A felsőoktatási jelentkezőszámok visszaesése és a felvételi követelmények változása egy év távlatából

Vit Eszter; Holb Éva Marianna: A felsőoktatási jelentkezőszámok visszaesése és a felvételi követelmények változása egy év távlatából. In: Iskolakultúra, (32) 1. pp. 23-43. (2022)

[thumbnail of iskolakultura_2022_001_023-043.pdf] Cikk, tanulmány, mű
iskolakultura_2022_001_023-043.pdf

Letöltés (1MB)

Absztrakt (kivonat)

A tanulmány makroszintű statisztikai adatok segítségével vizsgálja a 2015–2021 közti időszak felsőoktatási felvételi jelentkezéseinek alakulását. Az elemzés elsősorban arra koncentrál, hogy a felsőoktatás mely szegmenseit érintette legérzékenyebben a jelentkezőszám 2020-ban megfigyelhető visszaesése, és hogy a 2021-es általános felvételi eljárásban sikerült-e a negatív tendenciát megállítani vagy visszafordítani. A tanulmány körbejárja, megfigyelhetőek-e olyan mintázatok, összefüggések az adatokban, melyek arra engednek következtetni, hogy a felvételi eljárást érintő szigorítások és az intézményi átalakulások szerepet játszhattak a felsőoktatási jelentkezőszám 2019-et követő visszaesésében. Az eredmények nem alkalmasak az egyéni szintű döntési mechanizmusok feltérképezésére vagy oksági következtetések levonására, azonban arra utalnak, hogy a szigorítások hozzájárultak a csökkenéshez. A jelentkezések visszaesése ugyanis különösen jelentős volt a felsőoktatás belépő szintjein, az alap- és osztatlan képzések esetén, továbbá súlyosabban érintette az általában kisebb belépési küszöbbel rendelkező képzéseket. A kistérségi szintű adatok arra utalnak, hogy a jelentkezések csökkenése területi egyenlőtlenségek növekedésével is együtt jár. Mindezek tükrében érdemes lehet egyéni szintű adatokon felmérni a középiskolás korosztály továbbtanulási döntéseit meghatározó tényezőket, különös tekintettel a családi háttér és a jogszabályi változások hatásának összefüggéseire. The study examines the development of university applications in Hungary between 2015 and 2021 based on macro-level statistical data. The analysis focuses primarily on how different segments of tertiary education were affected by the decline in applications in 2020 and whether it was possible to halt or reverse the negative trend in 2021. The study revolves around whether some associations indicate that the tightening of the admission procedure and institutional transformations may have played a role in the decline of tertiary education applicants after 2019. The results are not suitable for mapping individual-level decision-making mechanisms or drawing causal conclusions, but they do suggest that the new statute contributed to the decline in the number of applicants. The decline in applications was particularly significant at the entry levels of higher education, in the case of bachelor and integrated (one-tier) programs, and more severely at programs with a generally lower entry threshold. Data at the micro-regional level suggest that the decrease in applications is accompanied by an increase in territorial inequalities. In light of all this, it may be worthwhile to assess the factors that determine the further education decisions of secondary school students, especially with regard to the relationship between family background and the impact of statutory changes on an individual level.

Egyéb cím: Decrease in the number of applicants in higher education and the changes of application requirements in one year’s perspective
Dokumentum típusa: Cikk, tanulmány, mű
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe: Iskolakultúra
Kötet: 32
Szám: 1
ISSN: 1215-5242
Nyelv: magyar
Nyomdász/kiadó: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Kiadás, keletkezés helye: Szeged
Dátum: 2022
Oldalak: pp. 23-43
Megjegyzések: Bibliogr.: p. 41-42. ; ill. ; összefoglalás magyar és angol nyelven
Kulcsszavak: Felsőoktatás - jelentkezés
Kapcsolódó URL: http://misc.bibl.u-szeged.hu/70811/
A feltöltés ideje: 2022. ápr. 26. 15:30
Utolsó módosítás: 2022. ápr. 26. 15:35
URI: http://misc.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/70831
Bővebben:
Tétel nézet Tétel nézet