Slemmer Józsefné: Az eutanázia megítélése a 18−19 évesek körében. In: Iskolakultúra, (24) 6. pp. 67-98. (2014)
Előnézet |
Cikk, tanulmány, mű
EPA00011_iskolakultura_2014_06_067-098.pdf Letöltés (467kB) | Előnézet |
Absztrakt (kivonat)
A nyugati típusú kultúrákra jellemző halálkép változása nyomon követhető. A gyökeres változás a szakirodalom szerint a 20. században történt, mikor számos ok miatt a halál az élet értelmetlen és végleges befejezésének szinonimájává vált. A haldokló ellátása, gondozása a családról az egészségügyi ellátórendszerre tevődött át. A személyes tapasztalat hiánya elsősorban a társas támogatás rendszerét veszélyezteti. Mivel a mai „elöregedő” társadalomban alapvető fontosságú, hogy a szociális kapcsolatok, a család támogató szerepe működőképes legyen, figyelmünket elsősorban a felnövekvő, fiatal korosztály felé kell fordítanunk (Zana, Szabó és Hegedűs, 2008). Napjainkban a fiatalok ugyanis nem találkoznak a halállal, nem beszélnek róla a családban, keveset foglalkoznak vele a mindennapi életük során. Mindez a halál tabu jellegét erősíti, ami, úgy gondolom, szorongáskeltő faktor számukra.
Dokumentum típusa: | Cikk, tanulmány, mű |
---|---|
Befoglaló folyóirat/kiadvány címe: | Iskolakultúra |
Kötet: | 24 |
Szám: | 6 |
ISSN: | 1215-5233 |
Dátum: | 2014 |
Oldalak: | pp. 67-98 |
A feltöltés ideje: | 2018. júl. 06. 15:34 |
Utolsó módosítás: | 2019. nov. 06. 14:05 |
URI: | http://misc.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/41859 |
![]() |
Tétel nézet |