Mi köze van a diáknak a nyelvtanhoz, avagy a tárggyá tett nyelv visszahumanizálása az oktatásban

Tolcsvai Nagy Gábor: Mi köze van a diáknak a nyelvtanhoz, avagy a tárggyá tett nyelv visszahumanizálása az oktatásban. In: Iskolakultúra, (25) 7-8. pp. 18-27. (2015)

[thumbnail of 03.pdf]
Preview
Cikk, tanulmány, mű
03.pdf

Download (794kB) | Preview

Abstract

A nyelvről általában és kivált az anyanyelvről mindenkinek van véleménye, álláspontja. E vélekedések igen sokfélék, gyakran a képzelőerő gazdagságának is kitéve. Egyben azonban nagymértékben egyeznek: a nyelvet egyfajta tárgyként kezelik. Mintha a nyelv olyan dolog lenne, mint a toll vagy a kilincs a kézben, a mikrofon a száj előtt, a kabát rajtunk: eszköz, amelyet készen kapunk, és amelyet használunk. A nyelvről való beszélgetést e ponton érdemes a helyére igazítani: a nyelv tudás, aktív tudás, amely összefügg a világról való megismeréssel, az emberi elme műveleteivel és alkotókészségével, az ismeretek létrehozásával, az érzelmek, értékek kialakításával, vagyis megkonstruálásukkal, a közösségi cselekvésekkel, diszkurzusokkal és viselkedéssel, és mindennek sokféle szóba öntési lehetőségével. A nyelv dologszerű kezelése elidegeníti a beszélőtől és így a diáktól a nyelvet, holott a legszemélyesebb közük van hozzá. A nyelv kreatív tudásként való funkcionális szemlélete visszaadja a nyelv emberi lényegét, és lehetővé teszi a nyelv, első helyen az anyanyelv iskolai oktatásának motiválttá, érdekessé tételét. Az alábbiakban erről a visszahumanizálási lehetőségről és kötelességről lesz szó, általános nyelvészeti, elméleti és nyelvpedagógiai szempontból egyaránt.

Item Type: Article
Journal or Publication Title: Iskolakultúra
Volume: 25
Number: 7-8
ISSN: 1215-5233
Date: 2015
Page Range: pp. 18-27
Date Deposited: 2018. Jul. 06. 15:34
Last Modified: 2019. Nov. 06. 14:04
URI: http://misc.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/41721

Actions (login required)

View Item View Item