad : Bottyán meglakoltatja az ellenünk törő rácokat, majd hirtelen elhal : 1693-1790. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 188-215. (1907)

Szeremlei Samu: 12. [fejezet] : Bercsényi a várost haszonbérbe adja Károlyinak : Ez Halász Péter által behajtja a hátralékot, enged a taksából s pártfogásába veszi a várost : Ujabb szállitások a szolnoki vár s a kurucok részére : A császáriak is körülfogják a várost, Tököli rác vezér pedig megrabolja : Károlyi megköti a sztamári békét s megtartja csongrádi uradalmát : Schlick is ragaszkodik földesuri jogaihoz s védi a várost a katonai terheltetések ellen : A város a püspöki dézmát bérbe veszi : A város a szegedi katonai hatóság és kincstári ispánság kormánya alatt : Schlick a mártélyi foglalást megakadályozza : A város gyarpodik s tornyot épit : A céhek alakulása : Pap Gy. biró Károlyi földesuraságát támogatja : Adózunk mind a két urnak : A Viczmándyak Körtvélyest eladják : Nádasdy csanádi püspök kézhez veszi itteni javait s ezek egy részét a városnak bérbeadja : Bécsben a vármegye visszakapcsolását s szervezését hátráltatják : Adóösszeirást rendeznek : A birák panaszkodnak ez ellen s megeléglik a kétfelé való fizetést : Schlick eltiltja a várost a Károlyinak való-fizetéstől : Ez karhatalommal veszi be rajta követelését : Herbeville oltalomlevele a városnak : A város szállitásai a török háboruban Jenő herceg részére : A város Károlyi földesurasága ellen Bécsben panaszt emel : Károlyi a város előtt bizonyitgatja a maga jogait : Schlick emeli a taksát, egyszersmind a bárosnak ajánlatot tesz, hogy váltsa meg magát a jobbágyság alól : Károlyi tüntet loyalitásával : A birák titkon neki is fizetnek : A lakosság e miatt nyilt lázadásban tör ki s kezd szétoszolni : A dézma haszonbérletétől megfoszlatik : A csanádi püspök határunk nagyobb részét a várossal együtt magának követeli s ezt visszaakarja kapcsoltatni Csanádmegyéhez : Althan váci püspök szintén magának követeli Csongrádmegyét, Szegedet, Vásárhelyt s ennek kikapcsolása ellen óvást emel : A város földesurainak támogatása mellett uj templomot épit : A lakosság ujra fellázad a Károlyinak való adózás ellen s biráit börtönre hányja : Schlick katonai erőt rendel Károlyi követelései ellen a város oltalmára : Ez végre tudatja Károlyival, hogy neki többet fizetni nem fog : Károlyit Bécsből is eltiltják a város adóztatásától : 1709-1720. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 216-236. (1907)

Szeremlei Samu: 13. [fejezet] : Károlyi Pálfy utján követeli magának a várost : Ez elutasitja s a város megvételét ajánlja : Schlickkel az alkudozás megkezdődik : A váci püspök óvást tesz a város templomépítése ellen : Schlick és Károlyi segitik abban : Pap Gy. biztatja Károlyit a megvételre : Ennek neje ellenzi azt : Maga a király jár közbe, de Schlick készfizetést követel : Károlyi kölcsönt vesz fel s csongrádmegyei uradalomra megköti az alkut : Csöndességre és hüségre inti a várost és belenyugvásra nejét : Jasztrabskyt és Pap Györgyöt küldi a városba : Ez biztositékot követel régi szabadsága felől, nem vállal jobbágyi szolgálatot, megegyezik vele a taksára s a p. dézmához ragaszkodik : Károlyi megbántódása a király és az országgyülés által : A vallásszabadsággal megnyeri magának a lelkeket : A király, ámbár az adásvétel jogosságához kétségek férnek, kiadja az adománylevelet : Ennek tartalma : Pénzhiány a kincstárnál és Károlyinál : Utóbbiknak a város is segitségére megy : Károlyi vásárjogot szerez a városnak, kiadja a templom szabadalomlevelét s a várost Széplaky tisztségére bizza : Pap György mellőztetése : Károlyi ismételt izben beiktattatja magát az uradalomba, minek többen ellene mondanak : Károlyi a város pusztáihoz igyekszik jogot szerezni, de mindenfelől utját állják : A jogvédelemről gondoskodik s különösen készül a Német Rend ellen : Akadályok Bécsben : A Rend egyezkedési ajánlata : Károlyi végre elfogadja azt s kifizeti a Rendet : Kiegyezés Harruckern-nel és a csanádi püspökkel : A b. Zayak keresete : A lakosság nem akar a jobbágyi állapothoz szokni : Izgatják és szétoszolni készül : Károlyi emeli a taksát s lassanként földesuri haszonvételéhez és hatalmához szoktatja a lakosságot, melynek a pusztákat használatában hagyja : A város templomot és iskolát épit : Károlyi pátriárkhális viszonyt tart vele, de mindig több-több terhet ró rá : Készül a külországi háboruhoz : A Pero-féle lázadás kezdete : Matulai ismertetése : A nép nyiltan beszél a fölkelésről s ezzel rokonszenvez : Károlyi hadi készületeit félremagyarázza : A lázadás kitörése s elfojtása : A lakoltatás : A város ettől megmenekszik : 1721-1736. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 237-267. (1907)

Szeremlei Samu: 14. [fejezet] : Károlyi a várost zálogba akarja vetni : Kiegyezik a makai határra a csanádi püspökkel : A birák az elzálogositás ellen : Eleségszolgáltatás a török háborura : A pestis kitörése : A helytartónács [!helytartótanács], a vármegyék és Szeged intézkedései : Biráink az óvintézkedéseket elhanyagolják : A pestis Ujutcán föllép : Az alispán rendelkezései a ragály korlátozása tárgyában : A lakosság ezek ellen fellázad : Károlyi Ferencet királyi biztosnak nevezik ki : Az ellenszegülés megtörése : A helytartótanács intézkedései a városra nézve : A hadi szállitásokra szoritják a lakosságot : A város költségei a pestis alkalmából : Ennek megszűnése : Az eleségszállitások és fuvarszolgáltatások kimutatása : Neipperg tábornok oltalomlevelet ad a városnak : A magvaszakadtak hagyatéka felett Károlyi Sándorral a város meghasonlik : A megye beavatkozása : A taksa ötezer forintra emeltetik : Megdöbbenés városszerte és kiegyezés a földesuri haszonvételekre : Az uradalmat Károlyi Ferenc veszi át, ujabb egyezség köttetik 5500 Frt mellett : Az osztrák örökösödési háború hatása városunkra : Ezt a Károlyi ezred hadfogadó helyévé teszik : A vásárhelyiek a cibakházi katonai lázadást elfojtják : Károlyi Sándor halála : Althan püspök látogatása s óvása a ref. templom ellen : Orosháza és Komlós megtelepitése miatt a lakosság károsul : Összeütközések a határok bizonytalansága következtében : Ezek törvényes uton kitüzetnek : A Török-Czeglédi-féle versengés : A város a nemesek letelepedése ellen : Zavargás az "örökös jobbágyság" miatt : A város a földesuri haszonvételekre ujabb alkut köt s biztositja a "taksás jobbágyságot" Károlyi a várost a kath. templom épitésére szólitja fel : Erőszakoskodás a vesztőhelyen a varát ellen : A gróf biztosító levelet ád a városnak a ref. vallás gyakorlására, a város viszont költséget ajánl a kath. templom épitésére : A reformátusokat Algyőről kiüldözik s ezek nálunk telepednek le : 1737-1752. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 268-294. (1907)

Szeremlei Samu: 15. [fejezet] : A túri egyházi botrány : Törő gondnok és Pető Ferenc szövetkeznek : Utóbbik Törökországban konspirál és itthon összeesküvőket toboroz : Rákóczy, Bercsényi és a kurucság emlékei : Országos elégületlenség : Bujdosó és Jenei izgatásai : Halász Zsigmond és Vértesi szentandrási biró : Törő és Pető fegyverfogásra megegyeznek : Halasról az összeesküvést felfedezik : Ennek terve : Petőt az indulás percében elhagyja bátorsága : A felkelők Tárra vonulnak Kőrösi és Becsei vezérlete alatt : Utóbbit azonnal elfogják : Törő visszahuzódik : Jenei menekül : A felkelők Túrkevén elfogatnak s Szolnokra és Vásárhelyre kisértetnek : Az udvari kamara első értesülései : A csongrádi és hevesi alispánok, Károlyi Ferenc és Barkóczi püspök jelentései : A szolnoki sókamara és Szeged város tudositásai : Az udvari kamara katonai erőt küld ki : A királynő külön törvényszéket rendel : A foglyok Budára vitetnek és velük együtt a birák is : Károlyi is kompromittálva volt : Buzgólkodása Halász és Vértesi nyomozásában : A debreceni álhirek : Batthyány nádor józan felfogása : Szaplonczai és a vásárhelyi lelkészek is gyanu alatt : A foglyok vallomásai : Ujabb elfogatások : Szőnyi lelkész verses munkája a város mentségére : Az udvar az értelmi főszerző után nyomoztat : Kath. propaganda a foglyok között : Báthori főbiró hitehagyása : Az itéletés a végrehajtás : A királynő annak a városra vonatkozó részét enyhiti : Kaszárnya épitést rónak rá : Jutalmazások : A lakosság fél a kaszárnyaépitéstől : Szaplonczai, Szőnyi és a vármegye közremüködése a város felmentése érdekében : Küldöttség a királynőhöz : A kancellár Károlyi közbenjárását ajánlja : A várost megakarják fizettetni : Károlyi elszánja magát a közbenjárásra : Tanácsokat ád s lépéseket tesz a megyénél, nádornál stb. : A helytartótanács és a királynő nem engednek s a makacs város ellen vizsgálatot rendelnek : Szabadulás a büntetéstől : 1753-1753. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 295-323. (1907)

Szeremlei Samu: 16. [fejezet] : Új úrbéri rendeletet adnak ki, mellyel a jobbágyok terheit sú­lyosbítják : Azok visszautasítják a rendeletet s vetetlenül hagyják a földeket : A bírák a vármegye és Károlyi Antalné közbenjárását kérik, Ferenc gróf pirongatja őket : Ezek a kath. templom költségeire s egyéb, a jobbágyságra hárított terhekre utalnak : A papok közbenjárnak : Végre engedett a földesúr : Ennek hasznai az új úrbéri rende­letből : A városba kath.ok és lutheránusok telepíttetnek : A ref. egyház kivonja magát a város kormányzása alól : A váci püspök egyházlátogatása : A lakosság kath. tem­plom építésre szorittaik : A kath. szertartások kormányi hatalommal terjesztetnek : Városháza építtetik : A nép elégedetlen Báthorival s ezt a bíróságból kihagyja : Az uraság törvénybíróvá teszi : Panaszok az uradalmi tisztek ellen : 1756—1768. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 324-342. (1907)

Szeremlei Samu: 17. [fejezet] : Mária Terézia rendezi a jobbágyság sanyaru helyzetét : A város zúgolódik az úrbéri szabályozás miatt : A nyomtatott urbáriumnak nem hisznek : Az ügy a vármegyén : Ár­víz : A város méltatlan eljárása Szőnyi Benjámin ellenében : Per a Zayakkal a város birtokáért : A Károlyiak ezért fizetnek : A város panaszt emel a földesurak ellen : Andrási királyi biztos : A királynő jóakaratú rendelete : A város urbáriuma elkészül : Ennek tartalma : A földesúr és a város elégedetlensége : Zavargások a földmérésnél : Általános békétlenség : A lázongók követeket küldenek Bécsbe : Ezek a szédelgő Páriz-Pápai befolyása alatt a népet az "igazi urbáriom"-mal még jobban félrevezetik : A lakosság új urbáriumot követel : A vármegye tisztviselői képtelenek a lázongást elfojtani : Teljes anárkhia : A tanács közbelépésére Andrási a népet kihallgatja, a vezéreket pedig elfogatja : A birák magok sincsenek az új renddel megelégedve, Andrási a panaszokat a megyéhez utasítja : Károlyi a kancellárnak ir : A lázadás vezéreit börtönre és száműzetésre ítélik : A város Andrási közbenjárása mellett egyezkedik földesurával : A helytartótanács rendelete az egyezség tárgyában : A megye elégedetlensége : Ujabb szerződés a megye helybenhagyásával : A jobbágyok pa­naszára végre a királynő kedvezőleg intézi el az urbárium ügyét : Telepítések a Lóger és Lakhat városrészekbe : 1768—1778. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 343-375. (1907)

Szeremlei Samu: 18. [fejezet] : A Básthyak pere Károlyi ellen : Az ügyet egyezség utján intézik el : A helytartótanács és a városi tisztviselők a ref. egyház ellen támadnak : Az uradalom a csatorna tervével kudarcot vall : A város a robotmegváltással csak nehezen barátkozik meg : A jobbágyi szolgáltatásokat nem akarja végezni a lakosság : Török háboru : Városunk újon­cokkal és élelmiszerékkel segíti az uralkodót : Rendetlen­ségek és hiányok a szállításoknál : Gazdáink jóléte : Kaszap nemeslelküsége és gazdagsága : Az 1790-iki szükség s a következő évi bőség : A jobbágyság ugarföldeket kér : A bordézmánál behozott újítás miatt a város zúgolódik, de a helytarlótanács a földesúrnak ad igazat : Az uraság az uj templomnak nem ad telket : Zavarok a biróválasztásnál : Károlyi József jóindulata a város irányában : Az új földesúr egyezséget köt a Viczmándyakkal : Három terméketlen év : A város intézkedései a segélyezés ügyében : Az uj templom épitésének folytatása : A francia háború hadi szükségleteinek szolgáltatása a lakosság részéről : 1778—1796. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 376-404. (1907)

Szeremlei Samu: 19. [fejezet] : Botrány a János szobor megcsonkitása miatt : A ref. egy­házi elöljárók gyanúba vétetnek : Az itélet : Inséges évek : Bankócédulák behozatala : Francia háború terhei : Hamis hiresztelések a város hűségtelensége felől : Ujabb hadi segély, nagy drágaság : A kisutcai nagy tűz : A segélyezés : Tolvajságok elharapódzása : A pénzérték csökkentés : A vármegye elégedetlenségben tör ki : Ferenc császár meginti : Ujabb ínség, a tisztviselők nyomora, adóemelés, zúgolódás : A földesúr jótéteményei : Az uj­városi földbérlet : A nagy fergeteg : Nagy árviz : In­ség, oláhok letelepedése : A francia háborúban részt vett katonák haza bocsátása, Simonyi ezredes : A földes­uraság a lelkészektől megtagadja a földet, a várostól meg­vonja a dézmabérletet, s szerfelett terheli a közönséget : A dézmaper : A megyénél nem találnak támogatásra, a helytartótanácsnál sem : Kereset a földesúri jogtalan terheltetések ellen : A vármegye igazságszolgáltatása : Kiengesztelődés az urasággal : 1797—1816. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 405-430. (1907)

Szeremlei Samu: 2. [fejezet] : Szulejmán a tiszántuli tartományt János-Zsigmondnak ajándékozza : A Körös-Maros köze kormányzója Fráter György püspök lesz, tényleg azonban a török csapatok özönlik el : Hivatalosan hol Magyarországhoz, hol Erdélyhez számitják : A Jaksics uradalmakon Fráter és Petrovics kapkodnak : A török e vidéket hadi és közigazgatási tekintetben szervezi : Csak Gyula vára áll még, honnét zsarolják vidékünket : Vásárhely a Pestyéni örökösöknek adományoztatik, tényleg azonban a defterbe beiratik, ezzel a Szultán birodalmába bekebeleztetik s járási székhelylyé tétetik : Mindamellett Körtvélyes és zsolt, nemkülönben Vásárhely, Rárós és Rétkopáncs birtoka felett a Parlagi és Zeleméri, - továbbá a Pestyéni, Móré és Losonczy családok törvénykeznek : Egyidejüleg Izabella is kormányhatalmat gyakorol itt : A bátori egyezség által Magyarhonhoz kapcsoltatunk : Fráter ujabb kisérlete a Jaksics uradalmak elnyerése tárgyában : a bátori egyezség a törököt felbősziti : Szeged veszedelme : Vármegyénket harcz dulja : a birtokos nemesség elmenekül : a vármegye feloszlik : a közigazgatás megmaradt szervei : a káptalani és püspöki jószágok közprédára jutnak : a földesurak a távolban is biztosítják itteni jogaikat : Móré Kata, a Pestyéniek és Losonczy István, ki mielőtt hősi halált halna, leányaira örökitteti Vásárhelyt : Községeink állapota ez időben : Egyetlen erősségünk Gyula vára, mely a királyi, földesuri és püspöki adókat behajtja s melynek tartozékaivá tétetünk : a birtokos nemesség ez ellen fellázad : a király a hütlenek javait s a gazdátlan birtokokat el ajándékozgatja ágocsy G.P.-Kutast, Ujvárost és Mágocsot, Olcsárovics Csomorkányt és Tótkutast nyerik - Csomorkány, Földvár és Fecskés urai : Osztály a Jaksics örökösök közt - Sámson és T.-Kutas Dóczynénak esik : a tiszántuli urak elszakadnak a királytól és Erdéllyel egyesülnek : 1539-1556. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 27-48. (1907)

Szeremlei Samu: 20. [fejezet] : Panaszok orvoslása az igazságkeresők utján : A négyszeri szántás behozatala és a robotváltság korlátozása : Rákos a községi számadások megvizsgálását kívánja s kikel a város­házi gazdálkodás ellen : Zavargás a birótételkor : Rákost elfogják és kitiltják a városból : A helytartótanács a panaszkodóknak ád igazat : Rákost újra elfogják és megcsapják : Nagy drágaság : A nép a bírák ellen fellázad s kedve szerinti elöljárókat választ : A kancellária a szántás és jövet-menet perben a lakosság javára dönt : A lakosság Budára és Bécsbe Dus Istvánt küldi fel panaszaival : A vármegye az urasági tiszteknek kedvez : A király rendel­kezik a községi számadások megvizsgálása, a választások, Berezeg Ferenc s a foglyok szabadon bocsátása tárgyában : A vármegyén húzzák-halasztják az ügyet : Rákos és Dus a szentesiekkel ismét Bécsbe utaznak : Lánczyt kérik kor­mánybiztosnak : A vármegye megvizsgálja és elintézi a panaszokat s a számadásokat is megvizsgáltatja : A fölségkérvény elintézése is rábizatik : Az igazságkeresők kétségbe vonják a királyi leirat igazi eredetét : A helytartótanács újabb vizsgálatot rendel : Rákos és Dus ismét kihallgatáson a királynál s a jobbágyság nagy elnyomatása, saját üldöztetésök és Berezeg felöl panaszt tesznek : Itthon börtönbe vettetnek : A város viszálya az uradalmi lisztekkel : Kristó és Nagy György a fölséghez utaznak, de Pesten letartóztattatnak : A megye hanyagsága s a lakosság újabb sérelmei : Az igazságkeresők a tanácscsal egyetértve a legelő és robotügyben újabb panaszokat terjesztenek fel, a nép követeli a foglyok szabadon bocsátását : Katona fogdosás : A higgadtabb elemek felülkerekednek : A tanács gyarló­sága : Feladja a küzdelmet : Az igazságkeresők jellemzése : 1816—1822. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 431-454. (1907)

Szeremlei Samu: 21. [fejezet] : Ferdinánd kir. herceg a városban : Árviz : Csók Mózes jegyző : Az uradalom jótékonysága : Viszály a réti ki­lenced és a legeltetés miatt : A tarjáni tűzvész és segélye­zések : A tolvajokat Berhidai megfékezi : Pereskedés az urasággal az árvagyámság, a szállási szőllők és a korcsmák bérlete miatt : Ferdinánd kir. herceg újabb látogatása : Örökváltsági tárgyalások : A református egyház kultúrtörekvései : Orkánok, jégeső, drágaság és a tabáni tűz­vész : Az újraépítés szabályozási terve Uj városháza : Az erzsébeti hóesés, árvíz és szűk esztendő : A nagy kolera föllépése : Óvóintézkedések : Babarczy alispán : A köz-rémület : Vacsi Albert főbíró : A betegekkel és holtakkal való elbánás : Katonafogdosás : A szőllőskertek és a hosszú-ut pere : B. Orczy királyi biztos : A szegedi hetelés megszüntetése : A kisutcai nagy tűzvész, a szabályozási el­járás : Újabb ínség és drágaság : 1822—1836. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 455-489. (1907)

Szeremlei Samu: 22. [fejezet] : Mozgalom az úrbéri földek ügyében : A zsellérek követe­lései az urasággal szemben : Némelyek a királytői kérik a törvény megmagyarázását s legelői és egyéb panaszaik orvos­lását : A helytartótanács és a vármegye az uradalmat utasítják a visszatartott földek kiosztására : Gosztonyi Sándor ügyész és Klauzál Gábor megyei küld. elnök : A lakosság nem bízik a tisztviselőkben : A vármegye a helytartó­tanácstól a törvény magyarázatát kivonja : A helytartó­tanács ezt megteszi : Az elégületlenek szaporodnak, a vá­rosi tisztújításon győznek, a nép nyomorának enyhítéséért esedezik : A maradvány földek kiosztatnak : A nép a tanácsba nyomul, ez kibővíti magát. Elégedetlenség a föld­osztással : Nagy A. János : Az uradalom szertelen köve­telései és túlkapásai : A helytartótanács és József nádor a város pártjára kelnek : Tárgyalás Horváth Lászlóval és Szabó Lászlóval a legelő elkülönítés tárgyában : Klauzál a várost egyezkedésre inti : A Török és Szilágyi nemzetségek követelései a határból : A lakosság a bírák ellen zúgolódik, s az örökváltságot kívánja : A helytartótanács a vármegyét a város birtokjogait és úrbéri viszonyait tárgyazó régi iratok kiadására utasítja : Az ellenzék győzelme a megyén s a Károlyiak visszavonulása : Képtelen és zavaros kívánal­mak : A vármegye a helytartótanácsi rendeletet félreteszi : A város és uraság perei a korcsmák, a szakmányszántás és a legelői juhszinek ügyében : A király beavatkozása : A legelő elkülönítési egyezkedés meghiúsulása : A megye ez ügynél ellenszegül a helytartótanácsnak : A város ország­gyűlés elé viszi a legelőügyet : A király a földesurak párt­jára kél s a várost az erőszaktól eltiltja : Az ügyet per útjára terelik : A város az úriszéken a pert elveszti, a vár­megye ez ítéletet megsemmisíti : Küldöttség a királyhoz : A város örökváltsági újabb kísérlete s ennek meghiusúlta : Bene József főispáni helytartó : A korcsmapert a város megnyeri 1836—1845. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 490-524. (1907)

Szeremlei Samu: 23. [fejezet] : Az árviz és a város küzdelme ez ellen : A pusztulás és az óvóintézkedések : A megye a Tisza szabályozását sür­geti : A sártói töltés helyreállítása : A város hanyag­ságát Basa Lajos szolgabíró megtöri : Inség és közsegélyek : A város kultúrintézményeket követel a földesuraságtól : hiába : Az elszaporodott tolvajok ellen rögtön-biróságot állítanak : A legelő elkülönítési per folytatása s egyezséggel való befejezése : 1845—1847. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 525-544. (1907)

Szeremlei Samu: 3. [fejezet] : Fecskés, Vásárhely, Csomorkány, Ujváros, Mágocs, Derekegyháza, Rárós és Kopáncs uj urai : Vásárhelyhez Zay, Liszthy és Viczmándy szereznek jogot : a gyulai vártisztek hatósága és követelései nálunk : Községeink és földesuraink az adóösszeirások szerint : Csulai Kende Péter, Szokoli Gy. és Varkocs T. követeléseik : Miksa ujabb adományozásai Csomorkány, Sámson és Kutas tárgyában : Telegdy I. összeírása : Kerecsényi ujabb zsarolásai : Miksa Tiszántult elfoglalja János-Zsigmondtól, kinek oltalmára Hasszán, majd maga Szulejmán császár jönnek : Utóbbik a Körös-Maros közét János-Zs.-nak vissza adja s Gyula vára ellen Petrev pasát küldi : a birtokos nemesség ismét elmenekül : a királyi vezérek az utba eső vidék előzetes elpusztitását rendelik : Kerecsényi és Mágocsy várkapitányok ezt ellenzik : az előnyomuló tatárok Szőllősön elsánczolják táborukat : s innét kiindulva dulják fel és öldösik a vidéket : iszonyu kegyetlenségeik alatt városunk és falvaink is megsemmisülnek - Gyula vára török kézre jut : 1556-1566. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 49-65. (1907)

Szeremlei Samu: 4. [fejezet] : A török alatt községeink ujra felélednek és gyarapodnak : A város nagyobb és nagyobb bérleti összegekért birja azokat : Aztán török bérlők kezére jutunk : a püspökök is dézmát szednek : a Móré-féle birtokokat a király Zay és társainak adományozza : Cs. Kende P. és Mágocsy Gáspár Vásárhely, Kéktórárós és R. kopáncs ügyében óvást tesznek : Miksa király az erdélyi fejedelmet a tiszai részekből kiszorítja, de az anyaország nem csatolta vissza magához, csak földesuraink utján maradt fen a kapcsolat : a Losonczy lányok felujítják jogaikat a városhoz : Mágocsy G. Ujvárost és P.kutast birja : Mosóczy püspök dézmálása : Városunk és községeink ismét pusztulásra jutnak : a kóbor katonák és hajduk zsarolásai : ez utóbbiak állandó réme az országnak, de minden párt szemében szükséges rosszak : 1568-1592. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 66-77. (1907)

Szeremlei Samu: 5. [fejezet] : Gorsa és Batida a Barcsay kezén : Szinán nagyvezér : a krimi tatárok és a szultán serege pusztitva vonulnak át vidékünkön : Báthory Zs. fejedelem Rudolffal szövetkezik : A ráczok és hajduk dulásai : Harcz e vidéken, Csanád, Makó, Temesvár alatt : Szeged Lippa magyar kézre jutnak : Temesvár oltalmára s az alvidék elpusztítására a tatárok ide visszarendeltetnek : Nyáry Pál Vásárhelyt birtokba veszi : Csomorkány, Férged, Tótkutas, Szőllős, Fecskés, P.kutas, Gorsa végkép elpusztíttatnak : Az erdélyi fennhatóság e vidéken helyre áll : A fejedelmek adományozásai miatt az országgyűléseken panaszkodnak : Rudolf király Férgedet, Makót Szokoli Péternek adja a Losonczy-uradalmakat pedig Forgács Zsigmondnak : Vásárhelyt magána tartja fenn : Tényleges birtokos a török : Rácz Márton hajdui dulják a várost : a hajduk további ismertetése : Teljes felfordultság e vidéken : Bocskay fölkelése : Erdélyhez kapcsoltatunk : 1593-1608. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 78-91. (1907)

Szeremlei Samu: 6. [fejezet] : A török ereje meggyöngül a végbeli csapatok portyázásai szaporodnak : Vásárhelyt Várday Kata cserébe adja Lugosynak nagymadai birtokaiért : az erdélyi fejedelmek a hajdú vitézeknek kedveznek s Batidát Cserepesnek, Férgedet Kovácsnak ajándékozzák : Viczmándy Kristóf Szentkirályról és Rárósról jövedelemet huz, az óbudai apáczák Veresegyházát és Derekegyházát követelik : Móricz Márton mágocshoz tart igényt : Bethlen Gábor Vásárhelyt a lippai adózástól felmenti s a hajdúk ellenében Mehemet paas oltalmára bizza : ez megfenyegeti a hajdúkat : Lippa török kézre jut : Makó, Szeged, Vásárhely visszatérnek a magyar király kormánya alá : utóbbiak panaszai Bercsényi Imre és a csanádi püspök ellen : Mehemet a vásárhelyiek sérelmei miatt panaszt emel Bethlen előtt : Bercsényi és a többi földesurak sulyos helyzete : Bethlen ujabb adományozásai Batidáról, Pana s Kovászdiról : Móriczot megfosztja javaitól : A vásárhelyieket a váczi dézma alól akarja mentesiteni : a vidék a nagykárolyi értekezleten tisztáztatni akarja, hogy melyik állam kötelékéhez tartozik? Kovács és Szénási hajdutisztek foglalásai : Móricz ujabb szerzeményei : a váczi és csanádi püspök dézmaszedési joga Csongrád megye területén : Ennek népességi viszonyai : a magyar királyi és földesuri befolyás erősbül : A város az utazó katonacsapatoktól szenved : A vidék nyomora és a város elpusztulása : Bethlen háboruja II. Ferdinánd ellen : Dallos püspök a vásárhelyiek dézmájáról : a város gyarapodása : Győrfy J. joga Körtvélyes, Solt, Mágocs, Kétlebecz, Veresegyház, Barcz és Leng irányában : Móricz birtoklásáról erdélyi vizsgálat : a Rákóczyak joga a Mágocsy-féle birtokhoz : a Cserepesyek Batidáról ujabb adománylevelet nyernek : a csongrádmegyei községek lassu fejlödése : 1608-1634. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 92-112. (1907)

Szeremlei Samu: 7. [fejezet] : A magyarhoni kormány befolyása vidékünkön mindinkább erősbül : Bercsényi adománylevelet szerez Vásárhelyre, Pereskutasra, Monyorósfecskésre : A régibb tulajdonosok elhallgatnak : A vidék közjogi viszonyai Rákóczy György és vetélytársa, a porta és a magyar királylyal szemben ismét összezavarodnak : A város ujra elpusztul, de csakhamar helyreáll : A végbeli tisztek elfoglalják és védik a várost : Ilosvayné Körtvélyes, Szőllős, Mágocs, Kétlebecz, Leng használata ellen óvást emel : A város Szentkirályt az Őry növérektől megszerzi Keglevich M.tól pedig Mágocsot, Pereskutast, Ujvárost és Körtvélyest bérli : Bercsényiné sérelmével : A vásárhelyiek és makaiak gyülölködése a szomszéd rácz telepesek ellen : Ali bég e miatt panaszt tesz : Turóczy, Jakucs és Csanády Csomorkányt és Fecskést kapják : Széll Mihály Batidát, Csárpát, Derekegyházát, Gorsát, Fecskést, Mártélyt, Szőllőst veszi birtokába : Kerekes János Batida és Gorsára, K. Kis Péter és András Fecskés s Orosháza, D. Erdélyi G. Férgedre, a Kereszegi kisek szintén Férgedre erdélyi, Kovács, Zólyomi, Török Bálint Fecskésre, Lelére, Csárpára, Tótkutas és Pereskutasra magyarhoni adományt kapnak : A török tiltakozása : Szentesi harc s a vidék elpusztulása : A korona befolyása növekszik : Csongrádmegye Heveshez csatoltatik : Vásárhely Csongrádmegye kötelékébe lép, de Borsod is magáénak követeli : Visszakapcsoltatás Borsodhoz s adózás a magyar királynak : 1635-1649. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 113-132. (1907)

Szeremlei Samu: 8. [fejezet] : A nemesek foglalásai s a hajdúk zsarolásai : Vásárhely Borsodmegye előtt tesz panaszt : a Bercsényiek hirnevének alászállása : Bercsényi Miklós Vásárhelyt zálogba adja : azt Ráróssal, Szenterzsébettel, Szentalberttel és Kéklópusztával együtt Pap János foglalja el : Hegyesyné is számot tart Vásárhelyre : Széll M,, Török B., Széky P., Hatvani és Keglevich birtokszerzéseik : Balassa Imre, Batida ura ellen, Makripodáry püspök óvást tesz : A végházak őrsége továbbra is az alföldre jár rabolni : Itt minden törvényes rend felbomlik : A véghelyek fizetetlensége és rablásoktól eltiltása : A délvidék megyéi egymással szövetkezve a jobbágyságot fegyverzik fel : Kende Gábor zsarolásai Vásárhelyen és egyébütt : A török előnyomulása e vidéken : A vasvári béke után a magyar katonai rablások ismét megkezdődnek városunkban is : Borsodmegye ezeket a kassai országgyülésen panaszolja el : a város Wesselényi nádorhoz fordul orvoslatért, aki a fosztogatásokat keményen eltiltja : A város terjeszkedése : Elfoglalja Szentalbert, Szenterzsébet, Rárós, Igló, Tótkutas, Szenttornya pusztákat, mi ellen Török B., Széll M. és Pálfy püspök óvást tesznek : Utóbbik visszaköveteli a püspökség régi birtokait s az uj földesurak bitorlásai ellen védekezik : A város Soltot, Kéklóráróst, Rétkopáncsot használja : Viczmándy e miatt tiltakozik és fenyegetődzik : Makripodáry püspök is ujra követeli itteni régi jószágait s Pereskutast és Mágocsot, a csanádi püspök javait, magának adományoztatja : A város Sámsont, Tótkutast, Körtvélyest, Férgedet és Tömpöst, Fecskést, Csomorkányt, Orosházát birja : Bercsényi M. Széll Miklósra bizza itteni jószágait : de ezekhez most mások tartanak igényt : a Básthyak, Csanádyak és Lórántfy Zsuzsánna Csomorkányhoz és Fecskéshez szereznek jogot : Dobóczy és Széll M. Gorsát, Széky P. Derekegyházát, Szőllősy Sámsont, Tótkutast, Körtvélyest, Hatvani Soltot, Keglevich Algyőt és Mindszentet birják : 1650-1666. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 133-149. (1907)

Szeremlei Samu: 9. [fejezet] : Básthyné óvása a város terjeszkedése ellen : Bercsényi a Vajér-melléki perben Básthyné hatalmaskodását megtorolja : Hasonlóan jár el Rárós ügyben Pap János ellen : Földvárt, Orosházát és Ráczkevit a királytól fölkéri : Csanády J. óvása Csomorkány tárgyában : Bonyodalom Mártély birtoka felett Balajthy, Zichy és az Eszerházyak miatt : Szokoli G. a várost és tartozékait a pálos szerzeteseknek majd Dévényi Ferencznek adja el : A végbeli katonák kirabolják az alföldet : Spankau és a vármegyék intézkedései ez ellen : Bercsényi föllépése a városunkat rabló Cserépy ellen : Borsodmegye erélyes igazságszolgáltatása : Csáky Ferencz is oltalmára kél pusztai földesurainknak : Kaszás István Bercsényi föllépésére számüzetik : a Wesselényi-féle összeesküvés : a kuruczok az alföldre bujdosnak : Pereskutast és Csárpát a csanádi püspök visszakapja : Makó a királynak adózik : Balassa J. fosztogatási Férgeden s vidékén : A földesurak Bercsényi kivételével adót innét már nem huzhatnak : A város zálogba teszi Férgedet, Körtvélyest és Csomorkányt : Utóbbik érdekében a Csanádyak óvást emelnek : Básthy J. a maga csomorkányi, fecskési és orosházi birtokait a vásárhelyieknek adja át : Solt, Rétkopáncs és Batida is ezek birtokában : A város a borsodmegyei adót nem akarja fizetni, miért az panaszt emel ellenünk : a város viszont Borsodmegye ellen panaszkodik : A város foglalásai ellen Janka P. és Szücs Gy. tiltakoznak : A katonai fosztogatások tovább tartanak : ez ellen a farkiak városunkba menekülnek : Balassa J. Férged miatt fenyegetődzik, s Sós Balázst küldi a város megsarczolására : ez Balassa B.nak és Básthy J.nak haszonbért fizet : Tököli J. felkelése : a rabló katonák városunkat és az alföldet elözönlik : Az országgyülés megbélyegzi a rabló végbelieket : az alföld és a város hátat fordit a német kormánynak s Tökölihez pártol : e példát Borsod- Csongrád-megye s Bercsényi M. is követik, : a kurucz országgyülés adónkat leszállitja : 1667-1682. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 150-166. (1907)

Szeremlei Samu: Előszó : a III-dik kötethez. In: Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 3-6. (1907)

Székely György: Reformtörekvések a tudományos paedagogia [pedagógia] terén : első közlemény. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 77-90. (1907)

Székely György: Reformtörekvések a tudományos paedagógia [pedagógia] terén : Harmadik közlemény. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 209-218. (1907)

Székely György: Reformtörekvések a tudományos paedagógia [pedagógia] terén : második közlemény. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 142-150. (1907)

Székely György: Reformtörekvések a tudományos paedagógia [pedagógia] terén : negyedik közlemény. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 288-298. (1907)

Teveli Mihály: A módszeres tanácskozások. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 94-98. (1907)

Thót László: Die allgemeinen bestimmungen des nicaraguanischen strafrechts. pp. 175-200. (1907)

Thót László: A harmadik iskola : büntetőjogbölcseleti tanulmány. pp. 1-36. (1907)

Timon Ákos: A Szent Korona és a koronázás közjogi jelentősége. In: Kolligátum. pp. 1-14. (1907)

Toncs Gusztáv: A magyar dolgozatok javítása : az utasítás idevágó pontjai és egy javaslat. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 480-487. (1907)

Toncs Gusztáv and Madách Imre: "Az ember tragédiája" az iskola szempontjából. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 257-270. (1907)

Téri József: Lehrproben und Lehrgänge aus der Praxis der Gymnasien und Realschulen. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 506-510. (1907)

Téri József: Lehrproben und Lehrgänge aus der Praxis der Gymnasien und Realschulen : 1906. év 4. füzet. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 243-245. (1907)

Téri József: Lernproben und Lehrgänge. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 111-113. (1907)

Tóth József: Tóth József javaslata a magyar királyi belügyminiszterhez a "kóborcigány-kérdés megoldásá"-ra.

Veress Gábor: Svájci népiskolák. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 30-34. (1907)

Vida Sándor: Tarlózások az olasz paedagógiai pedagógiai irodalomban : Giovanni Nascimbeni: II collegio come campo per la psicologia collettiva. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 355-356. (1907)

Vida Sándor and Campetti Amelia: Amelia Campetti: La casse di maternita e l'organizzotione sociale dell' educazione. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 356-357. (1907)

Vida Sándor and Romano Pietro: Tarlózások az olasz paedagógiai [pedagógiai] irodalomban : Pietro Romano: La psicologica pedagogica. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 351-355. (1907)

Vidákovits Kamilló: Az anthrax kezelése immunserummal és Bier-féle pangásos vérbőséggel. In: Kolligátum. pp. 1-17. (1907)

Vidákovits Kamilló: I., Szájbeli daganatok kiirtásának műtéti technikájáról. In: Kolligátum. pp. 246-250. (1907)

Vángel Jenő: A tanszermúzeum és a paedagogiai [!pedagógiai] könyvtár. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 6-16. (1907)

Waldapfel János: Zeitschrift für Philosophie und Pädagogik. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). p. 113. (1907)

Waldapfel János: Zeitschrift für Philosophie und Pädagogik : Herausgegeben von O. Flügel, K. Just und W. Rein. IV. Jahrgang 6. Langensalza, Hermán Beyer and Söhne : [könyvismertetés]. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 174-176. (1907)

Weszely Ödön: Belföldi lapszemle. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 114-116. (1907)

Weszely Ödön: Belföldi lapszemle. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 180-183. (1907)

Weszely Ödön: Belföldi lapszemle. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 245-250. (1907)

Weszely Ödön: Belföldi lapszemle. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 363-367. (1907)

Weszely Ödön: Belföldi lapszemle. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 621-626. (1907)

Weszely Ödön: Olvasóinkhoz. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 65-66. (1907)

Weszely Ödön: A paedagógia [pedagógia] és pszichológia viszonya : első közlemény. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 449-456. (1907)

Weszely Ödön: A paedagógia [pedagógia] és pszichológia viszonya : második közlemény. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 513-523. (1907)

Willmann Otto: Pädagogische Vorträge über die Hebung der geistigen Tätigkeit durch den Unterricht. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 47-48. (1907)

Závodszky Levente: A Monumenta Hungariae Paedagogica [Pedagogica] tervrajzához. In: Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 166-168. (1907)

Ágoston Péter: A sztrájk jogalapja : írta és a Magyar Jogászegyletnek 1907. évi márczius hó 23-án tartott ülésében előadta. In: Kolligátum. pp. 1-32. (1907)

Ölyvedi Vad Imre: Nemességi könyv.

This list was generated on 2022. november 28. 23:11:38 CET.