A térré lett idő. Metaforikus és konkrét térátlépési stratégiák a modern klasszikus zenében, különös tekintettel a lírai szövegek metamorfózisaira

Csehy, Zoltán: A térré lett idő. Metaforikus és konkrét térátlépési stratégiák a modern klasszikus zenében, különös tekintettel a lírai szövegek metamorfózisaira. Iskolakultúra, (26) 1. pp. 31-38. (2016)

[img] Cikk, tanulmány, mű
04.pdf

Download (887kB)

Abstract

„A zene egyik legdöntőbb jelentőségű tényezője az idő. Harmónia nélküli zene elképzelhető (ilyen például az egyszólamú népzene), dallam nélküli zene is van (ilyen például a jazz ütőhangszer-improvizációja), de olyan zene, melynek ne lenne időtartama, nincsen” – írja Pongrácz Zoltán (1971, 89. o.). A zenei tér hosszú ideig leginkább akusztikus térként, úgynevezett átviteli közegként játszott kiemelten fontos szerepet: „hangszerként”, „tényezőként” való megszólaltatása elsősorban a modern kor érdeme. Ligeti György ugyancsak erre a zenetörténeti tapasztalatra hívja fel a figyelmet: a zenei tér elsősorban a „hangvisszaadás minősége” szempontjából játszott szerepet, nem pedig a formai-tartalmi vagy befogadói-értelmezői aspektusok felől. Sőt, még azt a kijelentést is megkockáztatja, hogy: „Az olyan zene hallgatásakor, amelyet a harmóniai kapcsolatok logikája ural, a forma időbeli előrehaladása annyira igénybe veszi a figyelmünket, hogy a tér, amelyben ez az időbeli vándorlás végbemegy, eltűnik előlünk” (Ligeti, 2010, 184. o.).

Item Type: Article
Journal or Publication Title: Iskolakultúra
Date: 2016
Volume: 26
Number: 1
Page Range: pp. 31-38
ISSN: 1215-5233
Collection: Folyóiratok
DOI azonosító: http://www.iskolakultura.hu/ikultura-folyoirat/documents/2016/01/04.pdf
Date Deposited: 2018. Jul. 06. 15:34
Last Modified: 2018. Oct. 17. 15:44
URI: http://misc.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/41498

Actions (login required)

View Item View Item