A néphagyományok művelődési-pedagógiai alkalmazásának generációi

Várszeginé Gáncs Erzsébet: A néphagyományok művelődési-pedagógiai alkalmazásának generációi. In: Iskolakultúra, (22) 5. pp. 84-96. (2012)

[thumbnail of EPA00011_Iskolakultura_2012_05_084-096.pdf]
Előnézet
Cikk, tanulmány, mű
EPA00011_Iskolakultura_2012_05_084-096.pdf

Letöltés (663kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

Ma már belátjuk, hogy a nevelésnek sem czélja se kizárólag a föld, se kizárólag a menny számára készitni elő az embert, hanem a nevelés legjobban cselekszik, ha a növendék összes, -ugy testi, mint szellemi erőit, tehetségeit, képességeit összhangzatosan kifejti: magától függ azután, hogy azokat későbbi életpályáján mint használja fel: a nevelés jobbat nem tehet, mint ha az embert önmaga nevelőjévé képesíti....” (Kiss és Öreg, 1876, 25. o.) Kiss Áron gondolata ismerősként, időszerűként olvasható napjainkban, amikor fontos, hogy a gyermekek egyre több, a mindennapi életben hasznosítható tudáshoz jussanak az iskolában is.

Dokumentum típusa: Cikk, tanulmány, mű
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe: Iskolakultúra
Kötet: 22
Szám: 5
ISSN: 1215-5233
Dátum: 2012
Oldalak: pp. 84-96
A feltöltés ideje: 2018. júl. 06. 15:34
Utolsó módosítás: 2019. nov. 06. 14:05
URI: http://misc.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/42132
Bővebben:
Tétel nézet Tétel nézet