Máté-effektus vizsgálata : a természetismereti tudás és a szövegértés kapcsolata az általános iskolában

B. Németh Mária; Korom Erzsébet; Hódi Ágnes; Nagy Lászlóné; Tóth Edit: Máté-effektus vizsgálata : a természetismereti tudás és a szövegértés kapcsolata az általános iskolában. In: Iskolakultúra, (29) 1. pp. 68-78. (2019)

[thumbnail of iskolakultura_2019_01_068-078.pdf]
Előnézet
Cikk, tanulmány, mű
iskolakultura_2019_01_068-078.pdf

Letöltés (388kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

A tanulmány a Máté-effektusnak nevezett, eddig főleg az olvasás területén kutatott jelenséget vizsgálja általános iskolai tanulók természetismeret-tudásában. A jelenség relatív értelmezését használja, miszerint a jók fejlődési üteme nagyobb, a gyengéké kisebb mértékű. Elemzi továbbá a szövegértés szintje és a természetismerettudás kapcsolatát a természetismeret teszteken a 4. és a 6. évfolyamon is leggyengébben, illetve legjobban teljesítő tanulók körében. A kutatás a Szegedi Iskolai Longitudinális Program első kohorszában saját fejlesztésű tesztekkel gyűjtött adatokat dolgozza fel. A 4. és 6. évfolyamon 2 784 tanuló körében felvett természetismeret és olvasás tesztek eredményét elemzi. A teljesítmények alakulásának leírásához a tanulókat kvartilisekbe sorolja, majd a két mérési pont kvartiliseit egymásra vetíti. A tanulmány a mindkét műveltségi területen gyenge (mindkét mérési ponton első kvartilisben levő) és jó (mindkét mérési ponton a negyedik kvartilisben levő) tanulókra fókuszál. Az eredmények szerint a Máté-effektus kimutatható a természetismeret tanulásában is. A minta 13,0%-a mindkét mérési pontban a leggyengébb, 11,6%-a a legjobbak között maradt. A teljesítmények szórása alapján nőtt a természetismeretből gyenge tanulók tudása közötti különbség, míg a jók tudása közelebb került egymáshoz. A leggyengébben teljesítő tanulók több mint felének (55,6%) komoly szövegértési problémái vannak, kevés közöttük a jól olvasó (3,6%). A legjobbak közel fele (48,2%) olvasásból is a legjobbak között van, de közöttük is találunk gyenge olvasókat (4,3%). Az olvasás fejlettsége mindkét mérési pontban nagyobb arányban magyarázza a természetismeretből gyenge tanulók teljesítményének varianciáját. Az eredmények rámutatnak a természettudományi műveltség korai, kisiskolásokat célzó, mind az olvasást, mind a természettudományi tudást érintő fejlesztésének fontosságára.

Dokumentum típusa: Cikk, tanulmány, mű
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe: Iskolakultúra
Kötet: 29
Szám: 1
ISSN: 1215-5233
Nyomdász/kiadó: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Kiadás, keletkezés helye: Szeged
Dátum: 2019
Oldalak: pp. 68-78
Megjegyzések: Bibliogr.: p. 77-78. ; összefoglalás magyar nyelven
Kulcsszavak: Szövegértés - általános iskola, Természetismeret tanítása - általános iskola
A feltöltés ideje: 2019. nov. 25. 10:42
Utolsó módosítás: 2019. nov. 25. 10:42
URI: http://misc.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/46459
Bővebben:
Tétel nézet Tétel nézet