A múlt öröksége : hátrányos helyzet és idegennyelv-oktatás

Szabó Fruzsina and Kovács Karolina and Polonyi Tünde: A múlt öröksége : hátrányos helyzet és idegennyelv-oktatás. In: Iskolakultúra, (31) 7-8. pp. 69-87. (2021)

[thumbnail of iskolakultura_2021_007-008_069-087.pdf]
Preview
Cikk, tanulmány, mű
iskolakultura_2021_007-008_069-087.pdf

Download (923kB) | Preview

Abstract

Kutatásunkban az idegen nyelvi tudás kérdéskörét vizsgáltuk egy speciális szegmensre, a szociális csoportra fókuszálva. A kutatás neveléstudományra vonatkozó relevanciája jelentős, hiszen az idegen nyelv ismerete igen nagy szerepet kap napjainkban. A globalizáció, a munkaerőpiacon és az oktatásban is megfigyelhető nemzetközi mobilitás miatt nehéz elképzelni a hétköznapi életet legalább egy idegen nyelv ismerete nélkül. Oktatáspolitikai döntések is előre mozdítják az idegen nyelv tanulását: Magyarországon a sikeres diplomaszerzés feltétele a legalább B2 szintű középfokú nyelvvizsga megléte. Azonban sem a NAT, sem a kerettantervek nem térnek ki a hátrányos helyzetű nyelvtanulók sajátos helyzetére, és ugyanazt a célkitűzést fogalmazza meg szociális háttértől függetlenül a hátrányos helyzetű régiók nyelvtanulói számára is. A magyar nyelvű szakirodalom áttekintése közben azonban egy jelentős hiátus tűnik ki: a hátrányos helyzetű tanulók nyelvtanulását és az esélyegyenlőséget feltáró tanulmányok száma elenyésző. Kutatásunk első részében megvizsgáljuk az utóbbi évtizedek legfontosabb oktatáspolitikai, valamint magánkezdeményezésből indított projektjeit és pályázatait, melyek a hátrányos helyzetűek idegennyelv-oktatását támogatták/támogatják. Második részében ismertetjük kvalitatív kutatásunk eredményeit, melyeknek fókuszában Kelet-Magyarország áll, azon belül is HajdúBihar megye számos jellemzően hátrányos helyzetű kistérsége és intézménye (Nintézmény = 9, Npedagógus = 9). Kutatásunkban arra kerestük a választ, milyen mélyen húzódó problémák és összefüggések magyarázhatják a hátrányos helyzetű régió iskoláiban folyó nyelvoktatás komplex rendszerét. Az eredmények alapján a csökkenő gyereklétszám, az alacsony tanári fluktuáció, a csoportbontás problematikája, az idegennyelv-választás, a digitális eszközhasználat, a nyelvpedagógiai módszertan, valamint az értékelés sokszínűsége emelendő ki. Az eredmények gyakorlati szempontból különösen a hátrányos helyzetű tanulók nyelvoktatásának fejlesztése tekintetében relevánsak, s a javaslatok figyelembevételével a nyelvpedagógiai és tanulmányi eredményesség fejleszthetővé válik. In our research, we examined the topic of foreign language knowledge focusing on the social groups as a special segment. The relevance of the research in educational sciences is significant, as knowledge of a foreign language plays a crucial role nowadays. Due to globalisation and international mobility in the labour market and education, we can hardly imagine everyday life without speaking at least one foreign language. Education policy decisions also promote foreign language learning. In Hungary, obtaining at least one B2-level language exam is a requirement of the successful completion of higher education training courses. However, neither the National Core Curriculum nor the framework curricula address the specific situation of language learners with disadvantaged backgrounds, furthermore they set the same objective for those living in disadvantaged regions regardless of social background. However, a review of the Hungarian literature reveals a significant gap as the number of studies exploring language learning and equal opportunities of disadvantaged students is negligible. In the first part of our research, we examine the most important educational policy as well as some initiative projects of the last decades, which aimed to support foreign language education of disadvantaged pupils. In the second part, we present the results of our qualitative research, which focuses on Eastern Hungary, including several typically disadvantaged micro-regions and institutions of Hajdú-Bihar County (Ninstitutions=9, Nteachers=9). In our research, we sought to answer how the underlying problems and contexts can explain the complex system of language teaching in the schools of a disadvantaged region. Based on the results, the declining number of children, low level of teacher fluctuation, the problem of grouping pupils, the choice of foreign language, the use of digital tools, the language pedagogical methodology, and the diversity of assessments should be highlighted. From a practical point of view, the results are particularly relevant for the development of language teaching for disadvantaged students, and language pedagogical and academic achievement can be improved by taking the suggestions into account.

Other title: From vocational school to higher education: investigation of dropout risk based on a pilot measurement
Item Type: Article
Journal or Publication Title: Iskolakultúra
Volume: 31
Number: 7-8
ISSN: 1215-5233
Language: magyar
Publisher: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Place of Publication: Szeged
Date: 2021
Page Range: pp. 69-87
Additional Information: Bibliogr.: p. 86-87. ; összefoglalás magyar és angol nyelven
Uncontrolled Keywords: Idegen nyelv tanítása, Hátrányos helyzet - oktatásügy
Related URLs: http://misc.bibl.u-szeged.hu/68832/
Date Deposited: 2021. Sep. 24. 12:25
Last Modified: 2021. Sep. 24. 12:25
URI: http://misc.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/68837

Actions (login required)

View Item View Item