Az észlelt tanári hatékonyságot befolyásoló tényezők vizsgálata a kényszerű digitális oktatás időszakában (1. rész) : a Tanári Énhatékonyság Kérdőív és a Relatív Énhatékonyság Kérdőív pszichometriai vizsgálata

Kóródi, Kitti and Jagodics, Balázs and Szabó, Éva: Az észlelt tanári hatékonyságot befolyásoló tényezők vizsgálata a kényszerű digitális oktatás időszakában (1. rész) : a Tanári Énhatékonyság Kérdőív és a Relatív Énhatékonyság Kérdőív pszichometriai vizsgálata. In: Iskolakultúra, (30) 10. pp. 38-52. (2020)

[img]
Preview
Cikk, tanulmány, mű
iskolakultura_2020_010_038-052.pdf

Download (906kB) | Preview

Abstract

A COVID-19 járvány megjelenését követő intézkedések egyike volt az oktatás digitális platformra terelése, ami váratlanul, szinte egyik napról a másikra kényszerítette a tanárokat az új helyzethez való alkalmazkodásra. Ebben a megváltozott helyzetben a pedagógusok megszokott és hatékony oktatási módszereinek jelentősen része nem volt megvalósítható, ami befolyásolhatta tanári hatékonyság-élményüket ebben a kritikus időszakban. Az országos kiterjedésű online kérdőíves vizsgálatunkban összesen 769 pedagógus (Méletkor = 46,3 év, SD = 9,39) vett részt. Egy általunk adaptált kérdőívvel vizsgáltuk az általános tanári énhatékonyságot (Skaalvik és Skaalvik, 2007), valamint kidolgoztunk egy kérdőívet a relatív énhatékonyság feltárására is. Utóbbi esetben a valós oktatási helyzethez kellett viszonyítani a pedagógusoknak a jelen szituációban megtapasztalt élményeiket. Az eredmények szerint mindkét kérdőív statisztikailag megbízhatónak bizonyult, és alkalmasnak látszik a jelenség vizsgálatára. A pedagógusok többsége a Relatív Énhatékonyság Kérdőív eredményei szerint leterheltebbnek és kevésbé hatékonynak érezte magát, mint a normál oktatási helyzetben. A tanári énhatékonyság alskálái közül a konfliktuskezelés és a megküzdés terén éltek meg legnagyobb hatékonyságot, és a motiválás alskála mutatta a legalacsonyabb értékeket. A relatív énhatékonyság kompetencia-érzet alskálája egyértelmű pozitív kapcsolatban állt a tanári hatékonyság minden alskálájával. A leterheltség azonban negatív szignifikáns együttjárást mutatott az oktatásszervezési hatékonyság alskálával. Kutatásunk rámutatott, hogy a tanári énhatékonyság relatíve csökkent ebben az időszakban, míg a leterheltség nőtt, ugyanakkor a nagyobb befektetett munka nem járt együtt minden szempontból a hatékonyság növekedésével. Jelen tanulmányban megvitatjuk a mérés általános eredményeit az eredményesség és a tanári motiváció kontextusában. The obligatory change to online teaching was one of the first safety measures introduced due to the COVID-19 pandemic, and it forced teachers to adapt immediately to the new situation. Most of the regularly and routinely used efficient teaching methods were not available anymore, which could have influenced teacher’s self-efficacy beliefs during these crucial times. 769 teachers (Mage = 46.3 years, SDage = 9.39) from throughout the country participated in our study, which used online survey method. We examined general teacher self-efficacy with a questionnaire adapted by us (Skaalvik & Skaalvik, 2007), and we also developed a questionnaire to explore relative efficiency. In case of relative self-efficacy, teachers had to benchmark their current situation compared to their regular teaching experiences. Results showed both questionnaires to have stable structure and good reliability. The majority of teachers reported higher workload and decreased efficacy compared to the usual teaching condition based on the scores of Relative Efficacy Questionnaire. Amongst the dimensions of teacher self-efficacy, teachers scored the highest on conflict management and coping factors, while motivating showed the lowest value. The competence factor of relative self-efficacy is positively related to all subscales of teacher self-efficacy. Workload was associated negatively to efficacy of teaching instructions factor. Our study showed that teachers’ self-efficacy decreased during the online teaching period of the pandemic. Teachers reported higher workload, while their additional efforts in teaching were not necessarily related to higher efficacy. The current study discusses the results in the context of teacher efficiency and motivation.

Other title: Investigation of factors affecting perceived teacher efficiency during compulsory digital education (Part 1). Psychometric investigation of Teacher Self-Efficacy Questionnaire and Relative Self-Efficacy Questionnaire
Item Type: Article
Journal or Publication Title: Iskolakultúra
Volume: 30
Number: 10
ISSN: 1215-5233
Publisher: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Place of Publication: Szeged
Date: 2020
Page Range: pp. 38-52
Additional Information: Bibliogr.: p. 50-52. ; összefoglalás magyar és angol nyelven
Uncontrolled Keywords: Pedagógia - digitális, Tanári hatékonyság
Related URLs: http://misc.bibl.u-szeged.hu/57386/
Date Deposited: 2020. Dec. 12. 12:02
Last Modified: 2020. Dec. 12. 12:56
URI: http://misc.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/57387

Actions (login required)

View Item View Item