Fűz Nóra: Anderseni motívumok Babits Mihály és Nemes Nagy Ágnes művészetében : a gyermeki megismerői pozíció és a tárgyias irányultság archetipikus vonásai. In: Iskolakultúra, (25) 1. pp. 100-114. (2015)
Előnézet |
Cikk, tanulmány, mű
EPA00011_iskolakultura_2015_01_100-114.pdf Letöltés (808kB) | Előnézet |
Absztrakt (kivonat)
Hans Christian Andersen nevét napjainkban is sokan ismerik, hiszen meséin generációk nőttek fel, sőt az általános iskolai olvasókönyvekben, tankönyvekben meséi (például A rút kiskacsa; Borsószem hercegkisasszony; A rendíthetetlen ólomkatona) 2–5. osztályos tananyagként is jelen vannak. A dán meseíró szelleme közvetett módon tovább él a felsőbb évfolyamok, sőt a középiskolai irodalmi tananyagban is, hiszen munkássága, írói szemléletmódja még bő száz évvel később is nyomott hagyott a szépirodalomban. Andersen hatását a magyar meseírásra és tárgyias költészetre vonatkozólag több tanulmány említi, de sajnos csak puszta utalás szintjén. Lackfi János (2002, 38. o.) a Nyugat első nemzedékének tárgy-szemléletével kapcsolatban megemlíti Andersen „nagyon is jelentős hatású meséit”. Bővebben azonban ő sem fejti ki a hatás mibenlétét, pedig különösen a modern objektív líra két jeles képviselője: Babits Mihály és Nemes Nagy Ágnes művészetében lelhető fel a jellegzetes anderseni tárgyias irányultság, mentalitás. Jelen tanulmány e hatásmechanizmusba kíván bepillantást nyújtani, s ezzel együtt egyfajta mankóként szolgálni a tárgyias líra megértéséhez, mely a középiskolai tananyag része.
| Dokumentum típusa: | Cikk, tanulmány, mű |
|---|---|
| Befoglaló folyóirat/kiadvány címe: | Iskolakultúra |
| Kötet: | 25 |
| Szám: | 1 |
| ISSN: | 1215-5233 |
| Dátum: | 2015 |
| Oldalak: | pp. 100-114 |
| A feltöltés ideje: | 2018. júl. 06. 15:34 |
| Utolsó módosítás: | 2019. nov. 06. 14:04 |
| URI: | http://misc.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/41638 |
 |
Tétel nézet |
