Egyetemi hallgatók normáinak összefüggése a motivációval és az észlelt oktatói kiégéssel

Jagodics Balázs and Szabó Éva: Egyetemi hallgatók normáinak összefüggése a motivációval és az észlelt oktatói kiégéssel. In: Iskolakultúra, (31) 7-8. pp. 28-46. (2021)

[thumbnail of iskolakultura_2021_007-008_028-046.pdf]
Preview
Cikk, tanulmány, mű
iskolakultura_2021_007-008_028-046.pdf

Download (947kB) | Preview

Abstract

A tapasztalatok szerint a tanulmányi sikeresség nem csak az egyéni készségektől függ, hanem társas tényezők is befolyásolhatják. A társas normák között elkülöníthetünk leíró, személyes és előíró normákat, vagyis a viselkedések gyakoriságát, a személyes attitűdöt, és a többi csoporttagnak tulajdonított vélekedésre vonatkozó elképzeléseket. A különböző normák együttesen alakítják ki hatásukat az egyén viselkedésére, amelyben megjelenhet a konformitás jelensége is. Tekintettel arra, hogy egyetemisták körében hazai környezetben keveset vizsgált a tanulmányi motiváció és a normák kapcsolata, kutatásunk célja az egyetemi hallgatók leíró, személyes és előíró normáinak feltárása volt. A vizsgálatban online kérdőíves módszert alkalmaztunk, 337 egyetemi hallgató önkéntes részvételével. A kérdőívek között a demográfiai adatokat feltáró kérdéseken kívül szerepelt egy 23 tételből álló normavizsgálat, a Célorientációs Kérdőív és az Észlelt Tanári Kiégés Kérdőív. Az adatok rámutattak arra, hogy a különböző viselkedések előfordulásának észlelt gyakoriságában nagy különbségek vannak. Elsősorban a negatív, csalásra és motiválatlanságra utaló tételek észlelt gyakorisága volt alacsony. Az adatok alátámasztották a többszörös tudatlanság jelenségének előfordulását, vagyis a személyes és az előíró normák közötti jelentős különbséget. A normák a feltáró faktorelemzés szerint három csoportba, a pozitív és negatív viselkedések, illetve a proszociális magatartásformák közé sorolhatók. A személyes attitűd tekintetében nemi különbségeket is találhatóak: a pozitív viselkedések a nők, a negatív magatartások pedig a férfiak körében elfogadottabbak. A közelítő-elsajátító célorientáció összefüggést mutatott a pozitív normákkal, míg az észlelt tanári kiégés a negatív viselkedésekkel állt kapcsolatban. A vizsgálat megerősítette az előfeltevést, miszerint a pozitív és negatív csoportnormák kapcsolatban állnak a motivációval, illetve az oktatók kiégésének észlelésével. A többszörös tudatlanság jelensége a legtöbb viselkedés esetében megfigyelhető volt, ami magyarázatul szolgálhat arra, hogy bizonyos egyetemi közösségekben hogyan terjednek el a tanulási sikerességet gátló csoportnormák. A vizsgálat eredményei fontosak lehetnek a felsőoktatási lemorzsolódás jelenségének megértésében. Background and aims: Studies show that academic achievement is not only linked to personal competencies, but also may be influenced by social factors. Social norms can be differentiated as descriptive, personal and prescriptive norms, which refer to the frequency of behaviours, the individual’s attitude and the beliefs about views thought to belong to group members. Different norms influence personal behaviour together, which can lead to conformity. As the relationship of academic motivation and norms among university students is less researched in Hungary, the aim of our study was to explore university students’ descriptive, personal and prescriptive norms. Methods: Online survey method was used. 337 university student participated voluntarily in the study. Demographic questions, a 23-item norm exploration scale, an Achievement Goal Questionnaire and a Perceived Teacher Burnout Scale were used in the study. Results: Data showed that there are big differences between occurring frequencies when different behaviours are concerned. . Predominantly negative behaviours, which imply cheating and decreased motivation, were perceived to occur rarely. The analysis supported the hypothesis that pluralistic ignorance is present, thus there is a significant difference between personal and prescriptive norms. Exploratory factor analysis revealed three factors: positive, negative and prosocial norms. Moreover, the analysis revealed significant differences between genders in personal attitudes: positive behaviours were favoured by women, while negative behaviours were more approved my men. Mastery approach goals were associated with positive norms, while perceived teacher burnout was linked to negative behaviours. Conclusions: The study supported the presumption that motivation and perceived teacher burnout are linked to social phenomena. Pluralistic ignorance was identified in case of most behaviours, which can explain how negative norms that decrease performance spread in communities of university students. The results of the study may be important in understanding dropout among university students.

Other title: Correlation of university students’ norms with motivation and perceived teacher burnout
Item Type: Article
Journal or Publication Title: Iskolakultúra
Volume: 31
Number: 7-8
ISSN: 1215-5233
Language: magyar
Publisher: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Place of Publication: Szeged
Date: 2021
Page Range: pp. 28-46
Additional Information: Bibliogr.: p. 44-46. ; összefoglalás magyar és angol nyelven
Uncontrolled Keywords: Motiváció, Kiégés
Related URLs: http://misc.bibl.u-szeged.hu/68832/
Date Deposited: 2021. Sep. 24. 12:04
Last Modified: 2021. Sep. 24. 12:04
URI: http://misc.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/68839

Actions (login required)

View Item View Item