Tallózás Dátum szerint

Vissza
Export [feed] Atom [feed] RSS 1.0 [feed] RSS 2.0
csoportosítás: Szerzők | Mű típusa | csoportosítás nélkül
Válasszon: A | B | C | D | E | F | G | H | J | K | L | M | N | O | P | R | S | T | V | W | Z | Á
Találatok száma: 195.

A

Ady, Endre: Sápadt emberek és történetek. Kolligátum. pp. 1-216. (1907)

Altenburger, Adolf: Muthesius Károly: Pädagogische Blätter für Lehrerbildung. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 614-620. (1907)

B

Bagyary, Simon: Történelmi térképeinkről. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 497-499. (1907)

Bihari, Ferenc: Iványi Ede: Comenius Amos János élete, paedagógiai [pedagógiai] és egyéb irodalmi munkássága. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 601-605. (1907)

Breuil, Henri: La question Aurignacienne : étude critique de stratigraphie comparée. Kolligátum. pp. 1-47. (1907)

Bálint, Aranka: A művészettörténet tanítása Franciaországban. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 550-555. (1907)

C

Cholnoky, Jenő: A Balaton télen. Kolligátum. pp. 1-21. (1907)

Cholnoky, Jenő: A belső ázsiai öntözések és a népvándorlás : népszerű tudományos előadás, vetitett képekkel. Kolligátum. pp. 305-323. (1907)

Cholnoky, Jenő: A deliblati homokpuszta. Kolligátum. pp. 1-11. (1907)

Concha, Győző: A választójog reformja : [különlenyomat]. Kolligátum. pp. 1-43. (1907)

Coulter, Ernest K.; Clark, Elmer L.: Children's Court : the city of New York first division for the year ending December thirty-one, one thousand nine hundred and nine. Kolligátum. pp. 1-22. (1907)

Császár, Elemér: Magyar remekírók : X. sorozat. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 357-358. (1907)

D

Domanovszky, Sándor: Mügeln Henrik német nyelvű krónikája és a Rímes Krónika. Kolligátum. pp. 1-41. (1907)

Dőri, Simon Zsigmond: A paedagógiai [pedagógiai] kísérlet értéke : első közlemény. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 321-332. (1907)

Dőri, Simon Zsigmond: A paedagógiai [pedagógiai] kísérlet értéke : harmadik közlemény. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 541-549. (1907)

Dőri, Simon Zsigmond: A paedagógiai [pedagógiai] kísérlet értéke : második közlemény. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 456-468. (1907)

Dőri, Simon Zsigmond; Barth, Paul: Paul Barth: Die Elemente der Erziehungs- und Unterrichtslehre : auf Grund der Psychologie der Gegenwart. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 169-172. (1907)

E

E., G.; Henke, Oskar: O. Henke: Vademekum für die Homerlektüre. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 103-104. (1907)

Endrei, Gerzson: Paul Cauer: Siebzehn Jahre im Kampf um die Schulrelorm. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 100-102. (1907)

Endrei, Gerzson: Reformtörekvések a gyakorlati paedagógia [pedagógia] terén : első közlemény. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 469-479. (1907)

Endrei, Gerzson: Reformtörekvések a gyakorlati paedagógia [pedagógia] terén : második közlemény. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 524-540. (1907)

Endrei, Gerzson: Szabadabb mozgás a német középiskolák felsőbb osztályaiban. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 342-348. (1907)

Endrei, Gerzson: A württembergi legújabb tantervek és a tanulók szellemi munkája. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 349-350. (1907)

Esterházy, Sándor: Individuálismus és sociálismus. Kolligátum. pp. 1-32. (1907)

Esterházy, Sándor: Individuálismus és sociálismus. Kolligátum. pp. 1-32. (1907)

F

F. Szántó, Károly: Az írásbeli dolgozatokról. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 590-595. (1907)

Ferdinandy, Géza: A rendi elemek a magyar alkotmányban : székfoglaló értekezés : fölolvastatott a M. Tud. Akadémia 1907. évi márczius hó 11-én tartott ülésén. Kolligátum. pp. 1-97. (1907)

Follajtár, Ernő: Baranya vármegye eltünt [!eltűnt] helységei. Kolligátum. pp. 1-31. (1907)

G

Geőcze, Sarolta; Gyárfás, Elemér: Gyárfás Elemér: Tanulmányok a nemi kérdésről. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 305-308. (1907)

Goldziher, Károly: F. Klein, F. Schimmack: Der mathematische Unterricht an den höheren Schulen. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 567-569. (1907)

Goldziher, Károly: La Revue de l'Enseignement des Sciences. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 503-506. (1907)

Gusman, Pierre: Gusman, Pierre: [Venise] : chapitre III : l'architecture. Kolligátum. pp. 25-63. (1907)

Gusman, Pierre: Venise : avant-propos. Kolligátum. pp. 1-2. (1907)

Gusman, Pierre: [Venise] : chapitre II : la ville. Kolligátum. pp. 11-24. (1907)

Gusman, Pierre: [Venise] : chapitre IV : la sculpture. Kolligátum. pp. 64-89. (1907)

Gusman, Pierre: [Venise] : chapitre V : le peinture. Kolligátum. pp. 90-144. (1907)

Gusman, Pierre: [Venise] : chapitre VI : industries d'art : mosaique, verrerie, dentelle, typographie. Kolligátum. pp. 145-151. (1907)

Gusman, Pierre: [Venise] : chapitre premier : origine de Venise et son développement artistique. Kolligátum. pp. 3-10. (1907)

Gy., B.: A német Gesellschaft für Verbreitung von Volksbildung.. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 45-47. (1907)

Gyulai, Ágost: Külföldi könyvészet. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 191-192. (1907)

Gyulai, Ágost: Külföldi könyvészet. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 254-256. (1907)

Günther, Antal: Emlékbeszéd Werbőczi István felett. Kolligátum. pp. 1-14. (1907)

H

Hancsókné Wolkenberg, Ilona: Frauenbildung : V. Jahrgang 1906. III-IV. füzet. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 55-59. (1907)

Hancsókné Wolkenberg, Ilona; Wychgram, Jakob: J. Wychgram: Frauenbildung : Zeitschrift für die gesammten Interessen des weiblichen Unterrichtswesene. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 176-180. (1907)

Hancsókné Wolkenberg, Ilona; Wychgram, Jakob: J. Wychgram: Frauenbildung : Zeitschrift für die gesamten Interessen des weiblichen Unterrichtswesens. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 358-361. (1907)

Hellebrant, Árpád: Paedagógiai [pedagógiai] repertórium : A magyar paedagogiai [pedagógiai] irodalom 1906-ban. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 368-448. (1907)

Hevesi, Illés: A jogalkotó judikatura és a felek : Magyar Jogászegyletnek 1906. évi deczember hó 1-én tartott ülésén. Kolligátum. pp. 1-61. (1907)

J

Jablonkay, Géza; Nagy, László: Nagy László: A gyermektanulmányozás mai állapota. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 108-109. (1907)

Juba, Adolf: A paedagógia [pedagógia] és az egészségügy : második közlemény. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 219-228. (1907)

Juba, Adolf: A paedagógia [pedagógia] és az iskolaegészségügy : első közlemény. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 151-161. (1907)

K

K., F.: Report of the Commission of education : for 1904. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 50-52. (1907)

K., F.; Smith, Anna Tolman: Anna Tolman Smith: The education Bill of 1906 for England and Wales as it passed the House of Commons. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 99-100. (1907)

Kaiblinger, Fülöp; Boga, Imre: Boga Imre: A nyelvtanítás lélektani alapja. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 556-562. (1907)

Karl, Lajos: A francia középiskola és az 1902. évi új tanterv. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 577-589. (1907)

Kelemen, Béla; Kuthy, József: Kuthy József beszédei. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 109-110. (1907)

Kelemen, Ignác: Herbart Amerikában. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 91-93. (1907)

Kelemen, Ignác; Kemsies, Ferdinand; Hirschlaff, Leo: Kemsies Ferdinand-Hirschlaff Leo: Zeitschrift für Pädagogische Psychologie. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 309-313. (1907)

Kemény, Ferenc: Report of the Commissioner of Education : for 1904. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 238-239. (1907)

Kemény, Ferenc: Röpiratok a sexuális pedagógia köréből. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 52-55. (1907)

Kemény, Ferenc: Zeitschrift für das Realschulwesen. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 59-61. (1907)

Kemény, Ferenc: Zeitschrift für das Realschulwesen. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 361-363. (1907)

Kemény, Ferenc: A fővárosi középiskolák fejlődése : Nemzetközi oktatásügy, külföldi hallgatók. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 627-631. (1907)

Kemény, Ferenc; Guichard, I.; Voinchet, Yves: Guichard Voinchet: L'Enseignement pacifiste à l'école primaire. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 308-309. (1907)

Kemény, Ferenc; Höller, Konrad: Konrad Höller: Die sexuelle Frage und die Schule. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 501-503. (1907)

Kemény, Ferenc; Mathias, Adolf: Adolf Mathias: Wie erziehen wir underen Sohn Benjamin? Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 104-105. (1907)

Kemény, Ferenc; Siemering, K. L.: K. L. Siemering: Ich bin im Volk ein schlichter Lehrer. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). p. 107. (1907)

Kemény, Ferenc; Stall, Sylvanus: Sylvanus Stall: Was ein junger Mann wissen muss. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 106-107. (1907)

Kornis, Gyula: Az első latin könyv. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 299-304. (1907)

Kovács, János: A szerkesztő búcsúszava. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). p. 64. (1907)

Kovács, Rezső: A gyermek mozgási élete és értelmi fejlődése közötti kapcsolat. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 16-27. (1907)

Kristóf, Gábor: A magántanulói rendszer. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 34-39. (1907)

Krohn, Kaarle; Olrik, Axel; Sydow, C. W.: Erste Mitteilung des folkloristischen Forscherbundes "FF". Kolligátum. pp. 1-9. (1907)

Kálmán, Miksa: Gerhard Budde: Geschichte der fremdsprachlichen schriftlichen Arbeiten an den höheren Knabenschulen von 1812 bis auf die Gegenwart. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 239-243. (1907)

Kálmán, Miksa; Budde, Gerhard: Gerhard Budde: Zur Reform der fremdsprachlichen schriftlichen Arbeiten an den höheren Knabenschulen. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 239-243. (1907)

L

Lee, Edmund C.; Coulter, Ernest K.: Children's Court : the city of New York first division. Kolligátum. pp. 1-22. (1907)

Lehoczky, Tivadar: Munkács város uj [!új] monográfiája. Kolligátum. pp. 1-335. (1907)

Lovinsky, Viktor: Stanley Hall munkásságát... Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 39-41. (1907)

Lázár, György: Szeged az egyetemért. Kolligátum. pp. 1-69. (1907)

M

Macaulay, Thomas Babington: Lord Bacon. Kolligátum. pp. 1-192. (1907)

Magyary, Géza: Ujabb [!újabb] irányok a nemzetközi perjogban : székfoglaló értekezés : olvastatott a M. Tud. Akadémia 1906 deczember [!december] 10-iki ülésén. Kolligátum. pp. 1-40. (1907)

Mangold, Lajos: Függelék : Magyarország összefoglaló leírása. Kolligátum. pp. 345-369. (1907)

Mangold, Lajos: Genealógiai táblák. Kolligátum. pp. 341-343. (1907)

Mangold, Lajos: Harmadik szakasz : Szt. István alkotmányának bomlása : a hűbéri eszmék szerint való szervezkedés. Kolligátum. pp. 71-124. (1907)

Mangold, Lajos: Hatodik szakasz : a nemzeti és vallási ellentétek. Kolligátum. pp. 165-208. (1907)

Mangold, Lajos: Hetedik szakasz : vallási, nemzeti és alkotmányos küzdelmek. Kolligátum. pp. 209-271. (1907)

Mangold, Lajos: Negyedik szakasz : Mátyás kora : 1458-1490. Kolligátum. pp. 125-147. (1907)

Mangold, Lajos: Nyolczadik szakasz : a nemzet és a dynastia kibékülése : az újkori államintézmények. Kolligátum. pp. 272-340. (1907)

Mangold, Lajos: Tartalom-jegyzék. Kolligátum. pp. 370-374. (1907)

Mangold, Lajos: A magyar királyok és erdélyi fejedelmek sorrendje. Kolligátum. p. 344. (1907)

Mangold, Lajos: A magyarok oknyomozó történelme : a középiskolák VIII. osztálya számára : első szakasz : bevezetés. Kolligátum. pp. 5-30. (1907)

Mangold, Lajos: A magyarok oknyomozó történelme : a középtanodák VIII. osztálya számára : előszó az ötödik kiadáshoz. Kolligátum. pp. 1-3. (1907)

Mangold, Lajos: Ötödik szakasz : a köznemesség és főnemesség versengése : az ország hanyatlása. Kolligátum. pp. 148-164. (1907)

Miklós, Elemér: A tanár egyénisége. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 332-341. (1907)

Molnár, Oszkár; Benndorf, Cornelie: Cornelie Benndorf: Die englische Pädagogik im 16. Jahrhundert. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 48-50. (1907)

N

Nagy, József: Revue Pédagogique : L . kötet : 1907 : 1-5 . szám. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 569-572. (1907)

Nagy, József: Revue Universitaire : 1906 okt.-dec. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 572-574. (1907)

Nagy, József; Braunschvig, Marcel: A gyermekek esztétikai nevelése : részlet Dr . Marcel Braunschvignak a Revue Universitaire XI . évfolyamában megjelent értekezéséből. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 595-600. (1907)

Nagy, László: Az érdeklődés fejlődéstana : első közlemény. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 193-208. (1907)

Nagy, László: Az érdeklődés fejlődéstana : második közlemény. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 271-288. (1907)

O

Ozorai, Frigyes: Paedagógiai [pedagógiai] programm-értekezések : első közlemény. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 563-567. (1907)

Ozorai, Frigyes: Paedagógiai [pedagógiai] programm-értekezések : második közlemény. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 606-614. (1907)

Ozorai, Frigyes; Möbius, Paul Julius: Möbius a lélektanról. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 233-237. (1907)

Ozorai, Frigyes; Paulsen, Friedrich: F. Paulsen: Das deutsche Bildungswesen in seiner geschichtlichen Entwickelung. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 499-501. (1907)

P

Pekár, Károly: A gyermekek haragját... Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 41-44. (1907)

Peres, Sándor: Újabb mozgalmak az írás és olvasás tanításában. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 1-5. (1907)

Pessina, Henrik: A kiengesztelési elmélet történeti fejlődése : büntetőjogbölcseleti tanulmány. Kolligátum. pp. 1-44. (1907)

Peyre, Roger: Padoue et Vérone : avant-propos. Kolligátum. pp. 1-2. (1907)

Peyre, Roger: [Padoue et Vérone] : Padoue : chapitre II : souvenirs et débris antiques a Padoue. Kolligátum. pp. 11-13. (1907)

Peyre, Roger: [Padoue et Vérone] : Padoue : chapitre III : le moyen age. Kolligátum. pp. 14-19. (1907)

Peyre, Roger: [Padoue et Vérone] : Padoue : chapitre IV : les églises. Kolligátum. pp. 20-30. (1907)

Peyre, Roger: [Padoue et Vérone] : Padoue : chapitre IX : successeurs de Giotto. Kolligátum. pp. 53-60. (1907)

Peyre, Roger: [Padoue et Vérone] : Padoue : chapitre V : les monuments civils. Kolligátum. pp. 31-38. (1907)

Peyre, Roger: [Padoue et Vérone] : Padoue : chapitre VI : les habitations privées. Kolligátum. pp. 39-43. (1907)

Peyre, Roger: [Padoue et Vérone] : Padoue : chapitre VII : l'école de peinture de Padoue. Kolligátum. pp. 44-45. (1907)

Peyre, Roger: [Padoue et Vérone] : Padoue : chapitre VIII : Giotto; La Madonna dell Arena. Kolligátum. pp. 46-52. (1907)

Peyre, Roger: [Padoue et Vérone] : Padoue : chapitre X : la sculpture a Padoue. Kolligátum. pp. 61-75. (1907)

Peyre, Roger: [Padoue et Vérone] : Padoue : chapitre XI : la peinture a Padoue, seconde époque. Kolligátum. pp. 76-87. (1907)

Peyre, Roger: [Padoue et Vérone] : Padoue : chapitre XII : les successeurs de Mantegna. Kolligátum. pp. 88-91. (1907)

Peyre, Roger: [Padoue et Vérone] : Padoue : chapitre XIII : le Museo Civico de Padoue. Kolligátum. pp. 92-97. (1907)

Peyre, Roger: [Padoue et Vérone] : Padoue : chapitre premier, ancienne gloire de Padoue : Le Prato della valle ; La ville moderne. Kolligátum. pp. 3-10. (1907)

Peyre, Roger: [Padoue et Vérone] : Vérone : chapitre II : l'antiquité. Kolligátum. pp. 102-108. (1907)

Peyre, Roger: [Padoue et Vérone] : Vérone : chapitre III : le moyen age. Kolligátum. pp. 109-117. (1907)

Peyre, Roger: [Padoue et Vérone] : Vérone : chapitre IV : le temps des della Scala. Kolligátum. pp. 118-131. (1907)

Peyre, Roger: [Padoue et Vérone] : Vérone : chapitre IX : la peinture a Vérone au temps de la Renaissance. Kolligátum. pp. 153-170. (1907)

Peyre, Roger: [Padoue et Vérone] : Vérone : chapitre V : l'architecture a Vérone depuis l'époque romane. Kolligátum. pp. 132-139. (1907)

Peyre, Roger: [Padoue et Vérone] : Vérone : chapitre VI : la sculpture a Vérone depuis le XVe siècle, le Campo Santo. Kolligátum. pp. 140-144. (1907)

Peyre, Roger: [Padoue et Vérone] : Vérone : chapitre VII : les "intarsiatori" véronais : les stalles de S.M. in organo. Kolligátum. pp. 145-147. (1907)

Peyre, Roger: [Padoue et Vérone] : Vérone : chapitre VIII : la peinture véronaise. Kolligátum. pp. 148-152. (1907)

Peyre, Roger: [Padoue et Vérone] : Vérone : chapitre X : Paul Véronése. Kolligátum. pp. 171-178. (1907)

Peyre, Roger: [Padoue et Vérone] : Vérone : chapitre premier : aspect général. Kolligátum. pp. 98-101. (1907)

Popovics, Iván: A középiskolák Szerbiában. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 488-496. (1907)

R

Rocco, Arturo: De la notion du droit subjectif de punir. Kolligátum. pp. 1-24. (1907)

S

Schrader, Otto: Sprachvergleichung und Urgeschichte : linguistisch-historische Beiträge zur Erforschung des indogermanischen Altertums. Kolligátum. pp. 1-129. (1907)

Steuer, Géza: Le compromis entre la Hongrie et l'Autriche : les deux lois : hongroise et autrichienne, traduites, annotées et comparées : étude de droit public. Kolligátum. pp. 1-96. (1907)

Szabó, Dezső; Kelemen, Béla: Kelemen Béla: Jó magyarság : tanácsadó a magyar nyelvtan és helyesírás kétséges eseteire. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 172-174. (1907)

Szakolczai, Árpád; Pap, Dávid; Besnyő, Béla; Back, Frigyes; Ujlaki, Géza; Kiss, Géza; Giesswein, Sándor; Hevesi, Illés; Ferenczi, Imre; Szende, Pál; Brasch, Arnold; Bozóky, Alajos; Ágoston, Péter; Székely, Ferenc: A sztrájk jogalapja : a Magyar Jogászegyletben 1907. évi április és május havában tartott vita. Kolligátum. pp. 1-186. (1907)

Szelényi, Ödön: Ellen Key paedagógiai [pedagógiai] nézetei. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 162-165. (1907)

Szemere, Samu: A gyermekjátékok fejlődéstani és neveléstani jelentősége. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 129-141. (1907)

Szeremlei, Samu: 1. [fejezet] : A török és a Fekete ember dulásai e vidéken : Zápolyainak hódolunk, de Ferdinándnak is vannak hivei : Ezek János királyt, mikor városunk felé utazik, megtámadják : Végre is a törökkel szövetkezett János marad ura az alföldnek : Pestyéni Gergely földesur : Az urak egymás jószágait dulják : János hatalma megszilárdul : Jaksics Márk végrendelkezése Csomorkány és Sámson felől : özv. Porkolábné és fiai a nyulszigeti apáczákkal és a csanádi káptalannal Mágocs és Libecz felett versengenek : Jaksics Márk megváltoztatja végrendeletét, melynek azonban unokatestvére, Demeter ellenmond : Verbőczi halasztó itélete Csomorkány, Kutas és Sámson ügyében : Márk ezeket nejének zálogositja el és bocsátja birtokába, kinek számára Úrnépét is megszerzi : Márk halála után rokonai megtámadják az özvegy jogát : Pestényi országbiró itéletileg megfosztja őt és leányait a birtoktól : a Porkoláb fiuk uj adománylevele Mágocs és Libecz birtokáról : János király egyeduralkodása e vidéken : Ebbe Ferdinánd is beleegyezik : 1526-1538. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 3-26. (1907)

Szeremlei, Samu: 10. [fejezet] : A király hazánkból a törököt kiüzi, ez pedig Bécset elfoglalni törekszik : a török vereségei : Bercsényi és Tököli : utóbbik táborozása a délvidéken : Ezt a mozgó hadseregek s különösen a császáriak dulják és nyomorgatják : a tatárok Szentesen : A császáriak Szegedet támadják : Bécsben az alföld visszafoglalására keritik a sort : Szegedről a törököt kiverik : Bercsényit annak kapitányává nevezik ki : Veteráni a tatárokat határunkban megveri : A város a császáriak hatalma alá kerül, de a török és Tököli is adózásra szoritja : A drágaság : Eleségszállitásaink : Mindenfelül zsarolnak, de kivált a németek : Caraffa katonai kormánya alá jutunk : A király katonáit a rablástól tiltja : A város lakosai messze kiterjesztik a határt : a Semseyek földesurasága : A király hatalma mindinkább megerősödik itt : A Csomaközyek Batidán : A dézma felett a váczi püspök és a császáriak összetüznek : A gyulai török pasa is adót követel : A török, a császáriak és Tököli hadjáratai e vidéken : Utóbbiak kegyetlenkedései városunkban : Tököli elhagyja e vidéket : A város Bercsényi védő szárnyaira bízza magát s a pusztákért is neki adózik : Sámson és Fecskés birtokjogát a Semseyek ujra rendezik : A török végső erőfeszitései az alföld megtarthatásáért : e czélból Tökölit is ujra ide rendeli : A császáriak ujabb, iszonyu pusztitásai : A szultán az alföldet Gyulavár élelmezésére szoritja; de ez a császáriaknak szállit eleséget : A török dühöngése e miatt : A lakosság elmenekül a török-határ rablók elől s üresen hagyja a várost : Az egész vidék pusztaságra jut a katonai zsarolások és kegyetlenkedések miatt : a kuruczok szorultsága e vidéken : Gyula várát visszafoglalják a töröktől : 1683-1695. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 167-187. (1907)

Szeremlei, Samu: 11. [fejezet] : A kormány áruba veti a visszafoglalt országrészt s a régi tulajdonosokat igazolásra szolitja fel : Intézkedés Mágocs és Fecskés eladása felől : Dvornikovics püspök keresni kezdi itteni jószágait : A zentai győzelem : A tiszamarosi határőrség : A karlovici béke : Csongrád- és Csanádmegyék visszakapcsoltatnak Magyarországhoz : A kormány intézkedése ezek benépesítése tárgyában : A katonai parancsnokok a nép kimélésére utasittatnak : A szegény jobbágyság tódul e vidékre : Vásárhelyt is ujra megülik : A község megalakul, gyorsan növekedik s Bercsényivel egyezkedik a taksára : Ez a külföldi pénzeket kitiltja a forgalomból : A megszállott puszták : A csanádi és váci püspökök itteni javaikat elfoglalják, ezeket betelepiteni és a vármegyét helyreállitani iparkodnak : Az uj szerzeményi bizottság és a kincstári ispánság korlátolják a püspöki foglalásokat : A katonai garázdálkodások megszünnek : Bercsényi a felkelést szítja : A kormány a várost Schlicknek adja el : Ennek következtetében összeirást készitenek s az adománylevelet is kiállitják róla : Schlick átveszi a várost : Ezt azonban időközben tévedéséből a Német Lovagrendnek is eladják : Ez is felesketteti a várost a maga hűségére : Az ujszerzeményi bizottság a pusztának nagyobb részét a déznával együtt a csanádi püspöknek engedi át : A Rákóczy forradalom kitörése : A rácok a vidéket dulják, de városunkat kimélik : Rákóczy megfenyitésökre Bottyánt rendeli ki, a délvidék oltalmát pedig Károlyira bizza : A város a felkelést támogatja, de a császáriakkal is jó lábon áll : Bercsényi rendelkezése Csongrádmegye hadi jutaléka felül : A forradalmi és a császári hadműveletek vidékünkön : Károlyi a városból a gyevi révet őrizteti : Városunk a szomszéd községek népét kitelepítik : Schlick hazatérésre és a császár hüségére inti a lakosságot : A város Rabutint élelmezi, Tótkomlós pedig a kuruc tábornak szolgál : Bercsényi megszámoltatja a várost s ennek taksáját felemeli : A várostés vidékét Csajághy kurucai védik : Eleség-szállitás Rákóczy főseregének : A kurucok garázdálkodása a városban : ennek hirszolgáltatásai a felkelőség részére : a Hadjárat a nagy hideg és pestis miatt megakad : Bottyán meglakoltatja az ellenünk törő rácokat, majd hirtelen elhal : 1693-1790. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 188-215. (1907)

Szeremlei, Samu: 12. [fejezet] : Bercsényi a várost haszonbérbe adja Károlyinak : Ez Halász Péter által behajtja a hátralékot, enged a taksából s pártfogásába veszi a várost : Ujabb szállitások a szolnoki vár s a kurucok részére : A császáriak is körülfogják a várost, Tököli rác vezér pedig megrabolja : Károlyi megköti a sztamári békét s megtartja csongrádi uradalmát : Schlick is ragaszkodik földesuri jogaihoz s védi a várost a katonai terheltetések ellen : A város a püspöki dézmát bérbe veszi : A város a szegedi katonai hatóság és kincstári ispánság kormánya alatt : Schlick a mártélyi foglalást megakadályozza : A város gyarpodik s tornyot épit : A céhek alakulása : Pap Gy. biró Károlyi földesuraságát támogatja : Adózunk mind a két urnak : A Viczmándyak Körtvélyest eladják : Nádasdy csanádi püspök kézhez veszi itteni javait s ezek egy részét a városnak bérbeadja : Bécsben a vármegye visszakapcsolását s szervezését hátráltatják : Adóösszeirást rendeznek : A birák panaszkodnak ez ellen s megeléglik a kétfelé való fizetést : Schlick eltiltja a várost a Károlyinak való-fizetéstől : Ez karhatalommal veszi be rajta követelését : Herbeville oltalomlevele a városnak : A város szállitásai a török háboruban Jenő herceg részére : A város Károlyi földesurasága ellen Bécsben panaszt emel : Károlyi a város előtt bizonyitgatja a maga jogait : Schlick emeli a taksát, egyszersmind a bárosnak ajánlatot tesz, hogy váltsa meg magát a jobbágyság alól : Károlyi tüntet loyalitásával : A birák titkon neki is fizetnek : A lakosság e miatt nyilt lázadásban tör ki s kezd szétoszolni : A dézma haszonbérletétől megfoszlatik : A csanádi püspök határunk nagyobb részét a várossal együtt magának követeli s ezt visszaakarja kapcsoltatni Csanádmegyéhez : Althan váci püspök szintén magának követeli Csongrádmegyét, Szegedet, Vásárhelyt s ennek kikapcsolása ellen óvást emel : A város földesurainak támogatása mellett uj templomot épit : A lakosság ujra fellázad a Károlyinak való adózás ellen s biráit börtönre hányja : Schlick katonai erőt rendel Károlyi követelései ellen a város oltalmára : Ez végre tudatja Károlyival, hogy neki többet fizetni nem fog : Károlyit Bécsből is eltiltják a város adóztatásától : 1709-1720. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 216-236. (1907)

Szeremlei, Samu: 13. [fejezet] : Károlyi Pálfy utján követeli magának a várost : Ez elutasitja s a város megvételét ajánlja : Schlickkel az alkudozás megkezdődik : A váci püspök óvást tesz a város templomépítése ellen : Schlick és Károlyi segitik abban : Pap Gy. biztatja Károlyit a megvételre : Ennek neje ellenzi azt : Maga a király jár közbe, de Schlick készfizetést követel : Károlyi kölcsönt vesz fel s csongrádmegyei uradalomra megköti az alkut : Csöndességre és hüségre inti a várost és belenyugvásra nejét : Jasztrabskyt és Pap Györgyöt küldi a városba : Ez biztositékot követel régi szabadsága felől, nem vállal jobbágyi szolgálatot, megegyezik vele a taksára s a p. dézmához ragaszkodik : Károlyi megbántódása a király és az országgyülés által : A vallásszabadsággal megnyeri magának a lelkeket : A király, ámbár az adásvétel jogosságához kétségek férnek, kiadja az adománylevelet : Ennek tartalma : Pénzhiány a kincstárnál és Károlyinál : Utóbbiknak a város is segitségére megy : Károlyi vásárjogot szerez a városnak, kiadja a templom szabadalomlevelét s a várost Széplaky tisztségére bizza : Pap György mellőztetése : Károlyi ismételt izben beiktattatja magát az uradalomba, minek többen ellene mondanak : Károlyi a város pusztáihoz igyekszik jogot szerezni, de mindenfelől utját állják : A jogvédelemről gondoskodik s különösen készül a Német Rend ellen : Akadályok Bécsben : A Rend egyezkedési ajánlata : Károlyi végre elfogadja azt s kifizeti a Rendet : Kiegyezés Harruckern-nel és a csanádi püspökkel : A b. Zayak keresete : A lakosság nem akar a jobbágyi állapothoz szokni : Izgatják és szétoszolni készül : Károlyi emeli a taksát s lassanként földesuri haszonvételéhez és hatalmához szoktatja a lakosságot, melynek a pusztákat használatában hagyja : A város templomot és iskolát épit : Károlyi pátriárkhális viszonyt tart vele, de mindig több-több terhet ró rá : Készül a külországi háboruhoz : A Pero-féle lázadás kezdete : Matulai ismertetése : A nép nyiltan beszél a fölkelésről s ezzel rokonszenvez : Károlyi hadi készületeit félremagyarázza : A lázadás kitörése s elfojtása : A lakoltatás : A város ettől megmenekszik : 1721-1736. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 237-267. (1907)

Szeremlei, Samu: 14. [fejezet] : Károlyi a várost zálogba akarja vetni : Kiegyezik a makai határra a csanádi püspökkel : A birák az elzálogositás ellen : Eleségszolgáltatás a török háborura : A pestis kitörése : A helytartónács [!helytartótanács], a vármegyék és Szeged intézkedései : Biráink az óvintézkedéseket elhanyagolják : A pestis Ujutcán föllép : Az alispán rendelkezései a ragály korlátozása tárgyában : A lakosság ezek ellen fellázad : Károlyi Ferencet királyi biztosnak nevezik ki : Az ellenszegülés megtörése : A helytartótanács intézkedései a városra nézve : A hadi szállitásokra szoritják a lakosságot : A város költségei a pestis alkalmából : Ennek megszűnése : Az eleségszállitások és fuvarszolgáltatások kimutatása : Neipperg tábornok oltalomlevelet ad a városnak : A magvaszakadtak hagyatéka felett Károlyi Sándorral a város meghasonlik : A megye beavatkozása : A taksa ötezer forintra emeltetik : Megdöbbenés városszerte és kiegyezés a földesuri haszonvételekre : Az uradalmat Károlyi Ferenc veszi át, ujabb egyezség köttetik 5500 Frt mellett : Az osztrák örökösödési háború hatása városunkra : Ezt a Károlyi ezred hadfogadó helyévé teszik : A vásárhelyiek a cibakházi katonai lázadást elfojtják : Károlyi Sándor halála : Althan püspök látogatása s óvása a ref. templom ellen : Orosháza és Komlós megtelepitése miatt a lakosság károsul : Összeütközések a határok bizonytalansága következtében : Ezek törvényes uton kitüzetnek : A Török-Czeglédi-féle versengés : A város a nemesek letelepedése ellen : Zavargás az "örökös jobbágyság" miatt : A város a földesuri haszonvételekre ujabb alkut köt s biztositja a "taksás jobbágyságot" Károlyi a várost a kath. templom épitésére szólitja fel : Erőszakoskodás a vesztőhelyen a varát ellen : A gróf biztosító levelet ád a városnak a ref. vallás gyakorlására, a város viszont költséget ajánl a kath. templom épitésére : A reformátusokat Algyőről kiüldözik s ezek nálunk telepednek le : 1737-1752. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 268-294. (1907)

Szeremlei, Samu: 15. [fejezet] : A túri egyházi botrány : Törő gondnok és Pető Ferenc szövetkeznek : Utóbbik Törökországban konspirál és itthon összeesküvőket toboroz : Rákóczy, Bercsényi és a kurucság emlékei : Országos elégületlenség : Bujdosó és Jenei izgatásai : Halász Zsigmond és Vértesi szentandrási biró : Törő és Pető fegyverfogásra megegyeznek : Halasról az összeesküvést felfedezik : Ennek terve : Petőt az indulás percében elhagyja bátorsága : A felkelők Tárra vonulnak Kőrösi és Becsei vezérlete alatt : Utóbbit azonnal elfogják : Törő visszahuzódik : Jenei menekül : A felkelők Túrkevén elfogatnak s Szolnokra és Vásárhelyre kisértetnek : Az udvari kamara első értesülései : A csongrádi és hevesi alispánok, Károlyi Ferenc és Barkóczi püspök jelentései : A szolnoki sókamara és Szeged város tudositásai : Az udvari kamara katonai erőt küld ki : A királynő külön törvényszéket rendel : A foglyok Budára vitetnek és velük együtt a birák is : Károlyi is kompromittálva volt : Buzgólkodása Halász és Vértesi nyomozásában : A debreceni álhirek : Batthyány nádor józan felfogása : Szaplonczai és a vásárhelyi lelkészek is gyanu alatt : A foglyok vallomásai : Ujabb elfogatások : Szőnyi lelkész verses munkája a város mentségére : Az udvar az értelmi főszerző után nyomoztat : Kath. propaganda a foglyok között : Báthori főbiró hitehagyása : Az itéletés a végrehajtás : A királynő annak a városra vonatkozó részét enyhiti : Kaszárnya épitést rónak rá : Jutalmazások : A lakosság fél a kaszárnyaépitéstől : Szaplonczai, Szőnyi és a vármegye közremüködése a város felmentése érdekében : Küldöttség a királynőhöz : A kancellár Károlyi közbenjárását ajánlja : A várost megakarják fizettetni : Károlyi elszánja magát a közbenjárásra : Tanácsokat ád s lépéseket tesz a megyénél, nádornál stb. : A helytartótanács és a királynő nem engednek s a makacs város ellen vizsgálatot rendelnek : Szabadulás a büntetéstől : 1753-1753. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 295-323. (1907)

Szeremlei, Samu: 16. [fejezet] : Új úrbéri rendeletet adnak ki, mellyel a jobbágyok terheit sú­lyosbítják : Azok visszautasítják a rendeletet s vetetlenül hagyják a földeket : A bírák a vármegye és Károlyi Antalné közbenjárását kérik, Ferenc gróf pirongatja őket : Ezek a kath. templom költségeire s egyéb, a jobbágyságra hárított terhekre utalnak : A papok közbenjárnak : Végre engedett a földesúr : Ennek hasznai az új úrbéri rende­letből : A városba kath.ok és lutheránusok telepíttetnek : A ref. egyház kivonja magát a város kormányzása alól : A váci püspök egyházlátogatása : A lakosság kath. tem­plom építésre szorittaik : A kath. szertartások kormányi hatalommal terjesztetnek : Városháza építtetik : A nép elégedetlen Báthorival s ezt a bíróságból kihagyja : Az uraság törvénybíróvá teszi : Panaszok az uradalmi tisztek ellen : 1756—1768. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 324-342. (1907)

Szeremlei, Samu: 17. [fejezet] : Mária Terézia rendezi a jobbágyság sanyaru helyzetét : A város zúgolódik az úrbéri szabályozás miatt : A nyomtatott urbáriumnak nem hisznek : Az ügy a vármegyén : Ár­víz : A város méltatlan eljárása Szőnyi Benjámin ellenében : Per a Zayakkal a város birtokáért : A Károlyiak ezért fizetnek : A város panaszt emel a földesurak ellen : Andrási királyi biztos : A királynő jóakaratú rendelete : A város urbáriuma elkészül : Ennek tartalma : A földesúr és a város elégedetlensége : Zavargások a földmérésnél : Általános békétlenség : A lázongók követeket küldenek Bécsbe : Ezek a szédelgő Páriz-Pápai befolyása alatt a népet az "igazi urbáriom"-mal még jobban félrevezetik : A lakosság új urbáriumot követel : A vármegye tisztviselői képtelenek a lázongást elfojtani : Teljes anárkhia : A tanács közbelépésére Andrási a népet kihallgatja, a vezéreket pedig elfogatja : A birák magok sincsenek az új renddel megelégedve, Andrási a panaszokat a megyéhez utasítja : Károlyi a kancellárnak ir : A lázadás vezéreit börtönre és száműzetésre ítélik : A város Andrási közbenjárása mellett egyezkedik földesurával : A helytartótanács rendelete az egyezség tárgyában : A megye elégedetlensége : Ujabb szerződés a megye helybenhagyásával : A jobbágyok pa­naszára végre a királynő kedvezőleg intézi el az urbárium ügyét : Telepítések a Lóger és Lakhat városrészekbe : 1768—1778. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 343-375. (1907)

Szeremlei, Samu: 18. [fejezet] : A Básthyak pere Károlyi ellen : Az ügyet egyezség utján intézik el : A helytartótanács és a városi tisztviselők a ref. egyház ellen támadnak : Az uradalom a csatorna tervével kudarcot vall : A város a robotmegváltással csak nehezen barátkozik meg : A jobbágyi szolgáltatásokat nem akarja végezni a lakosság : Török háboru : Városunk újon­cokkal és élelmiszerékkel segíti az uralkodót : Rendetlen­ségek és hiányok a szállításoknál : Gazdáink jóléte : Kaszap nemeslelküsége és gazdagsága : Az 1790-iki szükség s a következő évi bőség : A jobbágyság ugarföldeket kér : A bordézmánál behozott újítás miatt a város zúgolódik, de a helytarlótanács a földesúrnak ad igazat : Az uraság az uj templomnak nem ad telket : Zavarok a biróválasztásnál : Károlyi József jóindulata a város irányában : Az új földesúr egyezséget köt a Viczmándyakkal : Három terméketlen év : A város intézkedései a segélyezés ügyében : Az uj templom épitésének folytatása : A francia háború hadi szükségleteinek szolgáltatása a lakosság részéről : 1778—1796. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 376-404. (1907)

Szeremlei, Samu: 19. [fejezet] : Botrány a János szobor megcsonkitása miatt : A ref. egy­házi elöljárók gyanúba vétetnek : Az itélet : Inséges évek : Bankócédulák behozatala : Francia háború terhei : Hamis hiresztelések a város hűségtelensége felől : Ujabb hadi segély, nagy drágaság : A kisutcai nagy tűz : A segélyezés : Tolvajságok elharapódzása : A pénzérték csökkentés : A vármegye elégedetlenségben tör ki : Ferenc császár meginti : Ujabb ínség, a tisztviselők nyomora, adóemelés, zúgolódás : A földesúr jótéteményei : Az uj­városi földbérlet : A nagy fergeteg : Nagy árviz : In­ség, oláhok letelepedése : A francia háborúban részt vett katonák haza bocsátása, Simonyi ezredes : A földes­uraság a lelkészektől megtagadja a földet, a várostól meg­vonja a dézmabérletet, s szerfelett terheli a közönséget : A dézmaper : A megyénél nem találnak támogatásra, a helytartótanácsnál sem : Kereset a földesúri jogtalan terheltetések ellen : A vármegye igazságszolgáltatása : Kiengesztelődés az urasággal : 1797—1816. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 405-430. (1907)

Szeremlei, Samu: 2. [fejezet] : Szulejmán a tiszántuli tartományt János-Zsigmondnak ajándékozza : A Körös-Maros köze kormányzója Fráter György püspök lesz, tényleg azonban a török csapatok özönlik el : Hivatalosan hol Magyarországhoz, hol Erdélyhez számitják : A Jaksics uradalmakon Fráter és Petrovics kapkodnak : A török e vidéket hadi és közigazgatási tekintetben szervezi : Csak Gyula vára áll még, honnét zsarolják vidékünket : Vásárhely a Pestyéni örökösöknek adományoztatik, tényleg azonban a defterbe beiratik, ezzel a Szultán birodalmába bekebeleztetik s járási székhelylyé tétetik : Mindamellett Körtvélyes és zsolt, nemkülönben Vásárhely, Rárós és Rétkopáncs birtoka felett a Parlagi és Zeleméri, - továbbá a Pestyéni, Móré és Losonczy családok törvénykeznek : Egyidejüleg Izabella is kormányhatalmat gyakorol itt : A bátori egyezség által Magyarhonhoz kapcsoltatunk : Fráter ujabb kisérlete a Jaksics uradalmak elnyerése tárgyában : a bátori egyezség a törököt felbősziti : Szeged veszedelme : Vármegyénket harcz dulja : a birtokos nemesség elmenekül : a vármegye feloszlik : a közigazgatás megmaradt szervei : a káptalani és püspöki jószágok közprédára jutnak : a földesurak a távolban is biztosítják itteni jogaikat : Móré Kata, a Pestyéniek és Losonczy István, ki mielőtt hősi halált halna, leányaira örökitteti Vásárhelyt : Községeink állapota ez időben : Egyetlen erősségünk Gyula vára, mely a királyi, földesuri és püspöki adókat behajtja s melynek tartozékaivá tétetünk : a birtokos nemesség ez ellen fellázad : a király a hütlenek javait s a gazdátlan birtokokat el ajándékozgatja ágocsy G.P.-Kutast, Ujvárost és Mágocsot, Olcsárovics Csomorkányt és Tótkutast nyerik - Csomorkány, Földvár és Fecskés urai : Osztály a Jaksics örökösök közt - Sámson és T.-Kutas Dóczynénak esik : a tiszántuli urak elszakadnak a királytól és Erdéllyel egyesülnek : 1539-1556. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 27-48. (1907)

Szeremlei, Samu: 20. [fejezet] : Panaszok orvoslása az igazságkeresők utján : A négyszeri szántás behozatala és a robotváltság korlátozása : Rákos a községi számadások megvizsgálását kívánja s kikel a város­házi gazdálkodás ellen : Zavargás a birótételkor : Rákost elfogják és kitiltják a városból : A helytartótanács a panaszkodóknak ád igazat : Rákost újra elfogják és megcsapják : Nagy drágaság : A nép a bírák ellen fellázad s kedve szerinti elöljárókat választ : A kancellária a szántás és jövet-menet perben a lakosság javára dönt : A lakosság Budára és Bécsbe Dus Istvánt küldi fel panaszaival : A vármegye az urasági tiszteknek kedvez : A király rendel­kezik a községi számadások megvizsgálása, a választások, Berezeg Ferenc s a foglyok szabadon bocsátása tárgyában : A vármegyén húzzák-halasztják az ügyet : Rákos és Dus a szentesiekkel ismét Bécsbe utaznak : Lánczyt kérik kor­mánybiztosnak : A vármegye megvizsgálja és elintézi a panaszokat s a számadásokat is megvizsgáltatja : A fölségkérvény elintézése is rábizatik : Az igazságkeresők kétségbe vonják a királyi leirat igazi eredetét : A helytartótanács újabb vizsgálatot rendel : Rákos és Dus ismét kihallgatáson a királynál s a jobbágyság nagy elnyomatása, saját üldöztetésök és Berezeg felöl panaszt tesznek : Itthon börtönbe vettetnek : A város viszálya az uradalmi lisztekkel : Kristó és Nagy György a fölséghez utaznak, de Pesten letartóztattatnak : A megye hanyagsága s a lakosság újabb sérelmei : Az igazságkeresők a tanácscsal egyetértve a legelő és robotügyben újabb panaszokat terjesztenek fel, a nép követeli a foglyok szabadon bocsátását : Katona fogdosás : A higgadtabb elemek felülkerekednek : A tanács gyarló­sága : Feladja a küzdelmet : Az igazságkeresők jellemzése : 1816—1822. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 431-454. (1907)

Szeremlei, Samu: 21. [fejezet] : Ferdinánd kir. herceg a városban : Árviz : Csók Mózes jegyző : Az uradalom jótékonysága : Viszály a réti ki­lenced és a legeltetés miatt : A tarjáni tűzvész és segélye­zések : A tolvajokat Berhidai megfékezi : Pereskedés az urasággal az árvagyámság, a szállási szőllők és a korcsmák bérlete miatt : Ferdinánd kir. herceg újabb látogatása : Örökváltsági tárgyalások : A református egyház kultúrtörekvései : Orkánok, jégeső, drágaság és a tabáni tűz­vész : Az újraépítés szabályozási terve Uj városháza : Az erzsébeti hóesés, árvíz és szűk esztendő : A nagy kolera föllépése : Óvóintézkedések : Babarczy alispán : A köz-rémület : Vacsi Albert főbíró : A betegekkel és holtakkal való elbánás : Katonafogdosás : A szőllőskertek és a hosszú-ut pere : B. Orczy királyi biztos : A szegedi hetelés megszüntetése : A kisutcai nagy tűzvész, a szabályozási el­járás : Újabb ínség és drágaság : 1822—1836. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 455-489. (1907)

Szeremlei, Samu: 22. [fejezet] : Mozgalom az úrbéri földek ügyében : A zsellérek követe­lései az urasággal szemben : Némelyek a királytői kérik a törvény megmagyarázását s legelői és egyéb panaszaik orvos­lását : A helytartótanács és a vármegye az uradalmat utasítják a visszatartott földek kiosztására : Gosztonyi Sándor ügyész és Klauzál Gábor megyei küld. elnök : A lakosság nem bízik a tisztviselőkben : A vármegye a helytartó­tanácstól a törvény magyarázatát kivonja : A helytartó­tanács ezt megteszi : Az elégületlenek szaporodnak, a vá­rosi tisztújításon győznek, a nép nyomorának enyhítéséért esedezik : A maradvány földek kiosztatnak : A nép a tanácsba nyomul, ez kibővíti magát. Elégedetlenség a föld­osztással : Nagy A. János : Az uradalom szertelen köve­telései és túlkapásai : A helytartótanács és József nádor a város pártjára kelnek : Tárgyalás Horváth Lászlóval és Szabó Lászlóval a legelő elkülönítés tárgyában : Klauzál a várost egyezkedésre inti : A Török és Szilágyi nemzetségek követelései a határból : A lakosság a bírák ellen zúgolódik, s az örökváltságot kívánja : A helytartótanács a vármegyét a város birtokjogait és úrbéri viszonyait tárgyazó régi iratok kiadására utasítja : Az ellenzék győzelme a megyén s a Károlyiak visszavonulása : Képtelen és zavaros kívánal­mak : A vármegye a helytartótanácsi rendeletet félreteszi : A város és uraság perei a korcsmák, a szakmányszántás és a legelői juhszinek ügyében : A király beavatkozása : A legelő elkülönítési egyezkedés meghiúsulása : A megye ez ügynél ellenszegül a helytartótanácsnak : A város ország­gyűlés elé viszi a legelőügyet : A király a földesurak párt­jára kél s a várost az erőszaktól eltiltja : Az ügyet per útjára terelik : A város az úriszéken a pert elveszti, a vár­megye ez ítéletet megsemmisíti : Küldöttség a királyhoz : A város örökváltsági újabb kísérlete s ennek meghiusúlta : Bene József főispáni helytartó : A korcsmapert a város megnyeri 1836—1845. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 490-524. (1907)

Szeremlei, Samu: 23. [fejezet] : Az árviz és a város küzdelme ez ellen : A pusztulás és az óvóintézkedések : A megye a Tisza szabályozását sür­geti : A sártói töltés helyreállítása : A város hanyag­ságát Basa Lajos szolgabíró megtöri : Inség és közsegélyek : A város kultúrintézményeket követel a földesuraságtól : hiába : Az elszaporodott tolvajok ellen rögtön-biróságot állítanak : A legelő elkülönítési per folytatása s egyezséggel való befejezése : 1845—1847. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 525-544. (1907)

Szeremlei, Samu: 3. [fejezet] : Fecskés, Vásárhely, Csomorkány, Ujváros, Mágocs, Derekegyháza, Rárós és Kopáncs uj urai : Vásárhelyhez Zay, Liszthy és Viczmándy szereznek jogot : a gyulai vártisztek hatósága és követelései nálunk : Községeink és földesuraink az adóösszeirások szerint : Csulai Kende Péter, Szokoli Gy. és Varkocs T. követeléseik : Miksa ujabb adományozásai Csomorkány, Sámson és Kutas tárgyában : Telegdy I. összeírása : Kerecsényi ujabb zsarolásai : Miksa Tiszántult elfoglalja János-Zsigmondtól, kinek oltalmára Hasszán, majd maga Szulejmán császár jönnek : Utóbbik a Körös-Maros közét János-Zs.-nak vissza adja s Gyula vára ellen Petrev pasát küldi : a birtokos nemesség ismét elmenekül : a királyi vezérek az utba eső vidék előzetes elpusztitását rendelik : Kerecsényi és Mágocsy várkapitányok ezt ellenzik : az előnyomuló tatárok Szőllősön elsánczolják táborukat : s innét kiindulva dulják fel és öldösik a vidéket : iszonyu kegyetlenségeik alatt városunk és falvaink is megsemmisülnek - Gyula vára török kézre jut : 1556-1566. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 49-65. (1907)

Szeremlei, Samu: 4. [fejezet] : A török alatt községeink ujra felélednek és gyarapodnak : A város nagyobb és nagyobb bérleti összegekért birja azokat : Aztán török bérlők kezére jutunk : a püspökök is dézmát szednek : a Móré-féle birtokokat a király Zay és társainak adományozza : Cs. Kende P. és Mágocsy Gáspár Vásárhely, Kéktórárós és R. kopáncs ügyében óvást tesznek : Miksa király az erdélyi fejedelmet a tiszai részekből kiszorítja, de az anyaország nem csatolta vissza magához, csak földesuraink utján maradt fen a kapcsolat : a Losonczy lányok felujítják jogaikat a városhoz : Mágocsy G. Ujvárost és P.kutast birja : Mosóczy püspök dézmálása : Városunk és községeink ismét pusztulásra jutnak : a kóbor katonák és hajduk zsarolásai : ez utóbbiak állandó réme az országnak, de minden párt szemében szükséges rosszak : 1568-1592. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 66-77. (1907)

Szeremlei, Samu: 5. [fejezet] : Gorsa és Batida a Barcsay kezén : Szinán nagyvezér : a krimi tatárok és a szultán serege pusztitva vonulnak át vidékünkön : Báthory Zs. fejedelem Rudolffal szövetkezik : A ráczok és hajduk dulásai : Harcz e vidéken, Csanád, Makó, Temesvár alatt : Szeged Lippa magyar kézre jutnak : Temesvár oltalmára s az alvidék elpusztítására a tatárok ide visszarendeltetnek : Nyáry Pál Vásárhelyt birtokba veszi : Csomorkány, Férged, Tótkutas, Szőllős, Fecskés, P.kutas, Gorsa végkép elpusztíttatnak : Az erdélyi fennhatóság e vidéken helyre áll : A fejedelmek adományozásai miatt az országgyűléseken panaszkodnak : Rudolf király Férgedet, Makót Szokoli Péternek adja a Losonczy-uradalmakat pedig Forgács Zsigmondnak : Vásárhelyt magána tartja fenn : Tényleges birtokos a török : Rácz Márton hajdui dulják a várost : a hajduk további ismertetése : Teljes felfordultság e vidéken : Bocskay fölkelése : Erdélyhez kapcsoltatunk : 1593-1608. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 78-91. (1907)

Szeremlei, Samu: 6. [fejezet] : A török ereje meggyöngül a végbeli csapatok portyázásai szaporodnak : Vásárhelyt Várday Kata cserébe adja Lugosynak nagymadai birtokaiért : az erdélyi fejedelmek a hajdú vitézeknek kedveznek s Batidát Cserepesnek, Férgedet Kovácsnak ajándékozzák : Viczmándy Kristóf Szentkirályról és Rárósról jövedelemet huz, az óbudai apáczák Veresegyházát és Derekegyházát követelik : Móricz Márton mágocshoz tart igényt : Bethlen Gábor Vásárhelyt a lippai adózástól felmenti s a hajdúk ellenében Mehemet paas oltalmára bizza : ez megfenyegeti a hajdúkat : Lippa török kézre jut : Makó, Szeged, Vásárhely visszatérnek a magyar király kormánya alá : utóbbiak panaszai Bercsényi Imre és a csanádi püspök ellen : Mehemet a vásárhelyiek sérelmei miatt panaszt emel Bethlen előtt : Bercsényi és a többi földesurak sulyos helyzete : Bethlen ujabb adományozásai Batidáról, Pana s Kovászdiról : Móriczot megfosztja javaitól : A vásárhelyieket a váczi dézma alól akarja mentesiteni : a vidék a nagykárolyi értekezleten tisztáztatni akarja, hogy melyik állam kötelékéhez tartozik? Kovács és Szénási hajdutisztek foglalásai : Móricz ujabb szerzeményei : a váczi és csanádi püspök dézmaszedési joga Csongrád megye területén : Ennek népességi viszonyai : a magyar királyi és földesuri befolyás erősbül : A város az utazó katonacsapatoktól szenved : A vidék nyomora és a város elpusztulása : Bethlen háboruja II. Ferdinánd ellen : Dallos püspök a vásárhelyiek dézmájáról : a város gyarapodása : Győrfy J. joga Körtvélyes, Solt, Mágocs, Kétlebecz, Veresegyház, Barcz és Leng irányában : Móricz birtoklásáról erdélyi vizsgálat : a Rákóczyak joga a Mágocsy-féle birtokhoz : a Cserepesyek Batidáról ujabb adománylevelet nyernek : a csongrádmegyei községek lassu fejlödése : 1608-1634. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 92-112. (1907)

Szeremlei, Samu: 7. [fejezet] : A magyarhoni kormány befolyása vidékünkön mindinkább erősbül : Bercsényi adománylevelet szerez Vásárhelyre, Pereskutasra, Monyorósfecskésre : A régibb tulajdonosok elhallgatnak : A vidék közjogi viszonyai Rákóczy György és vetélytársa, a porta és a magyar királylyal szemben ismét összezavarodnak : A város ujra elpusztul, de csakhamar helyreáll : A végbeli tisztek elfoglalják és védik a várost : Ilosvayné Körtvélyes, Szőllős, Mágocs, Kétlebecz, Leng használata ellen óvást emel : A város Szentkirályt az Őry növérektől megszerzi Keglevich M.tól pedig Mágocsot, Pereskutast, Ujvárost és Körtvélyest bérli : Bercsényiné sérelmével : A vásárhelyiek és makaiak gyülölködése a szomszéd rácz telepesek ellen : Ali bég e miatt panaszt tesz : Turóczy, Jakucs és Csanády Csomorkányt és Fecskést kapják : Széll Mihály Batidát, Csárpát, Derekegyházát, Gorsát, Fecskést, Mártélyt, Szőllőst veszi birtokába : Kerekes János Batida és Gorsára, K. Kis Péter és András Fecskés s Orosháza, D. Erdélyi G. Férgedre, a Kereszegi kisek szintén Férgedre erdélyi, Kovács, Zólyomi, Török Bálint Fecskésre, Lelére, Csárpára, Tótkutas és Pereskutasra magyarhoni adományt kapnak : A török tiltakozása : Szentesi harc s a vidék elpusztulása : A korona befolyása növekszik : Csongrádmegye Heveshez csatoltatik : Vásárhely Csongrádmegye kötelékébe lép, de Borsod is magáénak követeli : Visszakapcsoltatás Borsodhoz s adózás a magyar királynak : 1635-1649. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 113-132. (1907)

Szeremlei, Samu: 8. [fejezet] : A nemesek foglalásai s a hajdúk zsarolásai : Vásárhely Borsodmegye előtt tesz panaszt : a Bercsényiek hirnevének alászállása : Bercsényi Miklós Vásárhelyt zálogba adja : azt Ráróssal, Szenterzsébettel, Szentalberttel és Kéklópusztával együtt Pap János foglalja el : Hegyesyné is számot tart Vásárhelyre : Széll M,, Török B., Széky P., Hatvani és Keglevich birtokszerzéseik : Balassa Imre, Batida ura ellen, Makripodáry püspök óvást tesz : A végházak őrsége továbbra is az alföldre jár rabolni : Itt minden törvényes rend felbomlik : A véghelyek fizetetlensége és rablásoktól eltiltása : A délvidék megyéi egymással szövetkezve a jobbágyságot fegyverzik fel : Kende Gábor zsarolásai Vásárhelyen és egyébütt : A török előnyomulása e vidéken : A vasvári béke után a magyar katonai rablások ismét megkezdődnek városunkban is : Borsodmegye ezeket a kassai országgyülésen panaszolja el : a város Wesselényi nádorhoz fordul orvoslatért, aki a fosztogatásokat keményen eltiltja : A város terjeszkedése : Elfoglalja Szentalbert, Szenterzsébet, Rárós, Igló, Tótkutas, Szenttornya pusztákat, mi ellen Török B., Széll M. és Pálfy püspök óvást tesznek : Utóbbik visszaköveteli a püspökség régi birtokait s az uj földesurak bitorlásai ellen védekezik : A város Soltot, Kéklóráróst, Rétkopáncsot használja : Viczmándy e miatt tiltakozik és fenyegetődzik : Makripodáry püspök is ujra követeli itteni régi jószágait s Pereskutast és Mágocsot, a csanádi püspök javait, magának adományoztatja : A város Sámsont, Tótkutast, Körtvélyest, Férgedet és Tömpöst, Fecskést, Csomorkányt, Orosházát birja : Bercsényi M. Széll Miklósra bizza itteni jószágait : de ezekhez most mások tartanak igényt : a Básthyak, Csanádyak és Lórántfy Zsuzsánna Csomorkányhoz és Fecskéshez szereznek jogot : Dobóczy és Széll M. Gorsát, Széky P. Derekegyházát, Szőllősy Sámsont, Tótkutast, Körtvélyest, Hatvani Soltot, Keglevich Algyőt és Mindszentet birják : 1650-1666. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 133-149. (1907)

Szeremlei, Samu: 9. [fejezet] : Básthyné óvása a város terjeszkedése ellen : Bercsényi a Vajér-melléki perben Básthyné hatalmaskodását megtorolja : Hasonlóan jár el Rárós ügyben Pap János ellen : Földvárt, Orosházát és Ráczkevit a királytól fölkéri : Csanády J. óvása Csomorkány tárgyában : Bonyodalom Mártély birtoka felett Balajthy, Zichy és az Eszerházyak miatt : Szokoli G. a várost és tartozékait a pálos szerzeteseknek majd Dévényi Ferencznek adja el : A végbeli katonák kirabolják az alföldet : Spankau és a vármegyék intézkedései ez ellen : Bercsényi föllépése a városunkat rabló Cserépy ellen : Borsodmegye erélyes igazságszolgáltatása : Csáky Ferencz is oltalmára kél pusztai földesurainknak : Kaszás István Bercsényi föllépésére számüzetik : a Wesselényi-féle összeesküvés : a kuruczok az alföldre bujdosnak : Pereskutast és Csárpát a csanádi püspök visszakapja : Makó a királynak adózik : Balassa J. fosztogatási Férgeden s vidékén : A földesurak Bercsényi kivételével adót innét már nem huzhatnak : A város zálogba teszi Férgedet, Körtvélyest és Csomorkányt : Utóbbik érdekében a Csanádyak óvást emelnek : Básthy J. a maga csomorkányi, fecskési és orosházi birtokait a vásárhelyieknek adja át : Solt, Rétkopáncs és Batida is ezek birtokában : A város a borsodmegyei adót nem akarja fizetni, miért az panaszt emel ellenünk : a város viszont Borsodmegye ellen panaszkodik : A város foglalásai ellen Janka P. és Szücs Gy. tiltakoznak : A katonai fosztogatások tovább tartanak : ez ellen a farkiak városunkba menekülnek : Balassa J. Férged miatt fenyegetődzik, s Sós Balázst küldi a város megsarczolására : ez Balassa B.nak és Básthy J.nak haszonbért fizet : Tököli J. felkelése : a rabló katonák városunkat és az alföldet elözönlik : Az országgyülés megbélyegzi a rabló végbelieket : az alföld és a város hátat fordit a német kormánynak s Tökölihez pártol : e példát Borsod- Csongrád-megye s Bercsényi M. is követik, : a kurucz országgyülés adónkat leszállitja : 1667-1682. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 150-166. (1907)

Szeremlei, Samu: Előszó : a III-dik kötethez. Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére, (3). pp. 3-6. (1907)

Székely, György: Reformtörekvések a tudományos paedagogia [pedagógia] terén : első közlemény. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 77-90. (1907)

Székely, György: Reformtörekvések a tudományos paedagógia [pedagógia] terén : Harmadik közlemény. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 209-218. (1907)

Székely, György: Reformtörekvések a tudományos paedagógia [pedagógia] terén : második közlemény. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 142-150. (1907)

Székely, György: Reformtörekvések a tudományos paedagógia [pedagógia] terén : negyedik közlemény. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 288-298. (1907)

T

Teveli, Mihály: A módszeres tanácskozások. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 94-98. (1907)

Thót, László: Die allgemeinen bestimmungen des nicaraguanischen strafrechts. Kolligátum. pp. 175-200. (1907)

Thót, László: A harmadik iskola : büntetőjogbölcseleti tanulmány. Kolligátum. pp. 1-36. (1907)

Timon, Ákos: A Szent Korona és a koronázás közjogi jelentősége. Kolligátum. pp. 1-14. (1907)

Toncs, Gusztáv: A magyar dolgozatok javítása : az utasítás idevágó pontjai és egy javaslat. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 480-487. (1907)

Toncs, Gusztáv; Madách, Imre: "Az ember tragédiája" az iskola szempontjából. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 257-270. (1907)

Téri, József: Lehrproben und Lehrgänge aus der Praxis der Gymnasien und Realschulen. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 506-510. (1907)

Téri, József: Lehrproben und Lehrgänge aus der Praxis der Gymnasien und Realschulen : 1906. év 4. füzet. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 243-245. (1907)

Téri, József: Lernproben und Lehrgänge. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 111-113. (1907)

V

Veress, Gábor: Svájci népiskolák. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 30-34. (1907)

Vida, Sándor: Tarlózások az olasz paedagógiai pedagógiai irodalomban : Giovanni Nascimbeni: II collegio come campo per la psicologia collettiva. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 355-356. (1907)

Vida, Sándor; Campetti, Amelia: Amelia Campetti: La casse di maternita e l'organizzotione sociale dell' educazione. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 356-357. (1907)

Vida, Sándor; Romano, Pietro: Tarlózások az olasz paedagógiai [pedagógiai] irodalomban : Pietro Romano: La psicologica pedagogica. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 351-355. (1907)

Vidákovits, Kamilló: Az anthrax kezelése immunserummal és Bier-féle pangásos vérbőséggel. Kolligátum. pp. 1-17. (1907)

Vidákovits, Kamilló: I., Szájbeli daganatok kiirtásának műtéti technikájáról. Kolligátum. pp. 246-250. (1907)

Vángel, Jenő: A tanszermúzeum és a paedagogiai [!pedagógiai] könyvtár. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 6-16. (1907)

W

Waldapfel, János: Zeitschrift für Philosophie und Pädagogik. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). p. 113. (1907)

Waldapfel, János; Flügel, Otto; Just, Karl Sigismund; Rein, Wilhelm: Zeitschrift für Philosophie und Pädagogik : Herausgegeben von O. Flügel, K. Just und W. Kein. IV. Jahrgang 6. Langensalza, Hermán Beyer and Söhne : [könyvismertetés]. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 174-176. (1907)

Weszely, Ödön: Belföldi lapszemle. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 114-116. (1907)

Weszely, Ödön: Belföldi lapszemle. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 180-183. (1907)

Weszely, Ödön: Belföldi lapszemle. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 245-250. (1907)

Weszely, Ödön: Belföldi lapszemle. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 363-367. (1907)

Weszely, Ödön: Belföldi lapszemle. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 621-626. (1907)

Weszely, Ödön: Olvasóinkhoz. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 65-66. (1907)

Weszely, Ödön: A paedagógia [pedagógia] és pszichológia viszonya : első közlemény. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 449-456. (1907)

Weszely, Ödön: A paedagógia [pedagógia] és pszichológia viszonya : második közlemény. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 513-523. (1907)

Willmann, Otto: Pädagogische Vorträge über die Hebung der geistigen Tätigkeit durch den Unterricht. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 47-48. (1907)

Z

Závodszky, Levente: A Monumenta Hungariae Paedagogica [Pedagogica] tervrajzához. Magyar pedagógia : a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (16). pp. 166-168. (1907)

Á

Ágoston, Péter: A sztrájk jogalapja : írta és a Magyar Jogászegyletnek 1907. évi márczius hó 23-án tartott ülésében előadta. Kolligátum. pp. 1-32. (1907)

A lista elkészítésének dátuma 2018. October 21. 04:42:43 CEST.