Fejes Balázs József: Az osztálytársak szerepe a motivációs klíma észlelésében. In: Iskolakultúra, (28) 10-11. pp. 39-54. (2018)
Preview |
Cikk, tanulmány, mű
iskolakultura_2018_10-11_039-054.pdf Download (924kB) | Preview |
Abstract
A célorientációs elmélet keretei között az osztályterem motivációs jellemzőinek holisztikus mutatóiként a célstruktúrákat alkalmazzák. Kulcskérdés, hogy e mutatók az osztálytermi környezet mely sajátosságaival állnak kapcsolatban, ennek ismerete a tanulási motiváció formálásához beavatkozási pontokat kínálhat. Korábbi munkánkban a Midgley és munkatársai (2000) által fejlesztett, a célstruktúrák megismerésére általánosan használt kérdőívre alapozva fejlesztettünk magyar nyelvű eszközt; majd egy további írásbeli kikérdezés során a skálákhoz nyílt végű kérdéseket kapcsoltunk matematikához kötődően, felső tagozatos tanulók körében (Fejes, Rausch és Török, 2015). Jelen kutatás célja, hogy kvantitatív megközelítéssel is ellenőrizze a korábbi kvalitatív vizsgálatban feltárt jellemzők általánosíthatóságát. Kutatási kérdéseink a következők: (1) A kvalitatív vizsgálat alapján kirajzolódó tényezőkből lehetséges-e Likert-skálával mérhető konstruktumokat létrehozni? (2) Milyen az új konstruktumok egymáshoz viszonyított jelentősége? (3) Milyen e konstruktumoknak a korábban feltárt, a motiváció szempontjából lényeges környezeti faktorokhoz viszonyított jelentősége? A tanulói válaszok kvalitatív elemzésére építve három új skálát hoztunk létre (pedagógiai célú interakció az osztálytársakkal, az osztálytársak elismerése, közösségről kialakított kép). Emellett az elsajátítási és viszonyító célstruktúrát mértük, továbbá a tanári érzelmi támogatása elnevezésű, a korábbi vizsgálatok szerint központi jelentőségű skálát használtuk. A Likert-skálás állításokat a matematika tantárgy kapcsán fogalmaztuk meg, mérésünkben 6–8. évfolyamos diákok vettek részt, 248 fő. Néhány kérdőívtétel elhagyásával a faktoranalízisek szerint kirajzolódott a várt struktúra, ugyanakkor az osztálytársak elismerése elnevezésű változó két faktort alkotott. Az új faktort az osztálytársak kigúnyolása elnevezéssel szerepeltettük az elemzésben. A létrehozott konstruktumok megbízhatósága jónak mondható. A korrelációk szerint az új konstruktumok jelentősége a korábban feltárt lényeges környezeti változók (pl. tanár érzelmi támogatása) szerepéhez viszonyítva is jelentős.
Item Type: | Article |
---|---|
Journal or Publication Title: | Iskolakultúra |
Volume: | 28 |
Number: | 10-11 |
ISSN: | 1215-5241 |
Publisher: | Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar |
Place of Publication: | Szeged |
Date: | 2018 |
Page Range: | pp. 39-54 |
Additional Information: | Bibliogr.: p. 52-54. ; összefoglalás magyar nyelven |
Uncontrolled Keywords: | Tanulási motiváció, Felmérés |
Date Deposited: | 2019. Nov. 22. 09:03 |
Last Modified: | 2019. Nov. 22. 09:03 |
URI: | http://misc.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/46258 |
Actions (login required)
View Item |