Médiaműveltség az iskolában

Lannert Judit; Hartai László: Médiaműveltség az iskolában. In: Iskolakultúra, (31) 7-8. pp. 3-27. (2021)

[thumbnail of iskolakultura_2021_007-008_003-027.pdf]
Előnézet
Cikk, tanulmány, mű
iskolakultura_2021_007-008_003-027.pdf

Letöltés (1MB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

A tanulmány egy, a Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája keretében a Digitális Jólét Nonprofit Kft megbízásából végzett nagymintás kutatás adatai alapján azt vizsgálja, hogy a mai magyar iskolákban a pedagógusok mit értenek médiaműveltség alatt, hogyan értelmezik a 21. századi tanári szerepet és milyen kockázatokat látnak az újmédia használatában. A nagymintás online kérdőíves kutatás egy országosan (iskolatípusra, méretre és településtípusra) reprezentatív minta alapján zajlott 2018. november 6. és december 31. között. Összesen 1020 teljes kitöltés volt, ebből 178 intézményvezető vagy helyettes, 842 beosztott pedagógus, ebből 46 médiatanár. A kvantitatív felmérés mellett fókuszcsoportos beszélgetések is történtek médiatanárok és egyetemi oktatók körében. A tanulmány rámutat arra, hogy a médiaműveltséget leginkább kritikai-szelekciós képességnek tekintik, és jól kitapinthatóak a pedagógusok körében azok az aggodalmak, amelyek a médiahasználat mértéktelenségéből táplálkoznak. Minél hátrányosabb helyzetű tanulókat tanít egy pedagógus, annál kevésbé van felvértezve korszerű pedagógiai szemlélettel és technikai tudással. A pedagógusok fele elavult tanulási környezetben tanít, frontális technikával. Közülük sokaknak a 21. századi világba való lépést a digitális tábla pusztán illusztrációra való használata jelenti. Az internethasználat kockázatai közül legkevésbé azzal tud az iskola valamit kezdeni, ami a tanuló pszichéjét érinti. Az iskola hárítja magától az emocionális elemeket, pedig a személyiségfejlesztés, közösségi élményszerzésnek egyik legjobb terepe éppen a médiaoktatás lehet. Az egymásnak ellentmondó válaszok alapján kirajzolódik egy meglehetősen bizonytalan, kevéssé reflektív és az újmédia eszközeihez ambivalensen viszonyuló pedagógustársadalom. Ebben a körben a médiatanárok kis létszámú csoportja kiemelkedni látszik. Szemléletük és gyakorlatuk jó kiindulópont lehet a 21. századi pedagógiai szemléletváltáshoz. Based on the data of a large-sample school research called Hungarian Digital Childcare Strategy commissioned by Digitális Jólét Nonprofit Kft. the authors try to find an answer for the following questions: what educators mean by media literacy in today’s Hungarian schools; how they interpret the role of teachers in the 21st century and what risks they see in the use of new media. The large-sample online survey was conducted between 6. November and 31. December in 2018 on the basis of a nationally representative sample (school type, size and settlement type) of institutions. All in all 1020 educators responded of which 178 were heads or deputies of institutions; 842 classroom teachers of which 46 were media teachers. In addition to quantitative research, focus group discussions also took place with media teachers and university lecturers. The study points out that media literacy is most often seen by teachers as a critical-selection skill. Also their answers convey worries fuelled by excessive media use. The more disadvantaged are the pupils, the less equipped are their teachers with modern pedagogical approach and technical knowledge. Half of the educators teach in outdated learning environment applying frontal teaching method. For many of them, entering the 21st century world simply means using interactive whiteboard for illustration. Schools are helpless when facing those risks of using the internet that affect learners’ psyche. The school counters the emotional elements, although one of the best areas for personal development and community experience could be media education. Based on conflicting answers a rather uncertain, less reflective pedagogical society ambivalent to the tools of new media emerges. However, a small group of media teachers seems to stand out from this group. Their approach and practice can be a good starting point for a 21st century pedagogical paradigm shift.

Egyéb cím: Media literacy in Hungarian public education
Dokumentum típusa: Cikk, tanulmány, mű
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe: Iskolakultúra
Kötet: 31
Szám: 7-8
ISSN: 1215-5233
Nyelv: magyar
Nyomdász/kiadó: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Kiadás, keletkezés helye: Szeged
Dátum: 2021
Oldalak: pp. 3-27
Megjegyzések: Bibliogr.: p. 26-27. ; ill. ; összefoglalás magyar és angol nyelven
Kulcsszavak: Médiapedagógia, Oktatási módszer, Pedagógiai - módszer, Tömegkommunikáció, Információs társadalom, Médiaismeret, Kultúraelmélet, Média - digitális
Kapcsolódó URL: http://misc.bibl.u-szeged.hu/68832/
A feltöltés ideje: 2021. szep. 24. 11:36
Utolsó módosítás: 2021. szep. 24. 11:36
URI: http://misc.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/68840
Bővebben:
Tétel nézet Tétel nézet