Szabó Éva; Bátor Bettina; Bobor Péter; Korláth Petra; Szappanos Csilla; Jagodics Balázs: Mi van a kiégés-fogékonyság mögött? : pedagógusok munkahelyi nehézségeinek feltárása kvalitatív és kvantitatív eljárással. In: Iskolakultúra, (30) 3. pp. 3-17. (2020)
Előnézet |
Cikk, tanulmány, mű
iskolakultura_2020_03_003_017.pdf Letöltés (980kB) | Előnézet |
Absztrakt (kivonat)
A tanári pályán tapasztalható nehézségeket gyakran említik a kiégés-szindróma kialakulásával és a pályaelhagyással kapcsolatban. Emiatt érdemes megvizsgálni, hogy melyek azok a nehézséget jelentő tényezők a pedagógusok számára, amelyek saját benyomásaik szerint akadályozzák őket a hatékony munkavégzésben. A kiégés-szindróma hátterében ugyanis sok tényező állhat, és ezek közül a személy számára leginkább erőteljesen észlelt faktorok fejtik ki legerősebben a hatásukat. Vizsgálatunkban két módszerrel alkottunk képet a pedagógusok észlelt nehézségeiről. Elsőként kvalitatív elemzéssel tártuk fel tanárok (N = 103) válaszaiból a munkájukat akadályozó tényezőket. Ezt követően a feltáró elemzés adatai alapján létrehozott kérdőívvel mértük fel a tényezők megítélését és összefüggéseit a kiégés tüneteivel pedagógusok között (N = 605). A feltáró eredmények szerint a legfontosabb, nehézséget okozó tényezők közé a munkához szükséges környezeti feltételek hiánya, a diákok magatartási nehézségei, a munka túl nagy mennyisége és az adminisztráció tartozik. A kérdőíves vizsgálat eredményei alapján a kiégés tüneteinek kialakulását a diákok viselkedése, a túlterheltség, a vezető negatív hozzáállása és a személyes kimerültség határozta meg legnagyobb mértékben. Az eredmények fontos információt tártak fel a hazai oktatásban jelenleg tapasztalható viszonyokról. Ez alapján számos olyan munkahelyi tényező azonosítható, amely jelentősen hozzájárul a tanárok kimerültségéhez és az őket érő stressz növekedéséhez. Az adatok fontos iránymutatást jelenthetnek intervenciós és prevenciós módszerek kidolgozására, tekintve, hogy ezek a tényezők kapcsolatban állnak a burnout tüneteinek kialakulásával. Difficulties experienced in teacher profession are often stated to be linked to burn out and job turnover. Therefore, it is important to explore which the main factors are that teachers perceive to detain efficient working. There can be numerous factors behind teacher burnout, however the most perceived stress by the given person is proved to have the strongest effect on the development of the symptoms. In our study two different methods were used to explore teachers’ perceived difficulties. First, qualitative methods were used to explore those factors which detain their work (N = 105). Secondly, our questionnaire, which was created based on the results of the explorative analysis (N = 605), was analysed to investigate the judgement of different factors and the correlations between burnout and difficulties. The results of the exploratory analysis suggest that the most important factors of difficulties are the lack of tools, students’ misbehavior, high workload and administrative tasks. Based on the survey study, burnout scores are affected mostly by students’ behavior, high workload, leaders’ negative attitude and exhaustion. These results provide important information about the current state of education. Numerous workplace factors can be identified, which strongly contribute to teachers’ exhaustion and increase of stress, based on the results. Since these factors are connected to the symptoms of burnout, our data can give guidance for the development of burnout intervention and prevention methods. Vizsgálatunkban két módszerrel alkottunk képet a pedagógusok észlelt nehézségeiről. Elsőként kvalitatív elemzéssel tártuk fel tanárok (N = 103) válaszaiból a munkájukat akadályozó okozó tényezőket. Ezt követően, a feltáró elemzés adatai alapján létrehozott kérdőívvel mértük fel a tényezők megítélést és összefüggéseit a kiégés tüneteivel pedagógusok között (N = 605). A feltáró eredmények szerint a legfontosabb nehézséget okozó tényező közé a munkához szükséges környezeti feltételek hiánya, a diákok magatartási nehézségei, a munka túl nagy mennyisége és az adminisztráció tartozik. A kérdőíves vizsgálat eredményei alapján a kiégés tüneteinek kialakulását a diákok viselkedése, a túlterheltség, a vezető negatív hozzáállása és a személyes kimerültség határozta meg legnagyobb mértékben. Az eredmények fontos információt tártak fel a hazai oktatásban jelenleg tapasztalható viszonyokról. Ez alapján számos olyan munkahelyi tényező azonosítható, amely jelentősen hozzájárul a tanárok kimerültségéhez és az őket érő stressz növekedéséhez. Az adatok fontos iránymutatást jelenthetnek intervenciós- és prevenciós módszerek kidolgozására, tekintve, hogy ezek a tényezők kapcsolatban állnak a burnout tüneteinek kialakulásával.
| Egyéb cím: | What is behind the burnout susceptibility? : exploring workplace difficulties of teachers using qualitative and quantitative methods |
|---|---|
| Dokumentum típusa: | Cikk, tanulmány, mű |
| Befoglaló folyóirat/kiadvány címe: | Iskolakultúra |
| Kötet: | 30 |
| Szám: | 3 |
| ISSN: | 1215-5233 |
| Nyomdász/kiadó: | Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar |
| Kiadás, keletkezés helye: | Szeged |
| Dátum: | 2020 |
| Oldalak: | pp. 3-17 |
| Megjegyzések: | Bibliogr.: p. 14-15. ; összefoglalás magyar és angol nyelven |
| Kulcsszavak: | Kiégés - pszichológia, Pedagógus hivatás |
| A feltöltés ideje: | 2020. máj. 15. 13:33 |
| Utolsó módosítás: | 2020. máj. 15. 13:33 |
| URI: | http://misc.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/55869 |
 |
Tétel nézet |
